Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Delnice | |
 | |
| Delnice központja | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Delnice |
| Jogállás | város |
| Polgármester | Marijan Pleše |
| Irányítószám | 51300 |
| Körzethívószám | (+385) 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 5135 fő(2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 705 m |
| Időzóna | CET,UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 24′,k. h. 14° 48′45.4,14.845.400000°N 14.800000°EKoordináták:é. sz. 45° 24′,k. h. 14° 48′45.4,14.845.400000°N 14.800000°E | |
| Delnice weboldala | |
 | |
 AWikimédia Commons tartalmazDelnice témájú médiaállományokat. | |
Delniceváros ésközségHorvátországban, aTengermellék-Hegyvidék megyében. KözigazgatásilagBela Vodica,Belo,Biljevina,Brod na Kupi,Crni Lug,Čedanj,Dedin,Donja Krašićevica,Donje Tihovo,Donji Ložac,Donji Okrug,Donji Turni,Gašparci,Golik,Gornja Krašićevica,Gornje Tihovo,Gornji Ložac,Gornji Okrug,Gornji Turni,Grbajel,Guče Selo,Gusti Laz,Hrvatsko,Iševnica,Kalić,Kočičin,Krivac,Kupa,Kuželj,Leska,Lučice,Mala Lešnica,Malo Selo,Marija Trošt,Plajzi,Podgora Turkovska,Požar,Radočaj Brodski,Raskrižje Tihovo,Razloge,Razloški Okrug,Sedalce,Srednja Krašićevica,Suhor,Ševalj,Turke,Vela Voda,Velika Lešnica,Zagolik,Zakrajc Turkovski,Zalesina,Zamost Brodski,Zapolje Brodsko ésZelin Crnoluški települések tartoznak hozzá.
Fiumétól 30 km-re keletre, a horvátHegyvidék középső részén, az A6-os autópálya mellett fekszik.
A Delnicéről szóló legrégibb történeti adat a Hegyvidék birtokosával a Frangepán család vámszedési jogával kapcsolatos. Első írásos említése a szábor1482.február 24-én kiadott oklevelében történt, melyben a birtokon átutazó zágrábi kereskedők által fizetendőharmincadvámról rendelkezik. Itt vezetett át ugyanis a Szávamentét a Tengermellékkel összekötő fontos kereskedelmi út. Első lakói a mai Lučice vidékétől délre letelepedett, kizárólagča nyelvjárásúak voltak. A török az egyre szaporodó támadások során többször kirabolta és felégette a hegyvidéki településeket, így Delnicét is. Miután javait nem sikerült megvédeni a lakosság nagy része a biztonságosabb szlovéniai Kranjska vidékére, kisebb része a Kulpához közeli völgyekbe menekült. A török veszély megszűntével a17. században a Zrínyiek čabari, brodi és gerovoi birtokaikról telepítették ide jobbágyaikat. Ezzel egyidejűleg a korábban elmenekült lakosság leszármazottai közül is sokan visszatértek. Az újonnan telepített Delnice azonban nem a régi helyén, hanem lejjebb a Brod na Kupi felé vezető út mellett létesült, ahol nagyobb áruforgalom zajlott. Ekkor alapították katolikus plébániáját is. Plébániatemplomát már a 17. században említik, a mai templom 1829-ben épült. Az új lakosság betelepülésével a régi ča nyelvjárás helyett a kaj nyelvjárás került többségbe és a nyelvjárás határa is délebbre tolódott. A Delnica környéki termékeny hegyvidéki mezők a forgalom növekedésével fokozatosan újraéledtek. Később a lakosság a fafeldolgozásban találta meg fő kereseti forrását. A város fejlődését a Wesselényi-féle összeesküvés lelepleződése akasztotta meg. A Frangepánok és Zrínyiek birtokait Herberstein generális katonái prédálták fel, majd a bécsi kamara igazgatása alá kerültek. A Karolina út megépülése, mely 1811-be fejeződött be új lendületet adott a fejlődésnek. Ekkor lett Delnice újra a régió központja. Intenzívvé vált a fafeldolgozás, a földművelés és állattartás, a kisipar.1836-ban megnyílt a település első iskolája. A sajátságos delnicei népviselet 19. század második felére alakult ki.[2]
1865-ben megépült a Károlyvárosba menő vasútvonal, mely a Karolina és Lujziana utak kereskedelmi forgalmának visszaesésével járt. A lakosság megélhetési forrásai ettől fogva lényegesen beszűkültek. A nélkülözést súlyosbította az1867-ben kitört tűzvész, melyben 39 lakóház és gazdasági épület semmisült meg.1873-ban a Fiuméba menő vasútvonal elkészültével ismét kezdett visszatérni az élet a településre. Sokan találtak munkát az Ogulintól Fiuméig húzódó vonalon. Fellendült a fafeldolgozás, a földművelés és állattenyésztés.1874-ben olvasókör alakult a településen,1885-ben megalapították a “Danica” tamburazenekart és vele egy időben a “Frankopan” énekkart.[2] A településnek1857-ben 2315,1910-ben 3071 lakosa volt. Atrianoni békeszerződésigModrus-Fiume vármegye Delnicei járásának székhelye volt. A kulturális és művészeti egyesületet (KUD Delnice)1974-ben alapították.2011-ben a városnak 4351, a községnek összesen 5921 lakosa volt.
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 2315 | 2453 | 2544 | 2544 | 2840 | 3071 | 3298 | 3123 | 3149 | 3840 | 4042 | 4308 | 4351 | 4696 | 4451 | 4351 |
