A13. században tűnik fel írott forrásokban,1361-benI. Lajos mezővárosi jogokat adott a városnak, majd1693-banszabad királyi várossá vált. Fő bevételi forrásai a szarvasmarha-kereskedelem, az állattenyésztés és a kézművesség voltak. A város areformáció idején akálvinizmus magyarországi központjává vált, ezért is nevezték már ekkor aKálvinista Rómának.1538-ban alapították aProtestáns Főiskolát, a maiDebreceni Egyetem elődjét.1849-ben Debrecen rövid ideig Magyarország fővárosa volt, itt kiáltották ki a Habsburgok trónfosztását, afüggetlenségi nyilatkozat részeként.[13] Az ipari fejlődés az1857-ben épült vasútvonal révén indult meg, új gyárak, iskolák, kórházak és kulturális intézmények jöttek létre. A város egyetemmel, színházzal, fürdővel és közművekkel igazi regionális központtá vált. Debrecen1944-ben rövid időre másodszor is Magyarország fővárosa és kormányszéke lett.[13] Ugyanebben az évben aVörös Hadsereg indított egy támadást Budapest és Debrecen felé. A házak mintegy 70 százalékát érintette amásodik világháború bombázása, az épületek több mint fele megsemmisült. Ma a Debreceni Egyetem az ország legnagyobb felsőoktatási intézménye, jelentős hazai és nemzetközi diáklétszámmal. Az1950-es megyerendezés előttHajdú vármegyéhez tartozott. Debrecen város napja:április 11.
A város kulturális öröksége kiemelkedő: Debrecent gyakran emlegetik a „kálvinista Rómaként” református hagyományai miatt. AReformátus Nagytemplom, aDebreceni Református Kollégium és a város híres vásárai évszázadok óta meghatározzák arculatát. Számos színháza, múzeuma, fesztiválja van.[14] Gazdasági szempontból Debrecen az ország egyik legdinamikusabban fejlődő városa. A gyógyszeripar, autóipar és az élelmiszer-feldolgozás jelentős szerepet játszanak. Nemzetközi nagyvállalatok is megtelepedtek itt.[15] ADebreceni Egyetem több mint 30 000 hallgatójával a tudományos élet központja, számos hazai és külföldi fiatal választja képzési helyéül.[16] Fontos vasúti és közúti csomópont, saját nemzetközi repülőtere (Debrecen Airport) is van. A városon belüli közlekedést villamos-, autóbusz- és trolihálózat biztosítja.[17]
Micsoda körülményeknek köszönheti Debrecen létrejöttét, azt nem tudom, de azt sem fejthetem meg, mi bírhatott rá harmincezer embert, hogy olyan vidéket válasszon magának lakóhelyéül, ahol sem forrás, sem folyó, sem tüzelő, sem építőanyag nincs…
A város két táj, aHajdúhát és aNyírség közelében fekszik. A Nyírség homokos terület, északról lejt dél felé, nyugati határa aTócó völgyénél húzódik. A Hajdúhát löszös terület, nyugati irányba lejt. Debrecen egész területe a Nyírségen helyezkedik el. Jelentős magasságkülönbségek nincsenek, aDebreceni Református Kollégium falában elhelyezett magassági pont 119,6 méterre van a tengerszinttől.
A település elsősorban a harmad- és negyedidőszaki üledékes kőzetekre és fekete mezőgazdasági talajra építkezett.[18]
A várost először1235-ben dokumentálják,Debrezun néven. A név a törökdebresin szóból származik, ami azt jelenti, hogy „él” vagy „mozog”, és szintén férfikeresztnév. Egy másik elmélet szerint a név szláv eredetű, és azt jelenti, hogy „nagyra becsült” (pl. Lengyelül:dobrze cenione), a szlávDübricin-ből, vagy adobre zliem-ből („jó föld”).[forrás?]
Debrecenben és környékén a napsütéses órák száma sok éves átlag alapján körülbelül évi 2000.[19]2013-ban itt mérték az ország napsütéses óráinak legmagasabb számát, ami ebben az évben 2321,7 óra volt.[20]
Az évi átlaghőmérséklet 10 °C körüli. A legmelegebb hónap a július +20 °C, a leghidegebb pedig a január −2 °C átlaghőmérséklettel. A téli hónapokon kívül gyakoriak az áprilisi vagy májusi fagyok.[21]
2018-ban Debrecen beleesett abba a kis területbe, ahol a napsütéses órák száma a legmagasabb volt az országban, és a legkevesebb csapadék is hullott.[22][23]
Már arómaiaknak volt itt katonai telepük.Anonymus szerint a honfoglaló magyarok ezt a vidéketMénmarót fejedelemtől foglalták el, de ahonfoglalás óta állandóan magyarok lakták, és így hazánk egyik legtősgyökeresebb magyar városa.
Írott forrásban elsőként1235-ben tűnik fel Debrecen neve, mégpedig aVáradi regestrumként ismert ítéletgyűjteményben, ekkor még „Debrezun” alakban (a név feltehető forrása atörök (kipcsak) *Tébrésün ~ *Débrésün, jelentése:mozogjon, éljen. Szláv származtatásai nem elfogadhatóak[26]). A három falu (Boldogasszonyfalva, Szentlászlófalva és Debreczun) egyesülésével létrejött település atatárjárást követő évtizedekben indult gyors fejlődésnek, rövid idő alatt az ország leggazdagabb, így egyik meghatározó városává vált, elsősorban földesurának,Károly Róbert bizalmasának, Debreceni Dósának köszönhetően.
1245-ben újból felépült a mai nagytemplom helyén állott templom, később pedig Debrecen aCsák Máté ellen való küzdelmekben oly jó szolgálatot tett, hogy ezek fejébenNagy Lajosmezővárosi kiváltságokat adományozott a városnak1361-ben, ekkortól rendelkeztek az itt élők a szabad bíró- és tanácsválasztás jogával.1450 és1507 között aHunyadi-család birtoka volt.
A15. század elejétől a város számos újabb kiváltságot nyert el az uralkodótól, illetve földesurától. Legfontosabbak ezek közül talán a vásárok tartását engedélyező kiváltságlevelek, hiszen a következő évszázadokban a kereskedelem, a vásárok biztosították a város gazdagságát, folyamatos fejlődését. A török pusztítás, az ország három részre szakadása sem jelentett végzetes csapást a városra nézve, sőt a17. században Debrecen gazdagsága és jelentősége tovább nőtt, elsősorban a fellendülő marhakereskedelemnek köszönhetően. Debrecen azAlföldetErdéllyel és aFelvidékkel összekötő kereskedelmi utak mentén feküdt, emellett a város kereskedői a legjelentősebb német piacokra szállították portékáikat,szarvasmarhákat,lovakat,búzát ésbort.
Légi felvétel középen a Nagytemplommal, mögötte a Református Kollégiummal, balra hátul a Déri Múzeummal. Előtérben a Kossuth tér, jobbról az1-es villamosvonallal
Amohácsi vész után Debrecen sorsa viszontagságos volt; védurai közül legnevezetesebb volt enyingiTörök Bálint, aki a reformációt1536-ban Debrecenbe behozta és azMéliusz Juhász Péter, a város első református püspöke alatt annyira elterjedt, hogy1552-re a katolikus gyülekezet teljesen megszűnt.
Debrecen gyakran került nehéz helyzetbe földrajzi helyzete miatt és azért is, mert nem rendelkezett várral vagy városfallal, és csak a városatyák diplomáciai lavírozása menthette meg. A városnak hol a terjeszkedő törököket, hol az osztrákokat, holRákóczit támogatva sikerült fennmaradnia. Talán ez is hozzájárult apolgárok nyitott gondolkodásához, ami előkészítette az utat areformáció számára. A gazdag kereskedőváros polgársága körében hamar visszhangra találtak a kálvinireformáció tanai, és lehetőségeiket kihasználva a korszakban szinte egyedülállóan fejlett iskolahálózat kiépítését kezdték meg. Ekkoriban alakult ki a cívis mentalitás, amiben a református vallás morális értékrendje egyesült az itt élők pragmatikusan puritán életfelfogásával. A16. század közepén már a teljes lakosság protestáns, így nyerte el a város a „kálvinistaRóma” nevet.1538-ban megalapították aDebreceni Református Kollégiumot, amely aDebreceni Egyetem jogelődjeként az ország legrégebbi folyamatosan működő felsőoktatási intézménye.
A 17. század végére, szinte semmivé lett már a korábbi másfél évszázad alatt kialakított debreceni biztonság; az erők egyensúlya megbomlott,Erdély nem védhette többé a Habsburgok ellen Debrecent, a Habsburgok nem védték a törökök ellen, és a debreceni kereskedelmet oltalmazó török fermánok is erejüket vesztették. A gazdag Debrecen végnapjai következtek. Előbb gazdaságilag ment tönkre Debrecen a kétoldali rablások következtében, és mert a korábbi, viszonylag békés török-Habsburg- hatalmi egyensúly felbomlása lehetetlenné tette a távolibb vidékkel és országokkal folytatott, jól gyümölcsöző kereskedelmi kapcsolatok fenntartását.
A város gazdasági és kulturális jelentőségét is elismerve adományoztaI. Lipót Debrecennek aszabad királyi városi rangot1693-ban.1715-ben pedig visszatért a városba akatolikus egyház, és a várostól kapott telken apiarista szerzetesek felépítették a maiSzent Anna-székesegyházat. Ebben az időben a város már fontos kulturális, kereskedelmi ésmezőgazdasági központ. Református Kollégiumában (a mai egyetem elődje) későbbi tudósok és költők tanulnak.1725-ben Debrecenbe helyezték át a kerületi táblát.
A várost 1564–1811 között nyolcszor emésztette nagy tűz, köztük az1802-es és az 1811-es tűzvészek voltak a legpusztítóbbak. Egyre szigorúbb tűzszabályrendeleteket vezettek be.[27][28]
A város gyorsan fejlődött, de konzervativizmusát mindig megtartotta. A történelem úgy hozta, hogy az utóbbi két évszázadban kétszer is meghatározó szerepet játszhatott Magyarország történetében. Először1849 januárjában lett az ország fővárosa, és vált –Kossuth szavaival élve – a „magyar szabadság őrvárosává”, amikor a forradalmi kormányPest-Budáról ide menekült. 1849.április 14-én Kossuth aReformátus Nagytemplomban mondta ki aHabsburg–Lotaringiai-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét. Debrecen tanúja volt aszabadságharc egyik utolsó csatájának is, melyben a Habsburg-párti orosz sereg legyőzte a magyar honvédség egyik fontos elővédjét (Nagysándor József hadteste), a város nyugati részén zajlottaugusztus 2-án.
A szabadságharc után Debrecen lassan újra virágzásnak indult.1857-ben elérte a vasútvonal, amely összeköti a maiBudapesttel, majd hamarosan vasúti gócponttá vált. Új iskolák, kórházak, gyárak,malmok épültek, bankok és biztosítótársaságok telepedtek meg a városban. Magasabb épületek, villák épültek, parkokat alakítottak ki, így a város egyre inkább nagyvárosias külsőt öltött.1884-ben az országban elsőként elindult a gőzvontatású városi közúti vasút (helyét1911-ben a villamos vette át, mely a mai napig nagyrészt a régi gőzvasút nyomvonalán halad).
Nagyváraddal mindig „konkurenciaharcot” vívott a város, mintHajdú ésBihar vármegyék központjai. Egészében véve a polgári korszakban Debrecen folyamatosan hanyatlott, egyre lejjebb csúszott a magyar városok sorában.[29] Azelső világháború után azonban, amikor Magyarországtól elcsatolták aPartium területeit, Debrecen határközeli várossá vált, és megszűnt a Nagyvárad jelentette versenyhelyzet. A város 1919. április 23-tól 1920. március 30-ig súlyos károkat okozó román megszállás alatt állt. A megszálló román katonaság fosztogatásai során 18 debreceni polgár a román katonák által elkövetett rablógyilkosság áldozata lett, 1 embert pedig a román hadsereg kivégzett. A gazdasági válságból a turizmus és a tudomány nyújtott kiutat. ANagyerdőben kikapcsolódási és sportolási lehetőséget nyújtó épületek épültek, köztük fedett uszoda és az ország első stadionja. A városhoz tartozóHortobágyi Nemzeti Park turistalátványossággá vált.
Belváros, Piac utca
Amásodik világháború alatt Debrecen hatalmas veszteségeket szenvedett. Az1944. augusztusi bombatámadások során az épületek fele elpusztult, további 20%-uk megrongálódott. 1944 után megkezdődik az újjáépítés, és Debrecen egy időre másodszor is az ország fővárosa lett, amikor itt ülésezett azIdeiglenes Nemzetgyűlés, és száz napig itt tevékenykedett azIdeiglenes Nemzeti Kormány is.
A polgárok nekiláttak a város újjáépítésének, azonban a háború előtti állapotok teljes visszaállítását az új rendszer nem tette lehetővé. Az államosítások során a város területének felét elvesztette, ezeket újonnan kialakított községekhez csatolták, ezenkívül Debrecen a Hortobágy feletti rendelkezési jogát is elveszítette. A20. század második felében épültlakótelepek megváltoztatták a külső városrészek arculatát. Ugyanakkor otthont teremtettek azoknak, akiknek háza elpusztult a háborúban, valamint a vidéki falvakból az intenzíven fejlődő iparvárosba költözök számára.
1956. október 22-én az egyetemisták csatlakoztak aMEFESZ-hez, ezzel kezdetét vette az1956-os forradalom a városban. Másnap sortűz is dördült a belvárosban lévő rendőrfőkapitányság előtt: a golyózáporban 2 diák az életét vesztette. Ám a halálos lövéseket nem követte nagy felzúdulás, tömegharag, köszönhetően a nemzetőrségnek és a forradalom-barát katonáknak. 26–27-én a forradalom intézményesülni kezdett a munkástanácsok és bizottságok megalapításával. A november 4-ei szovjet inváziót nem követte komoly ellenállás.
Napjainkban Debrecen aTiszántúl legnagyobb városa, ezenkívül az ország egyik fontos tudományos, kulturális, kereskedelmi, vasúti, építészeti központja.
A helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény szerint, a helyi önkormányzás a helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében történő gyakorlása.[38] A helyi önkormányzás joga az érintett választópolgárok közösségét illeti meg. A helyi önkormányzat felett a kormány csak ellenőrzési jogkört gyakorolhat. Helyi közügyet csak kivételesen és csak törvény utalhat más szervezet feladat és határkörébe. Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselő-testület szervei a polgármester, polgármesteri hivatal, jegyző, bizottságok és a részönkormányzat.[39]
A helyi önkormányzat a törvények keretei között, saját felelősségére, önállóan szabályozza és igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Az önkormányzat a közügyek intézése során kötelező és önként vállalt feladatokat lát el. A kötelező feladatok ellátásáról való gondoskodás az önkormányzat kötelessége, nagyságától, teherbíró képességétől függetlenül. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az önkormányzatnak gondoskodnia kell arról, hogy a lakosok hozzájussanak a törvényben felsorolt szolgáltatásokhoz: településfejlesztés, településrendezés, településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítás), egészségügyi alapellátás, környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás), óvodai ellátás, kulturális szolgáltatás (nyilvános könyvtári ellátás, filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatása), gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások, lakásgazdálkodás, hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása, helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, polgári védelem, helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok, a kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is, sport, ifjúsági ügyek, település közbiztonságának biztosítása, helyi közösségi közlekedés biztosítása, hulladékgazdálkodás, távhőszolgáltatás, és a víziközmű-szolgáltatás.[40]
Debrecen testvárvárosai
2010-ben az önkormányzati testület létszáma a 2010. évi L. törvény alapján 50-ről 35 főre csökkent. A helyi önkormányzat egy polgármesterből és 34 képviselőből áll. A 34 képviselői helyből, 24 egyéni választókerületi és 10 kompenzációs listás mandátum. 2019-ben a helyi választási iroda határozata szerint 2019. január 1-én 201 432 fő lakott a kerületben, a népesség csökkenésének politikai jelentősége van. A választási iroda határozata szerint már csak 23 egyéni és 9 kompenzációs hely lesz.[41] A polgármestert a település összes választópolgára közvetlenül választja, míg a képviselőket csak az egyéni választókerületbe bejelentett választópolgárok választják meg közvetlenül. A kompenzációs listára a választó nem voksolhat, mert arról a mandátumokat az egyéni választókerületekben összesített töredékszavazatok (vagyis az egyéni választókerületben mandátumot nem szerző jelöltekre leadott érvényes szavazatok) arányában osztják ki.[42] A polgármestert és a képviselőket az alkotmány értelmében 5 évre választják meg.[43] A polgármester és az önkormányzati testület tagjai egyenlő szavazati joggal rendelkeznek.
Az országgyűlési képviselők jogállását, a képviselők alapvető jogait és kötelezettségeit 2012. évi XXXVI. törvény szabályozza. Az országgyűlési képviselők választását a 2011. évi CCIII. törvény szabályozza.[59] Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok területi-perszonális elv alapján egyéni választókerületekben, általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják. Minden egyéni választókerületben (EVK) egy országgyűlési képviselő választható. A főváros és a települések több választókerületre oszthatók, ha ezt a jogosultak száma indokolja, a kerülethatárokat nem kell figyelembe venni.[60]
«Egyenesen fennálló égszínkék hadipajzs, alján három csúcsú halomból képzett zöld mező közepén zöld lombkoronájú pálmafa emelkedik. Alatta fehér színű gyapjas bárány áll, három lábával két nyitott könyvön, felemelt és kissé behajlított jobb első lábával aranyszínű kereszt rúdját tartja, a kereszten lecsüngő és szétterjesztett fehér kereszttel hímzett veres lobogó. A bárány egész testének súlyával a pajzs jobb oldala felé fordul és lép. A pajzs tetején nyílt sisak felett a koronán kiterjesztett szárnyú, mellén zöld borostyán koszorút viselő felemelt fejű és kitátott szájú főnix madár, mely a koronából felcsapó lángoknál magát perzseli. A sisak felső részéről egyik oldalon veres és fehér, a másik oldalon arany és kék színű címerrojtok futnak le szorosan a sisakhoz, illetve a pajzshoz simulva. A főnix madár feje felett tündöklő napot ábrázolnak».
Debrecen lakónépessége2022.október 1-jén 199 858 fő volt, amiHajdú-Bihar vármegye össznépességének 38,5%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 11 462 fővel csökkent a város lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 433 ember volt. Debrecen népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a város lakónépességének a 13%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 20% volt. 2022-ben a férfiaknál 72,3, a nőknél 79,5 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők élnek a legtöbben a városban 64 249 fő, utánuk a következő nagy csoport a diplomával rendelkezők 54 326 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 87%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 7,8%-a, mintegy 15 639 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közülcigány,német ésromán nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.
Debrecen Magyarországmásodik legnépesebb városa. Már a18. században Magyarország legnagyobb városa volt, Budát, Pestet és Pozsonyt is megelőzve,[66] A népességszámát tekintve két jeles fordulópontot érdemes megemlíteni, 1919-et amikor is népessége átlépte a 100 000 főt és 1982-t amikor elérte a 200 000 fős lakosságot. A város történetében először amásodik világháború idején akadt meg a fejlődés. A népesség növekedése – a legtöbb megyeszékhelyhez hasonlóan – az 1960-as években felgyorsult, a szám megduplázódott aszocializmus évtizedei alatt. A rendszerváltást követően átvette Miskolctól a legnépesebb megyeszékhely státuszát. A legtöbben1990-ben éltek a nagyvárosban, 212 235-en. 2011-ig stagnált a népessége. 2024-ben az 1980-assal közel azonos a statisztika.
A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló debreceniek túlnyomó többségereformátusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a városban még arómai katolikusok.
A 2001-es népszámlálási adatok alapján, Debrecenben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 58 041 fővel. Második legnagyobb csoport az általános iskolai végzettséggel rendelkezőek voltak 51 251 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 31 591 fővel, a szakmunkás végzettségűek 28 508 fővel, végül a diplomások 27 874 fővel.[68]
A 2011-es népszámlálási adatok alapján, Debrecenben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 65 438 fővel. Második legnagyobb csoport a diplomás végzettséggel rendelkezők voltak 43 985 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 37 820 fővel, a szakmunkások 31 662 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőek 19 087 fővel.[69]
A 2022-es népszámlálási adatok alapján, Debrecenben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 64 249 fővel. Második legnagyobb csoport a diplomai végzettséggel rendelkezők voltak 54 326 fővel, utánuk következett a szakmunkás végzettséggel rendelkezők 27 139 fővel, az általános iskolai végzettségűek 26 417 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőek 15 378 fővel.[70]
A 2001-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 211 034 fő volt, ebből a válaszadók 203 333 fő volt, 199 794 főmagyarnak, míg 1108 főcigánynak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy amagyarországi cigányok (romák) aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. 577 főnémet, 213 főromán és 186 főukrán etnikumnak vallotta magát.[72]
A 2011-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 211 320 fő volt, ebből a válaszadók 187 734 fő volt, 179 229 fő magyarnak vallotta magát, az adatokból az derül ki, hogy a magyarnak vallók száma jelentősen csökkent tíz év alatt, ennek egyik fő oka, hogy többen nem válaszoltak.[73] Az elmúlt tíz év alatt, a nemzetiségiek közül a legjelentősebben azarabok (345 fő) és az oroszok (305 fő) száma nőtt. A német (1303 fő) nemzetiségűek száma megkétszereződött.[74] Aromán (739 fő) nemzetiségűek száma megháromszorozódott. A cigánynak vallók száma (1 352 fő) kismértékben nőtt csak, az elmúlt tíz év alatt. A megyén belül, Debrecenben él a legtöbb magátarabnak,orosznak, románnak,németnek valló nemzetiségi.[75]
A 2022-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 199 858 fő volt, ebből a válaszadók 189 727 fő volt, 174 088 fő magyarnak vallotta magát. Az elmúlt tizenegy év alatt, a nemzetiségiek közül a legjelentősebben az ukránok (446 fő) és a ruszinok (178 fő) száma nőtt, miközben jelentősen csökkent a cigányok (879 fő) és a németek (876 fő) száma. A népszámlálás adatai nem részletezi az el nem ismert nemzetiségeket, de a számuk jelentősen nőtt, 2011 óta 4151 főről 12 069 főre.[76]
A 2001-es népszámlálási adatok alapján, Debrecenben a lakosság több mint fele (64,3%) kötődik valamelyik vallási felekezethez.[79] A legnagyobb vallás a városban areformátus (81 583 fő). A második legnagyobb vallási közösség akatolicizmus (23,6%). A katolikus egyházon belül arómai katolikusok száma 32 539 fő, míg agörögkatolikusok 17 226 fő. A városban a másik népesprotestáns közösség azevangélikusok (1 104 fő). Azortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok,románok,szerbek,bolgárok,görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész városi lakosságához képest (186 fő). Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. Azsidó vallási közösséghez tartózók száma 231 fő. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (9,9%). Felekezeten kívülinek a város lakosságának 25%-a vallotta magát.[79]
A 2011-es népszámlálás adatai alapján, Debrecenben a lakosság kevesebb mint a fele (43,8%) kötődik valamelyik vallási felekezethez. Az elmúlt tíz év alatt a városi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás a városban areformátus (52 459 fő). A második legnagyobb vallási közösség akatolicizmus (16,2%). Az elmúlt tíz év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma negyedével esett vissza. A katolikus egyházon belül arómai katolikusok száma 23 413 fő, míg agörögkatolikusok 10 762 fő. A városban a másik népesprotestáns közösség azevangélikusok (812 fő). Azortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok,románok,szerbek,bolgárok,görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész városi lakosságához képest (154 fő). Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. Azsidó vallási közösséghez tartózók száma 165 fő. Összességében elmondható, hogy az elmúlt tíz év során minden egyházi felekezetekhez tartozók száma jelentősen csökkent. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (28,4%), tíz év alatt a triplájára nőtt a számuk. Felekezeten kívülinek a város lakosságának 27,8%-a vallotta magát.[80]
2022-es népszámlálás adatai alapján, Debrecenben a lakosság kevesebb mint a fele (40%) kötődik valamelyik vallási felekezethez. Az elmúlt tíz év alatt a városi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás a városban areformátus (44 677 fő). A második legnagyobb vallási közösség akatolicizmus (9%). Az elmúlt tíz év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma negyedével esett vissza. A katolikus egyházon belül arómai katolikusok száma 17 913 fő, míg agörögkatolikusok 10 750 fő. A városban a másik népesprotestáns közösség azevangélikusok (715 fő). Azortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok,románok,szerbek,bolgárok,görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész városi lakosságához képest (195 fő). Azsidó vallási közösséghez tartózók száma 135 fő. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (39%). Felekezeten kívülinek a város lakosságának 21%-a vallotta magát.[81]
A történelmi városmag a város tengelyét képező Piac utca két oldalán, az egykori árokkal megerősített városfallal körbekerített területen jött létre. Az árok építését még Zsigmond király rendelte el a15. század elején, eredetileg kőfallal. A kőfal sohasem épült meg, tekintve, hogy az Alföld híján van kőnek. A fal helyett líciumtövissel(gledícsával) kerítést építettek, mely 450 évig állt fenn. Jelképességét jelzi, hogy a magisztrátus szigorúan büntetett minden, a kerítéssel kapcsolatos kihágást. A kör alakú kerítést a nagyobb utcák torkolatánál kapuk és kisajtók (gyalogosátjárók) szakították meg, megfelelő őrséggel ellátva. A városárkot1862-ben töltötték fel, ekkor bontották le az őrházakat is, helyettük vámházakat emeltek. A kerítésen hét nagyobb kapu és ugyanannyi kisajtó volt.
Abelváros központi területe a Nagytemplom szűkebb környéke, innen indul ki a város főutcája, aPiac utca, kelet-nyugati irányban kereszteznek az úgynevezett„derék-utcák” (például:Széchenyi,Kossuth,Csapó utcák). A belváros emeletes házai főleg a Piac utca vonalán és a keresztutcák első felében találhatóak.
Debrecenben a legtöbb városrész neve kertre végződik. A városban a 17–18. században a szálláskertes-ólaskertes településforma volt jellemző. A hosszan elnyúló telkek hátsó részén, túl a gazdasági udvaron, dúsan termő szőlők és gyümölcskertek voltak a 18. század végétől kezdve. A lakosság növekedésével egyre kisebb területre szorultak vissza a kertek, és az újabb utcák nyitásával lassan beépültek, ez arra késztette a várost, hogy az a város árkán túl létesítsen megfelelő területet a szőlők, gyümölcsösök és veteményesek számára. Így alakultak ki a várost övező kertségek. Nemcsak gazdasági hasznot hoztak, hanem a város levegőjét is tisztították. A városi tanács 1890-ig szigorúan tiltotta a kertségekben a lakóházak építését. A lakosság 1890–1910 között megkétszereződött, egyre többen települtek ki a kertségekbe. A Boldogfalvi-, Csapó- és a Homokkert teljesen beépült a 20. század elejére. A lakótelepek kiépülésével a külvárosi kertségeket felszámolták és bérházakkal építették be, emiatt azok fokozatosan a kertvárosi övezetbe szorultak. A mai Debrecent szintén kertségek veszik körül. (Például: Bellegelő-kert, Bizcó István-kert, Bayk András-kert,Bánk, Nagycsere, Bocskaikert.) A nagyváros fejlődése következtében jó részük már szinte belterületnek tekinthető.
A térség más, kisebb települései közülBalmazújvárossal a3316-os,Hajdúszováttal ésFöldessel a4805-ös,Hosszúpályival ésBiharkeresztessel a4808-as,Létavértessel és azálmosdi határátkelőhellyel a4814-es,Hajdúsámsonnal pedig (Martinka érintésével) a4908-as út kapcsolja össze. Határszélét nyugaton érinti még az eredetileg Hajdúböszörményt Hajdúszoboszlóval összekötő, de hosszú szakaszain burkolatlan (vagy ha burkolt, akkor keskeny és silány állapotú), ezért komolyabb forgalom elvezetésére képtelen3319-es út is. A folyamatosan gyarapodó iparú és népességű megyeszékhely közúthálózatának forgalma munkanapokon a fővárosihoz hasonló intenzitást mutat.[82]
Debrecenben1884.október 2-án indult meg a tömegközlekedés gőzhajtású városi vasúton (Magyarországon elsőként), amit 1911-ben váltott fel a villamos. Az1960-as évek végéig 6-7 villamosvonal is volt a városban, de az1970-es években a korabeli vidékiközlekedéspolitikának megfelelően, központi utasításra Debrecen összes egyvágányú villamos viszonylatát felszámolták, helyettük autóbusz-közlekedést vezettek be. Egyetlen vonal maradt meg, az 1-es, ami a mai napig közlekedik a Nagyállomás és az Egyetem között. A trolibusz-hálózat1985-re épült ki. A2000-es években merült föl komoly lehetőség egy új villamosvonal elindítására, a város pályázatát2008-ban hagyta jóvá azEurópai Unió. A2-es villamos a város két legzsúfoltabb (31 és32) autóbuszjáratának forgalmát vette át, és így rendelkezik a város jelenleg kettő villamosvonallal.[83]
Az autóbusz-közlekedés 2009. július 1. óta a villamoshoz és trolibuszokhoz hasonlóan a városi tulajdonúDKV Zrt.-hez tartozik. Az autóbuszközlekedésben jelenleg alvállalkozóként részt vesz a DKV megrendelésére az Inter Tank-Ker Zrt. is, mely a forgalomban lévő legtöbb autóbusz tulajdonosa és karbantartója.
Ezen felül még ide érkezett a 2025 óta nem üzemelő és részben elbontottDebrecen – Nagykereki (106) vonal is.A város területén összesen 18 vasútállomás és megállóhely helyezkedik el. Ezek közül kiemelendőTócóvölgy vasútállomás (korábbi nevén:Debrecen-Vásártér)[84], mely korábban a város belsejében, a Segner János tér mellett helyezkedett el. A korábbi vonalat megszüntették és beépítették, helyette egy komoly nyomvolakorrekciót jelentő új vonalat építettek, mely 1991 óta üzemel.
A távolsági és helyközi közlekedést Debrecenben és környékén aMÁV Személyszállítási Zrt. végzi. Az autóbusz-pályaudvar abelvárosban, a Külsővásártéren található.
AWizz Air menetrend szerinti járatokat közlekedtet heti tízszerLondon–Lutoni repülőtérre, heti háromszor a hollandiaiEindhovenbe, heti kétszer pedig Milánó Malpensa, Párizs Beauvais, illetve Tel Aviv repülőterére. Emellett több más európai repülőtér is elérhető a repülőtérről.
A Lufthansa 2016. április 11-én megnyitottamüncheni járatát, ami heti háromszor közlekedik. A járatot aLufthansa Crj-900-as gépekkel teljesíti.[85]
Debrecen a16. század óta a térség szellemi-kulturális központja, amivé elsősorban areformáció és rangos iskolája, a Kollégium tette. Vonzáskörzete az évszázadok alatt azEger ésNagyvárad közötti északkeleti országrészen alakult ki, amire ma is érvényesülő hatást gyakorol atörténelmi határok megváltozása. Debrecen az ország egyik legnagyobb egyetemi központja, egyeteme az ország legrégebben, folyamatosan ugyanabban a városban működő és a legnagyobb felsőoktatási intézménye 14 karral és mintegy 123 milliárd forint éves költségvetéssel. Itt tanul a legtöbb (4200) külföldi hallgató a magyar egyetemek közül.[86]
A19. század második felében a debreceni sajtó jelentős személyiségeket vonzott a városba, bár hosszú távon megtartani nem tudta őket. Itt kezdte újságírói pályafutását pl.Ady Endre,Krúdy Gyula,Tóth Árpád. A debreceni irodalom kiemelkedő alakjai többek közöttOláh Gábor,Szabó Magda,Tóth-Máté Miklós, az ország egyik legnagyobb és legismertebb költője,Csokonai Vitéz Mihály, szintén a város szülötte.
1789-ben alapították meg Debrecenben a Nemzeti Játékszín Társaságot, amely a Fehér Ló vendégfogadó szekérszínében (a mai Megyeháza helyén) tartotta előadásait. Az első kőszínház1865-ben készült el, és1916-ban nevezték el a város nagy költőjérőlCsokonai Színháznak. Az első igazgató Reszler István volt. Színészcsoportjában olyan művészek léptek föl, mintBlaha Lujza, Foltényi Vilmos, Fektér Ferenc. A színtársulat anyagi helyzete általában csapnivaló volt, mégis itt léptek fel a századforduló magyar színművészetének legjobbjai (pl. Krémer Jenő, Bércky Ernő, Rózsa Lili, Rózsahegyi Kálmán, Csortos Gyula). A színházban napjainkig jeles színészek és rendezők alkotnak.[87]
Belgyógyászati Intézet
A Debrecen történelmi belvárosában található MODEM2006.szeptember 25. óta fogadja a látogatókat. Az összesen 4650 négyzetméter alapterületű, háromszintes épületben több mint 3000 négyzetméter jut a kiállításoknak, a kávézó és a belső kert pedig számos kulturális észenei programmal csalogatja az érdeklődőket. Mindezek mellett egyéb társművészeti programokat,művészettörténeti, bölcseleti előadásokat,irodalmi esteket és múzeumpedagógiai foglalkozásokat is rendeznek a MODEM-ben. Az épületben került megrendezésre a Kis-Éji Slam esemény 2020-ban ahol bajnokká avatták a Tehetséges és a Másik slam csapatot Katschthaler Anna és Tóth Szabolcs személyében.[88]
A12. század végén a mai Debrecen helyén már templomos falvak voltak. A középkorban a város nagy és vallásos katolikus település volt, több templommal, melyek között a legnagyobb a gótikus Szent András templom volt, melyet I. Imreváradi püspök építtetett1297 és1317 között. Ez volt azAlföld legnagyobbgótikus kegyúri temploma.
A16. század első harmadától fogva Debrecen vallási életét egyre jelentősebb mértékben előbb a lutheri, majd akálvini reformáció határozta meg. Az1551. évet határkőnek foghatjuk fel, mert ettől kezdve a város kálvinista vezetése – a többihajdúvároshoz hasonlóan – tiltotta a katolikusok letelepedését, a katolikus templomokat pedig a reformátusok foglalták el. A reformáció debreceni térhódítása így olyan mértékűvé vált, hogy1552-ben lényegében megszűnt a római katolikus egyházi élet a városban.Ferencesszerzetesek csak1715-ben telepedhettek vissza a városba, és szintén királyi parancsra1716. április 27-én kijelölte ki a debreceni magisztrátus aSzent Anna-székesegyház mai helyét, valamint a katolikusok számára külön temetkezési helyét.
A lakosság vallási összetétele (2011)
Újabb jelentősebb vallási mozgás csak a19. században tapasztalható újra a városban. Agörögkatolikus hívek beköltözése Debrecenbe a század elején kezdődött meg. A város az1840. évi XXIX. törvényével teremtette meg a zsidók betelepedésének lehetőségét, a Debreceni Zsidó Hitközség pedig1852-ben alakult meg.1882-ben jött létre a cívisváros önálló evangélikus egyházközsége, és1892-ben alakult meg abaptista gyülekezet. Azunitárius leányegyházközség pedig csak1921-ben alakult meg.
Debrecenben, a korábbankézműiparáról ésélelmiszeriparáról híres városban csak amásodik világháborút követően indultak be a korszellemhez igazodóan túlzottan előtérbe helyezett nehézipari fejlesztések. Az1950-es évektől kezdődően mentek végbe a jelentős munkaerőbázisra alapozó feldolgozóipari beruházások, amelyek az1990-es években lezajlott privatizációs folyamatnak köszönhetően nagyrészt külföldi kézbe kerültek.[93] A város az ipar területén is vezető szerepet tölt be a régióban, ám a régió országos összehasonlításban kedvezőtlen értékekkel rendelkezik. A kis- és középvállalkozások között keveset találunk, amely termelési potenciáljával a helyi gazdaság húzó tényezői között lenne említhető. Problémát jelent számukra a tőkéhez és a piachoz jutás is. Kevés a külső befektető, a friss tőke. A nagy multinacionális cégek hiányában a kis- és középvállalkozások beszállítói hálózatainak kibontakozása is lassabban halad.
Anehézipar, atömegtermelés hiánya, ami korábban a gazdasági elmaradás jegye volt, mára előnnyé válhat Debrecenben, itt nincsenek jelen kiterjedt rozsdaövezetek. A versenyképes gazdaság azokra a helyi adottságokra alapozódhat, amelyek versenyelőnyt jelentenek a térség számára. A város jelentős – a térség kedvező mezőgazdasági adottságaira alapozó – élelmiszer-feldolgozó kapacitásokkal rendelkezik. Az ágazatban azonban az elmúlt években negatív folyamatok zajlottak le. Több száz munkahely szűnt meg a szektorban, kilátástalan helyzetbe sodorva a gyárak beszállítói körét is (Hajdú-Bét Rt.,Reemtsma Debreceni Dohánygyár Kft.).[94] A magas biopotenciállal rendelkező területek kihasználásának új formáit kell megtalálni. Ilyenek lehetnek a különböző biomassza hasznosítási formák, amelyek közül az alkohol, az ecetsav gyártásához, gyógyhatású készítmények előállításához a szükséges adottságokkal rendelkezik a város.
Az elmúlt évtizedekben szintén fontos szerepe volt a városban, különösen a női munkaerő foglalkoztatásában a különböző könnyűipari ágazatoknak. A napjainkban zajló világgazdasági változások következtében a magyarországi textil- és bőripari kapacitások jelentős része felszámolásra került az ágazat nagyarányú piacvesztése miatt. A nagyobb vállalkozások olyan országokban létesítettek telephelyet, ahol az olcsó munkaerő lehetőséget ad a versenyképes áron történő termelésre. Így történt ez Debrecenben is, a 2000-es évek elejére a textil- és ruházati ipari kapacitások döntő többsége leépítésre került, több száz betanított és szakmunkás vált munkanélkülivé (gépkezelők, gyártósori betanított munkások), köztük jelentős arányban pályakezdők is. A jelenlegi piaci viszonyok alapján hosszabb távon egyedül a városban igen jelentős hagyományokra visszatekintő nyomdaiparnak biztosított a felvevőpiaca.
TEVA Gyógyszergyár Zrt. Debrecen
A másik adottsága Debrecennek a jelentős szellemi potenciál, ami lehetővé teszi a tudásipar meghonosítását Debrecenben. A versenyképes gazdasági szerkezet jellemzője az innovációra, technológia váltásra képes nagyvállalatok jelenléte, valamint innovációra képes, kis- és közepes vállalkozások beszállítói együttműködése a nagyvállalatokkal. A tudásipar az egyetemek, kutatóintézetek, gyógyintézetek, gyógyszergyárak, az informatikai ipar, a mezőgazdasági alapanyaggyártás fejlett kapcsolatrendszerén alakulhat ki. A nagyvállalatok körében érdemi kutatások és fejlesztések folynak jelenleg a gyógyszeriparban aTEVA Gyógyszergyár Zrt. révén, valamint aRichter Gedeon Nyrt. újonnan felépült biotechnológiai üzemében. Innovációra képes kis- és közepes vállalkozások is vannak szép számmal Debrecenben. Ezek azonban tőkeszegények és hiányzik a mögöttük álló nagyvállalati szféra, az állandó és biztos piac. A tudományos, műszaki, ipari parkoknak ezért különösen nagy jelentősége lehet a kis- és közepes vállalkozások innovációinak felkarolásában, a fejlesztések támogatásában, a késztermékek piacra kerülésében.
A kis-és közepes vállalkozások többsége Debrecenben is a helyi vagy esetleg megyei piaci igényekre épít. A Debrecenben is jelentős kézműves hagyományokra építő, speciális fogyasztói igények kielégítésére vállalkozó cégek száma növekszik, a jövőben fokozatosan bővülő piacokra számíthatnak. Ezek a kis- és közepes vállalkozások szakembereik kivételes szakmai tudását tudják elsősorban kamatoztatni.
Hazánkban az ipar ágazatai közül elsősorban a gépipar volt az, amelyikben nagyszabású beruházások zajlottak le, különösen a személygépkocsi gyártáshoz kötődő alkatrészgyártás, összeszerelés esetében. Debrecenben azonban a történeti előzmények és adottságok miatt nem kimondottan ez az ágazat játszotta a vezető szerepet. Ki kell azonban emelni az egykori Gördülőcsapágy Művek telephelyén létrejött új vállalkozásokat, elsősorban aFAG Components Hungary Kft.-t.[95] A város három nagyvállalata is szorosan az egészségügyhöz kötődik, aTEVA Gyógyszergyár Zrt. a vegyipar jelentős debreceni hagyományira épít, míg aMedicor Kéziműszer Rt. egészségügyi segédeszközöket gyárt évtizedek óta, valamint aRichter Gedeon Nyrt. biotechnológiai üzeme, ahol a legmodernebb eljárásokkal készülnek gyógyszerek.[96][97][98]
A városban az1990-es évek végéig az ún. barnamezős beruházások domináltak, az1990-es évek elején megkezdődő privatizációs folyamat eredményeként pedig az iparban a külföldi tulajdonú vállalatoknak van nagyobb jelentősége. Hangsúlyozandó azonban, hogy nemcsak településszerkezeti, de gazdaságossági szempontból is célszerű a ma meglevő, de nem kellő intenzitással használt vagy használaton kívüli telephelyek újrahasznosítása, intenzifikálása, rehabilitációja. Ezáltal nemcsak a területhasználat lehet gazdaságosabb, de a meglevő infrastruktúrák kihasználtsága is javul, a (város)üzemeltetési költségek csökkenthetők. Ezért a településnek feltétlenül érdeke, hogy ne maradjanak alulhasznosított zárvány-területek. Az elmúlt években megvalósult, a város cégei által megvalósított nagyberuházások és az elsősorban a kertvárosi területek lakásépítései jelentős mértékben hozzájárultak a városkép fejlődéséhez, és ugyanakkor fontos megrendeléseket biztosítottak alvállalkozóként a helyi építőipari kis- és középvállalkozások számára.[99]
2016-tól újabb nagy multinacionális vállalatok választották Debrecent a kiváló adottságainak és jó infrastruktúrájának köszönhetően. Emiatt az ipar gyorsan és dinamikusan fejlődik. Például:National Instruments,Continental,BMW,CATL stb.[100][101][102][103]
Debrecen évszázadokon át egy kiterjedt mezőgazdasági térség centrumában helyezkedett el, ami a város gazdasági életét hosszú időn át erősen befolyásolta, és a mai napig az átlagosnál magasabb a mezőgazdaság szerepe a város gazdaságában. A2001. évi népszámlálás adatai szerint a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban már csak a városban foglalkoztatottak 1,9%-a dolgozott. Az ágazat szerény aránya azonban megtévesztő, hiszen az arra épülő élelmiszer-gazdaság mind a város foglalkoztatásában, mind a város gazdaságában összehasonlíthatatlanul nagyobb szerepet játszik ma is, és így lesz ez a jövőben is. A debreceni földbőség és a földek jó termőképessége, valamint a történelmi előzmények következtében a városban az agrárium súlya ma is magasabb a hazai nagyvárosok átlagánál.A város kiterjedt határát és termőföldjét évszázadokon át a legfontosabb természeti erőforrásként tartották számon, és így van ez ma is. A mintegy 46 000 hektáros (csakBudapest ésHódmezővásárhely területe nagyobb az országban) és változatos agrárhasznosításra lehetőséget adó terület jelentősége napjainkra csökkent a 205 ezer fős népességgel rendelkező város életében, az élelmiszer-gazdaság komplex megközelítése vált meghatározóvá. A természeti adottságok döntően befolyásolták a művelésági szerkezetet és annak racionális alakíthatóságát. A földrajzi szempontból változatos földterület a gazdálkodási formák különböző típusainak kialakulását tette lehetővé. Talajtani adottságok alapján legértékesebbnek a város ÉNy-i, aHajdúháthoz tartozó része tekinthető, szemben az alacsonyabb termőképességű nyírségi területekkel.
A legjobb, lösztakarón kialakult termőföldek aTócótól nyugatra találhatók, amelyek a magas színvonalú növénytermesztés (búza-kukorica-cukorrépa) és az állattenyésztés (elsősorban sertéstenyésztés) alapját jelentik. A Tócótól keletre az erdő a domináns művelési ág, a szántó alárendelt, a földminőség közepes vagy gyenge. A város belterületét övező területeken nagy gazdasági értéket jelent a kiterjedt intenzív kertkultúra. A művelési struktúra módosulásának szembetűnő vonása az elmúlt évtizedekben éppen a kert, a szőlő és a gyümölcsös területének a növekedése volt. Az igazi nagyvárosi területhasznosítási forma térhódítása nyomán a kertek ma már szinte összefüggő formában ölelik körül a város belterületét.
Kölcsey Ferenc Megyei Művelődési Központ[2] – Kelet-Magyarország legnagyobb és legmodernebb kongresszusi központja. Itt található többek közt a 4 csillagos Lycium szálloda és aMODEM.
Főnix ArénaGyulai István Atlétikai StadionHódos Imre rendezvénycsarnok2010 sportaerobic OB zsűri aHódos Imre rendezvénycsarnokban
Debrecen hosszú évtizedek óta kiemelkedő szerepet játszik a hazai sportéletben. Az 1920-as évek végén aBocskai FC Magyarország egyik legjobb futballcsapata volt. Csatársorát, a híres „ötösfogat”-ot(Markos, Vincze, Teleki, Zemlei, Hevesi) Európa-szerte ismerték. Az1936-osberlini olimpiára két debreceni tornász,Nagy Margit ésTóth Lajos is kijutott. A cívisvárosban kezdte pályafutását minden idők egyik legnagyobb magyar kardvívója,Kovács Pál is. Debrecen hírnevét öregbítiBarcza Gedeon, aki a magyar sakkozás nagymestere volt, és többször volt magyar bajnok és olimpiai kerettag. ADVSC-nek kitűnő birkózógárdája volt, és egyik kiválósága,Hódos Imre1952-ben aranyérmet nyert ahelsinki olimpián. A későbbi súlyemelő világbajnok,Veres Győző is Debrecenben kezdte pályafutását.
Az 1990-es évek óta Debrecen tudatosan erősíti pozícióit mind a hazai, mind a nemzetközi sportéletben. A futballisták mellett a női és férfi kézilabdások, a röplabdások, valamint a férfi kosárlabdázók szerepelnek évek óta eredményesen az élvonalban. A 2000-es évektől számtalan rangos nemzetközi sporteseménynek adott otthont a cívisváros, mint például a2001-es ifjúsági atlétikai világbajnokság, a2002-es tornász világbajnokság, vagy a2004-es női kézilabda-Európa-bajnokság (az egyik helyszín Debrecen volt). Debrecenben 2001 óta 14 rangos nemzetközi sporteseményt rendeztek, amelyek közül 5 világ- és 9 Európa-bajnokság volt.
A világversenyek rendezése mellett a sportlétesítmények területén is nagy előrelépések történtek. 2002-ben felépült aFőnix Csarnok, 2006-ban aSportuszoda, amivel több évtizedes hiányt pótoltak (Debrecenben 2006-ig nem volt fedett pályás, 50 méteres versenyuszoda). 2001-ben felépült azúj atlétikai stadion, 2005-ben kibővítették azOláh Gábor utcai stadiont, és felépült atócóskertijégcsarnok.2014-ben elkészült a megújultNagyerdei stadion a régi stadion helyén.
Nagyerdei stadion: a Nagyerdei körút–Pallagi út–Ady Endre utca közötti területen fekszik.1990 előtt ez a stadion volt az évenként rendezettmájus 1-jei felvonulás végállomása. Az 1980-as években aLoki is játszott itt bajnoki meccseket (akkor mintDMVSC), kb. 22-25 ezer fő befogadására volt alkalmas. A város legnagyobb stadionja, mely 2014 tavaszára újult meg teljesen. Ide költözött át a DVSC az Oláh Gábor utcai stadionból. Több mint 20000 ember tekintheti meg a mérkőzéseket.
Vágóhíd utcai stadion (becenevén aLoki stadion).[105] ADVSC megalakulásától kezdve itt játszott az 1993-as labdarúgó bajnokság utolsóNB II-es meccséig. AzEger SE ellen tartott a nyár elején találkozó 2–1-es debreceni győzelemmel ért véget.[106]
Kinizsi pálya: Vágóhíd utca, a Loki pálya mellett közvetlenül. Ezt 2006 körül felszámolták és privatizálták, kereskedelmi és szolgáltató épületeket építettek fel az ingatlanon.[107]
Pályán a Loki
Oláh Gábor utcai stadion: korábbanDMTE stadion és Haladás SE sporttelep aDVSC-sporttelep mellett. AzNB I-be felkerülés (1993 ősze) óta itt játszik a DVSC labdarúgócsapata. Többször felújították és modernizálták, jelenleg 12 500 néző befogadására képes, a vendégszektor 900 férőhelyes. A belépőjegyek ára 500 Ft-tól 2500 Ft-ig nyúlik labdarúgó-mérkőzésekre.
Hajdú Volán sporttelep: a Gázvezeték utca–Egyletkert utca sarkán található a város salakmotor pályája
Hódos Imre rendezvénycsarnok: általános célú sportcsarnok (kézilabda, birkózás, sportaerobic). 2500 férőhelyes.
Főnix Aréna: általános célú rendezvénycsarnok, a„Hódos” mellett, koncertek, ritkán kézilabda-mérkőzések gálák és kiállítások helyszíne. Közel 9000 ember fér el benne, Magyarország 2. legnagyobb csarnoka (1.SYMA BUDAPEST)
Debreceni Sportuszoda: Hadházi–Zákány utca sarkán található modern uszoda, amiben úszó Európa-bajnokságot, és még számos neves rendezvényt bonyolítottak le. Több ezer ember fér be, illetve mindennap működik.
Városi strandfürdő: ennek a helyére épült fel aFőnix Csarnok 2002-ben.
Kerekestelepi fürdő: három medencés (egy 25 méteres hideg vizes és két gyógyvizes, meleg vizű medence) gyógyvizű fürdő, a szájhagyomány szerint a gyógyvíz minősége a hajdúszoboszlói gyógyvízzel vetekszik.[108]
Apafai lőtér:4-es főút (E573)–Lőtér utca. Aktív, a város legjelentősebb lőtere (polgári és rendőri célra egyaránt használják).
Simon László utcai sportpálya. A Loki pálya felett egy kispályás sporttelep van, jelenleg lőtér.
Debreceni Dózsa lőtér: a Vulkántelepen található sportlőtér azIfjúsági sporttelep területén. Megszűnt, a sporttelep területe a debreceniNyugati Ipari Park területébe olvadt be.
Buday Ézsaiás utcai sportpálya: kispályás, füves labdarúgó pálya, rendszerint íjászok lőpályája
BSK („B” típusú Sport Kombinát): a Magyar Néphadsereg (ma Magyar Honvédség)Kossuth Lajos laktanyájának sportpályája, amely a Szabó Lőrincz utcából közelíthető meg.
7 bajnoki cím, 5 szuperkupa-győzelem, 5 magyarkupa-győzelem, 1 ligakupa-győzelem.[109]
ADebreceni Vasutas Sport Club (egykori nevénDebreceni Lokomotív, becenevénLoki) debreceni sportegyesület és futballcsapat, amelyet 1902-ben alapítottak. A csapat hivatalos mezszíne piros-fehér. A DVSC a ’90-es évek közepétől fokozatosan Magyarország egyik legjobb futballcsapatává nőtte ki magát: az elmúlt nyolc évben hat bajnoki címet ünnepelhettek. Az 1902-es alapítást követően 1995-ig várni kellett az első komolyabb eredményre, ekkor bajnoki 3. lett az együttes. 2003-ban és 2004-ben is bronzérmes lett a DVSC, 2005-ben viszont felértek a csúcsra, és azóta csak egyszer sikerült leszorítani őket onnan, 2008-ban, de 2009-ben, 2010-ben és 2012-ben újra begyűjtötték a bajnoki címet. A Debreceni VSC ötszöröskupagyőztes is (1999, 2001, 2008, 2010, 2012). Nemzetközi színtéren is találkoztak már komoly ellenfelekkel, így például aVfL Wolfsburggal 1999-ben, aGirondins Bordeaux-val 2001-ben, aManchester Uniteddel 2005-ben, majd 2009-ben a Lyon, a Liverpool, a Fiorentina, a Levszki Szófia, 2010-ben többek között a PSV és a Sampdoria voltak az ellenfelek. Legemlékezetsebb sikerét aHajduk Split ellen érte el az együttes: a horvát csapatot hazai pályán 3–0-ra tudta megverni a Loki, míg Splitben 5–0 arányban győzött a debreceni csapat. 2009-ben 14 év után második magyar csapatként aBajnokok Ligája főtáblájára került.
A csapat szurkolótábora jelentős és kiemelkedő Magyarországon (átlagnézőszám 7000, rangadókon 12 ezres a közönség).
Kiemelkedő és színvonalas ultracsoport hazánkban a Szívtiprók Ultras Debrecen 1994 (SZ.U.D.) mentalitásban, lelkesedésben, létszámban (2000 óta mindenhol ott volt ez a csoport), de emellett számos kisebb-nagyobb csoport és drukkerhad szorít a DVSC-nek. A szurkolók nagy riválisa keleten a Nyíregyháza, valamint a fővárosban az Újpest, Fradi és a Vasas, nyugaton szurkolói rivalizálás van a Győrrel, a Zalaegerszeggel és a Péccsel is. A debreceni B szektort legtöbbször megtöltik a fanatikusok.
A város 2011-ben új stadion építéséről határozott a régi Nagyerdei stadion helyén. A létesítményt 2014-ben adták át.[110]
A debreceni labdarúgócsapat a 2011/2012-es szezonban 46 év után veretlenül hódította el a serleget.[111]
A DVSC-vel szoros együttműködésben, főleg saját nevelésű fiatalokra épít a jelenlegharmadosztályú Debreceni EAC.
A klub története során több alkalommal szerepelt már azNB II-ben, míg az NB III-ban egy, amegyei szinten kétszer nyert bajnokságot.
A DVSC női kézilabdacsapatának történetét 1948. május elsejétől számíthatjuk. Bokor Ferencnek, a MÁV-igazgatóság pénzügyi ellenőrének felhívására ugyanis ekkor gyűltek először össze a kézilabdát szerető debreceni lányok, akik elsősorban vasutas szülők gyermekei közül kerültek ki. Az NB I-be jutás egy új, a mai napig is tartó fejezetet nyitott a klub történetében. A Loki immár harminc éve szerepel megszakítás nélkül a legjobbak között. Az első évek számtalan nehézséggel jártak.
A debreceni hölgyek Komáromi Ákos vezetésével veretlenül lettek elsők az NB I-ben 1987-ben.
Négy elvesztett európai kupadöntő után újra a nagy álom kapujába ért a DVSC, ám ezúttal be is teljesült, amire a csapat, és a közönség évek óta várt: a debreceni hölgykoszorú az 1994/95-ös szezonban megnyerte az EHF-kupát.
Új korszak kezdődött 2009 márciusában a DVSC kézilabdázóinál. Jelenleg a DVSC női kézilabda csapata erős a bajnokságban, az anyagi gondok után hullámvölgyet követően együtt maradt a társaság. Legnagyobb riválisuk az erősebb kerettel rendelkező Győri ETO, nagy rivális kézilabdában is a Ferencváros és a Békéscsaba, illetve a Vác.
A csapat székhelye a debreceni Hódos Imre Sportcsarnok, ami 2500 szurkolót képes befogadni, a szurkolói csoportok ugyan azok, mint a labdarúgásban, vagyis a kézilabdában is a Szívtiprók Ultras Debrecen 1994 (SZ.U.D.) buzdítja a debreceni lányokat.
Jelenlegi vezetőedző:
Köstner Vilmos Magyar Bajnok: 1955, 1987.
Magyar Kupa-győztes: 1985, 1987, 1989, 1990, 1991.
↑„Off Média - Aktuális”,OFF Média - Kattanj Ránk!. [2019. február 16-i dátummal azeredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2025. július 27.) (magyar nyelvű)
.svg)
_12.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.JPG)
.jpg)
