Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Deményháza(Dămieni) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Község | Nyárádremete |
| Rang | falu |
| Községközpont | Nyárádremete |
| Irányítószám | 547213 |
| SIRUTA-kód | 116634 |
| Népesség | |
| Népesség | 186 fő(2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 226 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET,UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 37′ 34″,k. h. 24° 51′ 39″46.626122,24.86071446.626122°N 24.860714°EKoordináták:é. sz. 46° 37′ 34″,k. h. 24° 51′ 39″46.626122,24.86071446.626122°N 24.860714°E | |
 | |
 | |
 AWikimédia Commons tartalmazDeményháza témájú médiaállományokat. | |
Deményháza (románulDămieni) faluRomániábanMaros megyében, közigazgatásilagNyárádremete község része.
1567-benDijmien háza, 1570-benDemien háza, 1602-benDemien háza, 1603-banDemjén háza, 1760-1762 közöttDeményháza néven szerepelt az okiratokban.[2]
A faluMarosvásárhelytől 32 km-re északkeletre aNagy-Nyárád felső folyásánál, annak jobb partján fekszik. Szomszédos települések keletrőlMikháza, délrőlMárkod, nyugatrólBúzaháza, északrólHodos ésJobbágytelke.
Az 1567-es összeírásban 106 házzal szerepelt. 1910-ben 667 lakosából 648 magyar volt. 1992-ben 297 lakosa volt, 1 román kivételével mind magyarok.
Már a rómaiak is ismerték vidékét. A falu határában római út nyomai láthatók, amelyTraianus római császár uralkodása ideje alatt épült, és Búzaházától Deményházán keresztül Mikházáig vezet.
ASzékelyföld leírása szerint Márkodtól északra, Deményházától nyugatra terül el Kada tartománya, hol régen a hagyomány szerint Kada nevű ősvezér tanyázott, s hol Vataháza nevű, a tatárok által feldúlt falu feküdt. A megmaradt lakói Márkodra, Buzaházára és Deményházára telepedtek le, miért határa is ezen három falu közt oszlott meg. De ezen feldúlásnak régen kellett történnie, mert1579.június 12-énBáthory Kristóf erdélyi vajda a vataházi praediumot, mely régen Márkod, Buzaháza és Deményháza határán volt s melyetBáthori István fejedelemVáradi Pálnak aszékely só-aknák kamara ispánjának és az udvar előtt kedves Lázár Lázárnak adományozott volt, s abban Tholdalagi Balázs görgényi várparancsnok és Lázár Ferenc Marosszék főbírája által egyenlően felosztva be is iktattak. Mely nevezett Vataházi praediumot, mi most valódi határai közt minden szántóival, kaszálóival, erdeivel, vizeivel stb. a fentebb megemlített Váradi Pálnak, Lázár Lázárnak és Pozsgai György árváinak adományozott örökösen. Az általuk eddig bírt Vataházi pusztátMarosszéken, mely Márkod, Deményháza és Búzaháza Marosszéki falvakhoz tartozik, amit Báthori István három részre osztva az illető falvakhoz kapcsoltatta a nekik, mint a falvak birtokosainak adta, keltUjváron1579. június 12-én.
1599. december 11-énVitéz Mihály vitézségükért : Jánosi Mátyás és Jánosi György deményházi gyalog-székelyeket Lófő (primipilis) rangra emelte.[3]
1719-benpestisjárvány pusztította. 1867-ben elszakadt az addigi anyaközségSzékelyhodostól, és önálló egyházközséggé lett. Jelentős ipara is volt a falu határában található 10 malomnak köszönhetően.
Atrianoni békeszerződésigMaros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott.
Immár hagyomány a településen a nemzetközi tábor megszervezése. 2009.-ben Esztergomból Deményházára utazott 18 egyetemista. Mazgon Gábor atya vezetésével és Rózsa Gáspár atya közreműködésével megrendeződött a tábor melyben iszlai, ehedi, deményházi, mikházi, köszvényesi és remetei gyerekek vettek részt 2009. július.2-5 között.
Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg)
Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap