Sir Daniel Michael Blake Day-Lewis (London,1957.április 29. –) háromszorosOscar-díjasbrit–írkettős állampolgárságúszínész. A Bristol Old Vic Theatre School elvégzése után számos színdarabban és filmben szerepelt, melyeknek köszönhetően háromOscar-díjat, négyBAFTA-díjat és kétGolden Globe-díjat nyert el. A filmipar egyik legválogatósabb színészeként tartják számon, az elmúlt tíz évben mindössze három filmben tűnt fel.[8] A „method acting” képviselője, szerepei iránt állandó elhivatottságot mutat, s kutatómunkát is végez velük kapcsolatban. Gyakran marad szerepében a kamerán kívül is a forgatási munkálatok alatt.[8] 2014 júniusában II. Erzsébet királynő lovaggá ütötte.
Day-LewisLondonban született, Jill Balcon színésznő és akormányzat megrendelésére alkotó Cecil Day-Lewis angol–írköltő fiaként. Day-Lewis brit és ír állampolgár is egyszerre.[9][10] Anyjabaltizsidó származású, a korábban az Ealing Studiost irányító Sir Michael Balcon lánya.[11][12] Két évvel Daniel születése után a család agreenwichi Croom's Hillbe költözött, ahol Daniel nővére, a későbbi dokumentumfilmes és televíziós szakácsnő, Tamasin társaságában nőtt fel. Cecil már az 53. évében járt fia születésekor, s látszólag kevés érdeklődést mutatott gyermekei iránt.[13] Ismétlődő egészségi problémái következtében meghalt, mikor Daniel 15 éves volt. A színészt nyugtalanította az érzelmi kötődés hiánya apja és közte, s később bántotta, hogy nem állt hozzá közelebb.
A greenwichi környezetben a zsidó származású és „piperkőc” Day-Lewis gyakran vált elszenvedőjévé a kemény dél-londoni kölykök zaklatásának.[14] Így hamar elsajátította a helyiakcentust és modort, amit első meggyőző alakításaként tart számon. Élete későbbi szakaszában úgy beszélt gyermekkori önmagáról, mint féktelen fiatalról, aki többször követett el bolti lopást és más hasonló, kisebbbűncselekményeket.[15][16]
1968-ban szülei úgy döntöttek, hogy „túlzottan vad” természetű fiukat akenti Sevenoaks bentlakásos iskolába küldik.[16] Noha ki nem állhatta a helyet, Daniel megismert két olyan dolgot, amiben kedvét lelte: a famunkát és a színészetet. Miközben az iskola iránti megvetése csak nőtt, 14 éves korában sor került filmes debütálására aVasárnap, átkozott vasárnap című alkotásban, ahol egy vandált alakított, igaz, a stáblistán még nem kapott helyet a neve. Az élményt a „mennyország” szóval jellemezte, mivel 2fontot kapott azért, hogy a helyi templom előtt parkoló drága autókat megrongálja.[13] A Sevenoaksban eltöltött két év után a petersfieldi Bedales Schoolba került.[16] Onnét1975-ben távozott, amikorra engedetlen attitűdje már elhalványult, s elérkezett a pályaválasztás ideje. Annak ellenére, hogy kiválóan szerepelt a National Youth Theatre színpadán, műbútorasztalosnak jelentkezett ötéves tanulóidőre, ám tapasztalat hiányában elutasították.[16] Ezután a Bristol Old Vic Theatre Schoolban próbált szerencsét, ahová fel is vették. Három évet töltött itt, s magában aBristol Old Vicben is fellépett.[16] Egy ízben beugróként szerepeltPete Postlethwaite-et helyettesítve, akivel később együtt játszottA bal lábam, azApám nevében és egy rövid jelenet erejéigAz utolsó mohikán című filmekben.
Tizenegy évvel első szerepe után Day-Lewis folytatta színészi karrierjét egy kisebb epizódszereppel aGandhiban (1982), majd1984-ben a vívódó, ám végül hű elsőtisztet játszottaA Bountyban. Ezt követően csatlakozott aRoyal Shakespeare Companyhez, ahol Rómeóként lépett színpadra aRómeó és Júliában. Következő szerepe a világot jelentő deszkákon aThe Countban volt, aDrakula-történet adaptációjában, ahol szőkére festett hajjal jelent meg. Később megnövesztette haját, hogy amolyan „punkos külsőt” kölcsönözzönAz én szép kis mosodám (1985) meleg karakterének. Day-Lewis komoly figyelmet kapott, mikor a film aSzoba kilátással (1985) című filmmel egy időben a mozikba került. Utóbbiban teljesen más személyiséget játszott:Helena Bonham Carter felsőosztálybeli vőlegényét.1987-ben már abszolút főszereplőként állhatott a kamerák eléMilan KunderaA lét elviselhetetlen könnyűsége című művének filmváltozatában,Lena Olin ésJuliette Binoche társaságában. A nyolc hónapos forgatás ideje alatt megtanultcsehül (szerepe szerint cseh orvos), s először maradt szerepében a szünetekben is.[16]A saját „method acting” változatát az1989-esA bal lábam című filmben mutatta be először teljes egészébenChristy Brown eljátszásakor. Szerepformálásával számos díjat nyert, köztük a legjobb színésznek járóOscar-díjat is. Újfent az egész forgatási idő alatt megmaradt annak, akit alakított: mivel Brown súlyos mozgássérült a filmben, Day-Lewistkerekesszékben tolták körbe a forgatás helyszínén is; a stábtagoknak így át kellett emelniük őt a kamera- és reflektorkábeleken, csak hogy a színész átérezze a Brown életkörülményeivel járó megalázó pillanatokat is.[15] Két bordája is eltört a felvételek alatt, mivel több héten át görnyedt pozícióban ült a tolószékben.[17] Day-LewisRichard Eyre rendező kezei alatt tért vissza a színpadra a National Theatre-ben,Hamletként, azonban összeesett azon jelenet közepén, mikor a főszereplő első ízben találkozik apja kísértetével. Kérlelhetetlen zokogásban tört ki, s nem volt hajlandó visszamenni a színpadra; beugrója (az akkor még ismeretlenJeremy Northam) fejezte be helyette a darabot. Az eset után az aszóbeszéd kapott szárnyra, hogy Day-Lewis saját apja szellemét látta,[16] noha a történéseket hivatalosankimerülés eredményének tulajdonították. AParkinson című, első számú brit talkshow-ban azITV-n a színész megerősítette, hogy a pletyka valós. Azóta Day-Lewis nem játszott színházban.
1992-ben, két évvel azAkadémia díjának elnyerése után került a mozikbaAz utolsó mohikán. Day-Lewis szereptanulmányozását a sajtó is figyelemmel kísérte; értesülések szerint kemény testedzést folytatott, kiismerte a vadonban élés fortélyait, így a sátorozást, avadászatot és ahalászatot. A forgatás alatt egy Kentucky puskával az oldalán járt-kelt, s megtanulta azt is, hogyan kell állatot nyúzni.A bal lábam után újfentJim Sheridan rendezővel dolgozott együtt azApám nevében című filmen, melyben Gerry Conlont alakította, egyikét azon négy embernek, akiket ártatlanul ítéltek el egy azIRA által végrehajtott bombarobbantásért. Day-Lewis jelentősen lefogyott a szerep kedvéért, északír akcentusát használta a forgatás teljes ideje alatt, s sok időt töltött börtöncellában. Ragaszkodott hozzá, hogy a stábtagok hideg vízzel fröcsköljék és verbálisan bántalmazzák. Alakítása meghozta számára második Oscar-, harmadik BAFTA- és második Golden Globe-jelölését.1996-ban azArthur Miller színművéből készültA salemi boszorkányokban szerepeltWinona Ryder partnereként. A következő évben harmadik együttműködésére került sor SheridannelA bunyós című film révén, melyben egybörtönből frissen szabadult volt bokszolót és ex-IRA-tagot játszik. Felkészülésképpen két éven át edzette őtBarry McGuigan korábbiökölvívó-világbajnok. A filmet követően Day-Lewis visszavonult egy időre a színészettől, s régi szenvedélye, a famunkálás felé fordult. AzolaszországiFirenzébe költözött, ahol magával ragadta acipőkészítés mestersége, olyannyira, hogy tanulni is kezdte, s ezen időszakból a nyilvánosság előtt nem ismert hollétéről való információ.[18] Mindemellett az az értesülés vált közkeletűvé, hogy a koszt és kvártély ellenében színészórákat adott a mesterének. Úgy hírlik továbbá, hogy Day-Lewis távozását követően a cipészmester vándorkomédiási babérokra tört, aminek köszönhetően keresete az egekbe szárnyalt. Day-Lewis visszautasította a válaszadást a témával kapcsolatban, pusztán annyit mondott, „Laurencio számos ajándékot hordozott magában”.
Öt év kihagyás után Day-Lewis aNew York bandái főszerepében tért vissza a vászonra; másodjára játszottMartin Scorsese irányítása alattAz ártatlanság korát követően. Az általa alakított könyörtelen bandavezér, Hentes Bill, ironikus módon, gyűlöliÍrországot és az íreket. PartnereLeonardo DiCaprio volt, aki fiatal pártfogoltját játszotta. Day-Lewis hosszú, önfegyelmezett felkészüléséthentesgyakornokként kezdte meg, s a forgatás során sosem lépett ki szerepéből (leszámítva aNew York-i akcentus elhagyását). A munkálatok alatttüdőgyulladást kapott, azonban visszautasította a melegebb kabát viselését, mivel az nem illett a filmben ábrázolt korhoz; végül az orvosi kezelésről sikerült meggyőzni. Alakításáért harmadjára jelölték Oscar-díjra, s elnyerte második BAFTA-díját. ANew York bandái után három évvel felesége,Rebecca Miller rendezőnő (aki Arthur Miller lánya) felajánlotta neki aJack és Rose balladája főszerepét. A film egy olyan haldokló férfiról szól, aki élete alakulásán bánkódik, s azon, ahogyan tizenéves lányát nevelte. A forgatás alatt Day-Lewis külön élt feleségétől, mivel szükségét érezte az elszigeteltségnek, amiben filmbeli karakterének is része van.[13] A film vegyes fogadtatásban részesült, de Day-Lewis szinte egyöntetű éljenzést élvezett alakításáért.2007-benPaul Thomas Anderson filmjében, azUpton Sinclair regényéből készültVérző olajban játszotta el Daniel Plainview szerepét. A felkészüléshez a rendező számos, a film cselekményének idejéből, a kései19. századból, illetve1927-ből származó hangfelvételt, továbbáA Sierre Madre kincse című film egy példányát juttatta el Day-Lewisnak.[19] A színész teljesítményét Oscar-díjjal, Golden Globe-díjjal, BAFTA-díjjal és a Színészek Szövetségének díjával honorálták. Legutóbbit a néhaiHeath Ledgernek ajánlotta. 2009-ben aKilenc című filmmusical főszerepét játszotta el, s munkájáért Golden Globe-díjra jelölték, noha a film maga nem nyerte el a kritikusok tetszését.[20]
Day-Lewis ritkán beszél magánéletéről a nyilvánosság előtt. Korábban kapcsolata voltIsabelle Adjanifrancia színésznővel, ami hat évig tartott, s végül közös megegyezéssel fejeződött be.[16] Gyermekük, Gabriel-Kane Day-Lewis1995.április 9-én látta meg a napvilágotNew Yorkban, hónapokkal a két színész különválása után.
1996-ban,A salemi boszorkányok forgatása alatt Day-Lewis meglátogatta Arthur Millert otthonában, ahol megismerkedett az író lányával, Rebeccával. A párnak két fia született: Ronan Cal Day-Lewis1998.június 14-én, Cashel Blake Day-Lewis pedig2002 májusában. A család megosztja idejét egyesült államokbeli és írországi otthonuk között.[13] Day-Lewis aMillwall Football Club támogatója.
