Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Darnózseli | |||
 | |||
| Katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Járás | Mosonmagyaróvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Némethné Molnár Andrea (független)[1] | ||
| Irányítószám | 9232 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1636 fő(2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 79,5 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 19,61 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 50′ 57″,k. h. 17° 25′ 36″47.8493,17.42673888888947.849300°N 17.426739°EKoordináták:é. sz. 47° 50′ 57″,k. h. 17° 25′ 36″47.8493,17.42673888888947.849300°N 17.426739°E | |||
  Darnózseli Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén | |||
| Darnózseli weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazDarnózseli témájú médiaállományokat. | |||
Darnózseli (németül:Dornach-Schöllern)községGyőr-Moson-Sopron vármegyeMosonmagyaróvári járásában.
A település aSzigetközben, ezen belül is az úgynevezett Felső-Szigetközben található. AzÖreg-Dunától körülbelül 4 kilométerre, aMosoni-Dunától mintegy 3 kilométerre fekszik;Mosonmagyaróvártól 16, a megyeszékhelyGyőrtől pedig 28 kilométerre található. A környező települések: északonPüski,Kisbodak ésDunaremete, keletenLipót, délkeletenHédervár, délnyugaton Novákpuszta (Kimle településrésze) ésKimle, északnyugaton pedig Arak (Halászi településrésze). Sűrűn települt ezen a részen Szigetköz, hiszen a távolság a szomszédos községek között csupán 3–4 kilométere.
Darnózseli főutcája az egész Szigetköz egyik legfontosabb útjának számító, Győrtől Mosonmagyaróvárig húzódó1401-es út. A település lakott területének déli szélén csatlakozik be ebbe az útba a Kimle-Novákpuszta felől induló1404-es út – Darnózseli ezen az úton érhető el legegyszerűbben azM1-es autópálya felől –; a két útnak a település belterületén körülbelül egy kilométernyi közös szakasza van, majd a központban az 1404-es elágazikLipót felé. Határszélét délen, illetve keleten, egy-egy rövid szakaszon érinti még az1403-as és az1411-es út is.
Az országutat atatárjárás és amohácsi vész közötti időszakban létesítették, csupán az1960-as évek elején aszfaltozták le. A község lakóinak többsége (őslakosok)magyar nemzetiségű. Azonban ma már néhány horvát, szlovén és német nemzetiségű lakos is él itt. Vallási szempontból is homogén a lakosság, hiszen zömmel római katolikus vallásúak. Az utóbbi 25-30 évben házasság, illetve munkahely révén települtek be református, illetve evangélikus vallásúak is. Zsidó vallásúak az1800-as évek közepétől éltek Darnózselin, egészen 1944-45-ig, amikor elhurcolták őket. Darnózseli kisebb központja volt a környék zsidó lakosságának, hiszen imaházuk és temetőjük is volt a községben. Az imaház a Fő utcán volt, amit1945 után elbontottak. A temetőt1883-ban nyitották meg. Az utolsó temetés1943-ban volt itt. A község fiataljai (az“Új Tükör” Ifjúsági Klub, aKISZ Alapszervezet és aSzigetköz Táncegyüttes tagjai) 1984-85-ben rendbe tették, s azóta is gondozzák. Egy emlékfal került még felállításra a darnózseli és a szigetközideportálások áldozatainak emlékére, amelyet a munka befejeztével1985. május hónapban lepleztek le.
Darnó és Zseli első írásos említése1443-ból származik, ahédervári grófi család egyik oklevelében találkozhatunk velük. Akkori elnevezésük:Darnow ésSelew,Seli. E nevek szláv eredetűek, s minden bizonnyal a lakosság foglalkozására utalnak (Darnow: gyep, gyepes, gyepű-telep; Selew: káposztás). Lakói pásztorkodással és káposztatermeléssel foglalkoztak.Géza fejedelem Héder és Wolfger testvéreknek adta szállásbirtokul a Szigetközt, nekik köszönhető a szigetközi települések kialakulása. Darnó és Zseli a12. században kezdett benépesülni, a16-17. században az erre portyázó török seregek többször megsarcolták és feldúlták a két falut. A falu1788-ig a hédervári egyházközség fíliája volt. 1788 szeptemberében kapta meg az első önálló plébánosát.1857-ben gróf Viczay Héder visszaperelte jobbágyaitól a földet, erdőket és kedvezményeket.
A község1884-igPozsony vármegyéhez és aDunaszerdahelyi járáshoz tartozott. ARákóczi-szabadságharc idejénlabancok éskurucok egyformán garázdálkodtak itt. 1809-benI. Napóleon császár katonái rekviráltak és felgyújtották mindkét falut. Ennek az időszaknak emléke a francia katonai emlékmű, melyet 1818-ban emeltek rokonai egy itt meghalt lengyel származású francia tiszt emlékére.
1787-ben épült a temetőben a templom, és vele együtt létesült az önálló plébánia. Ugyanis ez idáig fíliája volt a község a hédervári plébániának.1805-ben emelték az első katolikus oskolaházat a faluban. Az 1860-as években építette a Szent-János kápolnát a Karácsony család. Aneoklasszicista stílusú temploma1930-ban épült. Sokszor pusztítottak árvizek, járványok és tűzvészek errefelé.
Vályi András: Magyar országnak leírása. 1796–1799.
"DARNÓ. Magyar falu Poson Vármegyében, a’ Sziget közben, Győr Vármegyének szélénél, földes Ura Gróf Viczay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Mosontól mintegy más fél mértföldnyire, határjának gazdag termékenységéhez, ’s szép tulajdonságaihoz képest, mint hogy vagyonnyait Óváron, és Győrben jól eladhattya, első Osztálybéli."[3]"ZSELI. Magyar falu Pozsony Várm. földes Ura Gr. Viczay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Darnóhoz nem meszsze, mellynek filiája, a’ Szigetközben, Pozsony, és Győr Vármegyék’ szélein; határja 2 nyomásbéli, tiszta búzát, és rozsot terem, káposztát középszerűen; réttye, erdeje nints, legelője kevés, piatza Óváron, és Győrben."[4]
Fényes Elek: Magyarországnak, s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. 1836–1841.
"Darnó, Pozson m. magyar falu, a Szigetközben, Hedervárhoz 1/2 órányira. Számlál 672 kath., 29 zsidó lak. Kat. paroch. templom. Rétjei, földjei termékenyek; erdeje szép; káposztája kapós; juhtenyésztése nevezetes. F. u. gr. Viczay. Ut. p. Győr."[5]
1934. január 1-jénMosondarnó ésZseli egyesüléséből jött létre Darnózseli község. A falu nevezetes szülötteKarácson Mihály, aki a magyar műszaki oktatás úttörője volt, valamintÉrsek Imre, tanító.
A környéken Darnózseli rendelkezik a legnagyobb szántóterülettel.1992-ben az összterület 78,3%-a szántóföld volt. Határa, illetve tájszerkezete a18. század óta lényegesen nem változott. A lakosság foglalkoztatásának mindenkor markáns meghatározója volt a mezőgazdaság. 1959-ben alakult Darnón a Béke Tsz., Zseliben az Aranykalász Tsz.1963-ban egyesültek, és egészen 1976-ig Béke Tsz. néven működtek.1976-ban a környék szövetkezetei egyesültek és “Szigetközi Magyar–Csehszlovák Barátság Tsz.” néven működtek1990-ig. Ma újra Béke TKSz. néven működik a Szövetkezet. A község infrastruktúrája jó.
A községből egyformán megközelíthetők aMosoni-Duna és azÖreg-Duna horgász- és kirándulóhelyei. Idegenforgalmi szempontból az átmenő jelleg dominál, ám a turisták megállítását, szórakozását és pihenését az egyre gyarapodó vendéglátó- és szálláshelyek szolgálják. A falusi turizmus keretében több család is berendezkedett a vendégfogadásra. Az iskolában egy Szigetközzel kapcsolatos állandó helytörténeti kiállítás nézhető meg. A temető mellett 100 éves millenniumi -“hálafák”- hársfák találhatók, amelyeket1896-ban ültettek az országosmillenniumi ünnepségek kapcsán. Ugyanitt van amásodik világháborúban elesett, eltűnt darnózseli katonák emlékhelye is, a kopjafa. A zsidótemetőben pedig az emlékfalon elhelyezett tábla emlékezik meg aholokauszt darnózseli és szigetközi áldozatairól. A Darnózseli – Lipót úton (1404-es közút) nagyon szép helyi védettségűvadgesztenyefasor húzódik, melyet az 1930-as években telepítettek.
Darnózseli térsége a Szigetköz biológiailag értékes területe. A hajdani Duna-ág mára Hidegkúti érré szerényült. Egyik medre (nagy kanyarulat) és a Parázsszeg-dűlő határolja a Zseli erdőt (itt folytakhonfoglalás kori ásatások), mely a szigetközi út mellett bújik meg. A szép ártéri ligeterdő (Zseli-Remes) azért érdekes, mert viszonylag kis területen (6,8 hektár) mind a puhafa (tűz,mézgás éger,korai nyár) mind a keményfa (tölgy,kőris,szil) jellemző fajai megtalálhatók. Védett, mert ez az erdőfolt tipikus ártéri keményfa-ligeterdő. Egész Szigetközben, sőt az egész Kisalföldön kizárólag itt található a természetes előfordulásútatár juhar. Az erdőt, mivel ilyen vegetációtörténeti faj-maradványok vannak benne, valószínűleg több ezer év óta nem mosta el az árvíz.
A település hagyományait ápolja az Őszirózsa Nyugdíjasklub Énekkara, valamint a Szigetköz Táncegyüttes. Élő népművész: Sipos Anna csuhéfonó népművész, aki1986-ban megkapta a “Népművészet Mestere” címet is.
Horvátul a településnek két neve van. Abezenyei horvátok Darnuovónak, ahorvátkimleiek Dernuovónak hívták a falut.[6]
A településen 2022. július 17-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, mert a korábbi képviselő-testület 2021. augusztus 4-én feloszlatta magát.[16][17] A két dátum közti aránylag hosszú időtartamot a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások indokolták, mivel a járványhelyzet fennállása alatt Magyarországon nem lehetett választást kitűzni.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1566 | 1556 | 1524 | 1622 | 1599 | 1615 | 1636 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,2%-a magyarnak, 0,4% horvátnak, 0,6% németnek mondta magát (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,6%, református 2,3%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 3,4% (22,9% nem nyilatkozott).[18]
2022-ben a lakosság 89,4%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% németnek, 0,4% románnak, 0,4% szlováknak, 0,3% horvátnak, 0,2% lengyelnek, 0,1-0,1% szerbnek, bolgárnak és szlovénnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,5% volt római katolikus, 2,3% református, 0,4% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 2,3% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 8,4% felekezeten kívüli (39,9% nem válaszolt).[19]
Darnózseli fő nevezetessége a katolikus templom, a temetőkápolna, a „kőkíp” (a francia oszlop), a Mikota-tó és környéke.
A19. században a falu számára a gyarapodással párhuzamosan egyre sürgetőbbé vált, hogy a település szélén álló kicsi, sokszor megrongált templom helyett új épüljön. Ennek első lépése volt, hogy ezen a helyen (templomnál)1869-ben kis kápolnát építettek. A koreklektikus stílusjegyeit viselő kápolna azonban nem jelentett megoldást. 1914 májusában már elkészültek az új templom tervei, de avilágháború miatt nem kezdődött meg az építkezés. A falu plébánosa, (Fórika) Köllő János a háború után tovább szorgalmazta a templom építését. Magas egyházi és állami pártfogókat és adományozókat szerzett, megnyerte a falu lakosságát, és 1929 nyarán Pavlovics Károly tervei alapján, megindult az építkezés. A kis kápolnát lebontották, és az év végére tető került a templomra. A század első stílusaiban épült. Az egyhajós, egytornyú templom hosszanti homlokzati díszítése karcsúsítja és megnyújtja a templomot. Az oldalhomlokzat is aneogótikát idézi. A világos nagyterű templombelső harmonizál a külsővel. Az orgonát Rieger Ottó pesti cége készíttette, a szentek képeit ábrázoló üvegablakok szintén pesti műhelyben készültek. Az oltár és a stációképek Heckenast János munkái. A padokat Igali János, helybéli asztalos készítette.
1930. július 6-án, dr.Serédi Jusztinián bíboros érsek, hercegprímás szentelte fel a templomot.
Dombhorgason, a Duna-ágak által körülölelt falu legmagasabb része a temető. Itt építette1440 körül Héderváry Lőrinc az első templomot. Az építtető személye ugyanezt valószínűsítheti, de írásos bizonyíték nincs rá. Azt viszont biztosan tudjuk, hogy a ma láthatóapszismaradvány templomhajóját Viczai Jánosné Hédervári Katalin építtette. Halálakor (1681) már álltak a falak, de a befejezés, fia Viczai János nevéhez fűződik. 1703-ban szentelték fel a 18 méter hosszú, 8 méter széles, egytornyú egyhajósbarokk templomot. A 18. században harangot kapott, és "a főoltáronSzent József képe ékeskedett, egyik oldalon azangyal keltegette, a másik oldalonSzűz Mária volt a kisdeddel". A Duna áradásai ismételten megrongálták, a XIX. században egy tűzvész pedig a teljes tetőszerkezetet és boltozatot elpusztította, ezért felmerült, hogy a két faluhoz képest kicsi és sokat szenvedett templom helyett újat építsenek. Erre csak 1929-ben került sor. Ekkor lebontották az itt álló templom tornyát és hajóját, és csak az apszis maradt meg. 1965-ben, a restaurálás során az apszist felújították, és szemléletes módon jelölték a XVII. századi barokk templom alapfalait.
1809-benNapóleon újabb hadjáratot indított aHabsburg Birodalom ellen. A császár kiáltványban kérte a magyar nemességet, álljon mellé, és válasszon szabad akaratából nemzeti királyt. A magyar rendek sérelmeik dacára kitartottak aHabsburg-ház mellett, ésGyőrött csatát vívtak Napóleon ellen. Darnózseli a hadak vonulásának útjába esett. A falu plébánosa és a francia kapitány között szinte baráti kapcsolat alakulhatott ki. Nem tudjuk, hogy a kapitány azonos-e Georg Rilovit lengyel tiszttel, aki egy kisebb csetepatéban halálos lövést kapott. Felesége az ő emlékére állította ezt az emlékoszlopot.
