Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Dedrádszéplak(Goreni) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Község | Bátos |
| Rang | falu |
| Községközpont | Bátos |
| Irányítószám | 547087 |
| SIRUTA-kód | 115557 |
| Népesség | |
| Népesség | 590 fő(2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 154 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 399 m |
| Időzóna | EET,UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 51′ 16″,k. h. 24° 39′ 15″46.854581,24.65413846.854581°N 24.654138°EKoordináták:é. sz. 46° 51′ 16″,k. h. 24° 39′ 15″46.854581,24.65413846.854581°N 24.654138°E | |
 | |
 | |
 AWikimédia Commons tartalmazDedrádszéplak témájú médiaállományokat. | |
Dedrádszéplak (románul:Goreni,németül:Ungarisch Zepling) faluMaros megyében,Erdélyben. KözigazgatásilagBátos községhez tartozik.
Szászrégentől 10 km-re északnyugatra fekszik, aLúc bal partján,Maros megye északi részén.
Árpád-kori település. Nevét1228-banSceplak néven említették először,
1319-ben p. Sceplak,1333–1334-ben Petrus sacerdos de =, Scyplak,1393-ban p. Sceplak,1508-ban p. Zeplak,1587-ben Zeplak,1733-ban Széplak,1808-ban Széplak h., Schöndorf g.,1861-ben Széplak, Scöndorf,1913-ban Dedrádszéplak néven írták.
1217 utánII. András a széplaki uradalmat aGertrúd királyné megölésében részesKacsics nemzetségbeliSimon bántól elkobozta, és1228-banTomaj nemzetségbeliDénestárnokmesternek adta tartozékaival együtt (cum omnibus v-is, pr-is, libertinis, servis, ancillis), és határát is leíratta. Az uradalom felöleli Disznajó, Erdőszakál, Bátos,Széplak, Dedrád (németül Zepling = Széplak),Vajola, Monor, Kissajó és a mögöttes hegyvidék területét. A határjárásban szomszédos faluként Magyaró, Vécs, Lövér; határos birtokosként Dénes mester (régeni uradalom), Bana ispán (Szentesháza), István fia János, Imre (Újfalu), Kökényes (Ludvégfalva, Péntek) és Demeter (Paszmos) említették.
1319-ben a régeni uradalom része volt; ekkor Losonci Dénes fia Dénes fiainak osztozásakor Istvánnak jutott.
1333-ban neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, mely szerint önálló római-katolikus plébánia volt. Később, areformáció idején lakossága felvette a református vallást. Papja ekkor 6 régi báni pápai tizedet fizetett (Gy 3: 373). Birtokosai ekkor a Tomaj nemzetségbeli Bánffy, Losonczi; Galaczi, Széplaki Erdős, Kajtor, Szabó, Nagy és Kis, és Széplaki családok voltak.
1470-ben egy feljegyzés szerint Kopa Tamás malomhelyet kapott itt a Losoncziaktól, hogy malmot építsen a Lucz folyócskán.
1501-ben ugyancsak egy feljegyzés emlékezik meg arról, hogy Széplaki Kajtor Gergely vajdai ember a besztercei apácákat beiktatta.
1508-ban Újbudai Szabó Lázár Széplak egészbirtok nyolcadrészét 27 Ft-on zálogba adta Széplaki Kis Jánosnak és Búzai Bartos Györgyné: Jusztinának.
Areformáció idején lakossága felvette a református vallást. Temploma a középkorban épült,1890-ben jelentős mértékben átalakították.
Atrianoni békeszerződésigKolozs vármegyeTekei járásához tartozott.
1910-ben 693 lakosa volt, ebből 393 magyar, 292 román, 2 német, 6 cigány.
2002-ben 690 lakosából 363 román, 219 magyar, 108 cigány volt.
Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg)
Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap