Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Deáki(Diakovce) | |||
 | |||
| Deáki római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Vágsellyei | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1002 | ||
| Polgármester | Jakócs Krisztína | ||
| Irányítószám | 925 81 | ||
| Körzethívószám | 00421 (0) 31 | ||
| Forgalmi rendszám | SA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2381 fő(2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 84 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 115 m | ||
| Terület | 26,28 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 08′ 06″,k. h. 17° 50′ 26″48.135,17.8405555648.135000°N 17.840556°EKoordináták:é. sz. 48° 08′ 06″,k. h. 17° 50′ 26″48.135,17.8405555648.135000°N 17.840556°E | |||
| Deáki weboldala | |||
 | |||
 AWikimédia Commons tartalmazDeáki témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása:Szlovák Statisztikai Hivatal,http://obce.info | |||
Deáki (szlovákulDiakovce) községSzlovákiában, aNyitrai kerületVágsellyei járásában.
Amátyusföldi község aKisalföldön,Galántától 12 km-re délkeletre,Vágsellyétől 2 km-re délnyugatra fekszik.
1001-benI. Istvánbencéseket telepített ide, ettől kezdve aPannonhalmi Bencés Főapátság birtoka volt.1002-ben a Pannonhalmi Főapátság alapítólevelében a mai Deáki régiWag nevén szintén az adományozott birtokok közt szerepel.1090-benSzent László király oklevelében is mégWag néven említik.1138-banII. Béla király okleveleVágfölötti Salaföld néven említi.1228 előtt épült kéttornyúromán stílusú temploma.[2] Az itteni bencések használták aPray-kódexként ismert13. századi latin szertartáskönyvet, melyben aHalotti beszéd is olvasható. Legrégibb része az1103-ban épített Szent István kápolna.
Egy1296-ból fennmaradt okiratban a falu már a mai nevéhez hasonlóMonasterium Deáki (Deákmonostor) alakban szerepel, mint a sellyei birtok része.1317-benCsák Máté a földesura, majd a grófCseszneky család szerezte meg.1526-ban amohácsi csatát követően az apátság nehéz anyagi helyzete miatt a birtokot zálogba adta LakiBakith Pálnak.1535-benThurzó Elek országbíró szerezte meg.1557-ben 44 adózó portát számláltak a községben,1588-ban 25,1606-ban már csak 12 portája volt.1612-ben a falu újra az apátság birtoka lett, és egy évvel későbbII. Mátyás király visszaadatta a korábban a reformátusok által elfoglalt templomot is a katolikusoknak. 1606-ban már iskoláját is említik. A török időkben a falut többször is feldúlták a portyázó hadak, a török fenyegetéstől csak1685-ben szabadult meg végleg. Református iskolája a18. században nyílott meg, ekkor épült a reformátusok imaháza is.1831-ben akolera szedett számos áldozatot a községben. Az1849.június 20-21. között lezajlottperedi csata során a deáki templomnál voltak felállítva a császári csapatok ágyúi.
Atrianoni békeszerződésigPozsony vármegyeGalántai járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra magyar felségterület, ekkorNyitra és Pozsony k.e.e. vármegye része. Az Országzászlót 1939 tavaszán avatták fel a falu főterén.[3]
Új kétemeletes iskoláját 1969 szeptemberében adták át.
1880-ban 2484 lakosából 2260 magyar, 33 német, 32 szlovák, 51 egyéb anyanyelvű és 108 csecsemő, ebből 1619 római katolikus mellett 716 református, 131 zsidó és 18 evangélikus volt.
1910-ben 2949 lakosából 2932 magyar, 14 szlovák, 2 német és 1 más anyanyelvű volt. 2023 római katolikus mellett 728 református, 152 zsidó és 46 evangélikus lakta.
2001-ben 2187 lakosából 1564 magyar és 596 szlovák volt.
2011-ben 2204 lakosából 1447 magyar és 710 szlovák volt.
2021-ben 2381 lakosából 1232 (+63) magyar, 1005 (+32) szlovák, 19 (+5) cigány, 17 (+3) egyéb és 108 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]
Karád (Magyarország)Kakasd (Magyarország)AVágsellyei járás települései | ||
|---|---|---|
Vágsellye (Šaľa) | ||
|  | |
Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap