Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Dekkán-fennsík

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2025. május 14.

Pontosságellenőrzött

Ennek a lapnak a címében vagy szövegében azújind nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadottmagyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket.
A Dekkán-fennsík (angolul Deccan Plateau) India fő hegyvonulatai között

ADekkán (marathi दख्खन) hatalmasfennsíkIndiában, amely elfoglalja az ország középső és déli részének jó részét. Nyolc indiai szövetségi államra terjed ki.

Óriási háromszögét három hegylánc fogja közre: északon aSzatpura-hegység (illetve a vele északabbra párhuzamosan futóVindhja-hegység), nyugaton azindiai szubkontinens partvonalával párhuzamosan futóNyugati-Ghatok, a keleti partok mentén pedig aKeleti-Ghatok. Az utóbbi kettő a szubkontinens csúcsában csaknem találkozik. A Vindhja választja el a Dekkánt India sűrűn lakott északi folyóvölgyeitől.

Mahárástra ésKarnataka indiai szövetségi államok jórészt a Dekkán területén helyezkednek el, ahogyÁndhra Prades egy része is.

A Dekkán kiemelkedése északon 100 méter körüli, délen már eléri az 1000 métert is.Geológiai értelemben aFöld egyik legstabilabb területe.

A Dekkán név aprákritdakkhin szóanglicizált változata. Aszankszrit दक्षिण,dakṣiṇa szóból ered, amelynek jelentése „dél” (mint égtáj).

Földrajza

[szerkesztés]
Hampi közelében.
AHogenakkal-vízesés.

A Dekkán-fennsík azIndo-Gangeszi-síkságtól délre fekszik. A nyugati határát képező magasNyugati-Ghatok hegység megakadályozza, hogy amonszun szállította nedvesség eljusson a szubkontinens belsejébe, ezért a Dekkán kevés csapadékot kap.[1][2] A fennsík keleti része alacsonyabb. Itt is viszonylag szárazak az erdőségek, de azért visszatartanak elegendő nedvességet ahhoz, hogy patakok, ezekből pedig jelentős folyók alakuljanak ki, amelyek kelet felé tartanak és aBengáli-öbölbe ürítik vizüket. ATungabhadra,Kisna ésBhíma folyók egyaránt kelet felé tartanak, a fennsík középső területeinek vizeit összegyűjtve. A Dekkán legdélibb részének vizeit aKávéri folyó gyűjti össze, amely a Nyugati-Ghatokkarnatakai hegyei közt ered, dél felé fordulva aHogenakkal-vízesésnél áttör aNilgiri-hegységenTamilnádu államba, ésSivanaszamudra szigetvárosánál létrehozza aSzivaszamudram-vízesést, India második és a világ 16. legnagyobb vízesését. A Dekkán két folyója, amelyek nem a Bengáli-öbölbe, hanem azArab-tengerbe ömlenek, a Narmada és a Tapi.

AHimalája vízgyűjtőjébe tartozó folyókat egész évben táplálja az olvadó hó és jég, a Dekkán folyói azonban a csapadéktól függenek és ezért nyáron ki is száradhatnak.

A fennsík éghajlata egészen északon szubtrópusi, délebbre többnyire trópusi, esős és száraz évszakokkal. Az esős, vagy monszunidőszak júniustól októberig tart. A március és június közti időszak időnként nagyon száraz és a hőmérséklet ilyenkor rendszeresen meghaladja a 40 °C-ot.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. South Deccan Plateau dry deciduous forests d(IM0209). nationalgeographic.com. [2006. december 12-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 5.)
  2. South Deccan Plateau dry deciduous forests (IM0209). worldwildlife.org. [2007. január 1-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 5.)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dekkán-fennsík&oldid=28113130
Kategória:
Rejtett kategória:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp