Az abüdoszi temető (Umm el-Kaáb) Den sírjávalDen sírjában talált ébenfa táblatöredék a nevével és aheb-szed ünnep leírásával.
Den avagyUdimu király, uralkodói nevénNiszut-biti Szemti („Szemti a két ország királya”) azóegyiptomiI. dinasztia egyik viszonylag jól dokumentált személye, mivel sok lelet köthető a nevéhez. ValószínűlegManethón listájánakUszaphaisz nevével azonosítható, néhaUszaphaidosz alakban szerepel. AMeritneith királyné sírjából előkerült feliratok alapján vagy testvére, vagy fia az őt megelőzőDzset királynak. ASzemti név alapján azabüdoszi királylistaHeszepti nevével is azonosítható.
ADen idejéből fennmaradt, azonosítható feliratok alapján aPalermói kő felsorolásának több eseménye is rá vonatkozik. A Palermói kő sérülései miatt a kapcsolódó uralkodónév azonosíthatatlan, azonosság eseténDen 42 évig uralkodott. ADen névvel ellátott elefántcsont tábla egy keleti hadjáratot örökít meg, valószínűleg valamelyik sivatagi törzs legyőzéséről szól.
Den egyik sztéléje alapján aMemphisz városában kialakult szent bika-kultusz,Ápisz tiszteletének kezdete az ő nevéhez fűződik.
SírjaAbüdoszban van, az U-Z-jelű sír 19 méter hosszú és 15 méter széles. Sokkal kisebb, mint az Emery által 1935-ben feltárt és neki tulajdonított szakkaraiS 3035-ös sír, amelyHemakavezír sírja. Az abüdoszi sírt 174 melléktemetkezés kíséri.
A Dennél több, mint két és fél évezreddel később íróManethón ókori egyiptomi történész szerint Den 20 évig uralkodott,[5] míg azi. e. 13. században éltII. Ramszesz korában származótorinói királylista sérült, így az nem ad információt Den uralkodásának hosszáról.[6] A legtöbb egyiptológus és történész apalermói kőt tekinti mérvadónak Den uralkodásánál: ez a történelmi lelet 42 évet uralmat tulajdonít neki.[7]
Régészeti leletek azt sejtetik, hogy uralkodása elején Den több éven át édesanyjával,Meritneithtel osztozott Egyiptom trónján. Meritheithrégens vagy akárde facto fáraó is lehetett, amire azért lehetett szükség, mert Den túl fiatal volt ahhoz, hogy egymaga uralkodjon. Ez nem volt szokatlan az ókori Egyiptomban: Den előttNeithhotep,Narmer vagyHór-Aha felesége is uralkodhatott, később pedigSzobeknoferuré ésHatsepszut fáraónők is vezették az országot. Kormányzásáért Meritneithet azUmm el-Kaáb-i királyi temetőben nagyméretű, a kor királyainak nyugvóhelyeivel vetekedő sírral és sajáthalottkultusszal jutalmazták.[8][9]
↑Nicolas Grimal.Histoire de l'Égypte ancienne, Le Livre de poche, n° 416. Références histoire (francia nyelven). Fayard.ISBN 2253065471 [1994]
↑szerk.: Erik Hornung, Rolf Krauss, David A. Warburton:Ancient Egyptian Chronology, Handbook of Oriental Studies. Section 1 The Near and Middle East, Volume: 83 (angol nyelven). Leiden, Boston: Brill Academic Publishers.ISBN 9004113851 (2006)
↑Jürgen von Beckerath.Handbuch der ägyptischen Königsnamen, 2, Münchner ägyptologische Studien (német nyelven), Mainz: Philip von Zabern, 64-65. o..ISBN 3805325916 [1984] (1999)
↑Jaromir Malek, John Baines.szerk.: Fernand Nathan:Atlas de l'Égypte ancienne (francia nyelven). Paris: Editions Du Fanal.ISBN 2092941003 [1980]
↑ford. Gillan William Waddell:Manetho. (angolul) Cambridge, Massachusetts; London: Harvard University Press és W. Heinemann Ltd. 1940. 33–37. o. = Loeb Classical Library, 350.ISBN 9780674993853
↑Alan H. Gardiner:The Royal Canon of Turin. (angolul) Oxford: Griffith Institute. 1997. 15. o.ISBN 0-900416-48-3
↑Wolfgang Helck:Untersuchungen zur Thinitenzeit. (németül) Wiesbaden: Otto Harrassowitz Verlag. 1987. 124., 160–162 és 212–214. o. = Ägyptologische Abhandlungen, 45.ISBN 3-447-02677-4
↑Roth 2001: Silke Roth:Die Königsmütter des Alten Ägypten von der Frühzeit bis zum Ende der 12. Dynastie. (angolul) 1. kiadás. Wiesbaden: Harrassowitz Verlag. 2001. = Ägypten und Altes Testament: Studien zu Geschichte, Kultur and Religion Ägyptens und des Alten Testaments, 46.ISBN 3-447-04368-7