ADOS/360-at, vagy röviden csak DOS-t azIBM 1966 júniusában adta ki. A DOS névvel aTOS (Tape Operating System, azaz mágnesszalag kezelésére képes operációs rendszer) ellenpárjaként lépett fel.Később a továbbfejlesztett operációs rendszert már egyszerűenOS/360-nak nevezték.
Ezt az operációs rendszert speciálislyukkártyacsomagok összeállításával vezérelte azoperátor vagy aprogramozó. Ezek a lyukkártyák alkották aJCL-t (JobControlLanguage,feladatvezérlő nyelvet). Aprogramot ésadatokat tartalmazó kártyákat a JCL kártyák közé helyezték. A JCL kártyák könnyebb felismerésük céljából általában más, feltűnő színű kartonra készültek.
Amikor húsz évvel később a személyi számítógépek képesek lettek hajlékonylemezek használatára, aDOS elnevezés újra életre kelt, különböző gyártók különböző rendszereit jelentette, ezek közül a legfontosabb azIBM PC operációs rendszere, azMS-DOS, és a vele kompatibilis változatok, melyek uralták az IBM PC-kompatibilis számítógépek piacát 1981 és 1995 között:PC-DOS,MS-DOS,FreeDOS,DR-DOS,Novell-DOS,OpenDOS,PTS-DOS,ROM-DOS és mások.
Ezen DOS változatok alapja aCP/M, melyet azonban kibővítettek aUNIX-hoz hasonló könyvtárszerkezet kezelésének képességével, és saját lemezformátumot vezettek be (FAT). Single-user (egyfelhasználós) és single-tasking (egyfeladatos) rendszer, jogosultsági vagy védelmi rendszere nincs. ACP/M (Control Program for Microcomputers) rendszertGary Kildall és aDigital Research fejlesztette ki1973-ban, és készítői csak egy egyszerű operációs rendszernek szánták. Viszont nagy sikere lett, 600 000 darabot adtak el belőle, a mikroszámítógépek 70%-án ez futott.
1980 áprilisábanTim Paterson is elkezdett írni egy operációs rendszert, mivel aDigital Research késett aCP/M-86 operációs rendszer kiadásával. Ezt aSeattle Computer Products8086-alapú számítógépeivel lehet használni, és a CP/M forrásán alapult. A Seattle Computer Products eztQDOS (Quick and Dirty Operating System, vagy más néven 86-DOS) 0.10 néven dobta piacra.
1980 októberében aBill Gates, aMicrosoft vezetője 25 000 dollárt fizetett a Seattle Computer Products QDOS-áért, hogy leszállítsa azt egy meg nem nevezett kliensnek, azIBM-nek. Kildall nem akarta annak elődjét, a CP/M-et eladni a cégnek.A QDOS-t a Microsoft által alkalmazott Tim Paterson átírta, hogy működjön IBM-alapú számítógépeken is. Decemberben a Digital Research kiadja a CP/M-86 operációs rendszert. A következő év júliusában a Microsoft minden jogot megvesz a Seattle Computer Products-tól a QDOS-ra, és elneveziMS-DOS-nak.
Az IBM ezt a programot PC-DOS, míg a Microsoft MS-DOS néven fejleszti tovább. Ezek párhuzamosan zajlanak, de a PC-DOS csak IBM-alapú gépeken működik.
1988 januárjában a Digital Research, Gary Kidall cége átnevezte a CP/M-et DR-DOS-ra, majd májusban kiadja a DR-DOS 3.31-et. Ez 512 MB-os merevlemez-partíciókat is támogatott. 1990 májusában jött ki a DR-DOS 5.0, majd 1991 szeptemberében a DR-DOS 6.0, amely támogatta aSuperstore lemeztömörítést. 1993 áprilisában aNovell megvette a Digital Research-öt, és a program nevétNovell DOS-ra változtatta. Decemberben ki is adta az operációs rendszert Novell DOS 7.0 néven.
1997 januárjában a Novell eladta a Novell DOS-t aCaldera Systemsnek, ami nyílt forráskóddalOpenDOS 7.01-ként adja ki. Decemberben azonban a Caldera már zárt forráskóddal dobta piacra az OpenDOS 7.02-t. 1999 júniusában a Caldera Systems is megvált a rendszertől, a felvásárlóLineo újra DR-DOS néven, 7.03-as verziószámmal adja ki azt. Decemberben a Lineo kizárólagOEM licenccel teszi elérhetővé a DR-DOS 7.04-et. 2000 januárjában a Lineo kiadja a DR-DOS 7.05 bétát, de gyorsan be is fejezi a fejlesztését. 2002 júliusábanUdo Kuhnt belekezd aDR-DOS/OpenDOS Fejlesztési Projektbe, ami az OpenDos 7.01-en alapul. Októberben a Lineo eladja a DR-DOS-t aDeviceLogics-nak, akik 2004 márciusában DR-DOS 8.0 néven adják ki.
AFreeDOS-t eredetileg PD-DOS névenJim Hall indította útjára 1994. június 28-án. A nyílt forráskódú projektFree-DOS néven vált ismertté. 1996-tól a fejlesztők "elhagyták" a kötőjelet, a projekt azótaFreeDOS néven él, GNU GPL licenc alatt tették elérhetővé. 2006. szeptember 3-án adták ki a FreeDOS 1.0 verzióját. Az aktuális az 1.4-es verzió,[1] azonban korábbi verziók is letölthetők. A FreeDOS projekt koordinátora jelenleg is Jim Hall.[2] A projekt a Microsoft DOS-szal kompatibilis. Szabadon letölthető a projekt weboldaláról. AzFD14LIVE.iso változat 301 MByte méretű és hasznos alkalmazásokkal egészül ki: így például azArachne nevű, egyszerű böngészőklienssel, azMpxplay multiformátumú zenelejátszóval, egy SSH klienssel, és azOpenGEM grafikus környezettel. A FreeDOS alkalmas a kilencvenes években népszerű játékprogramok futtatására.[3]
Ez a szakasz egyelőre üres vagyerősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Fizetős operációs rendszer. Támogatja a nagy fájlrendszerek használatát, akár 4GB felett is, valamint 4GB-ig a memória kezelését. APTS-DOS 7.0-t 1995 júliusában, a PTS-DOS 2000-et pedig 1999 szeptemberében adták ki.
↑A 124.55GB partíció méret korláta a FAT32-nek a Microsoft SCANDISK segédprogramjának korlátja. Más DOS verziók, melyek támogatják a FAT32 fájlrendszert, jobban megközelítik a ~2TB elméleti határt, amit a FAT32 specifikáció nevez meg. A DOS 7.x verzió, és attól későbbi MS-DOS változatoknál táblázatban található un.: "hosszú fájlnév támogatás" valójában nem elérhető a PC DOS-módú használata során.
↑abAz MS-DOS 8.0 a korábbi verzió lehetőségeivel rendelkezik, de jelentősen csökken a használhatósága: hiányzik a FORMAT /S parancs, a SYS A: (vagy SYS B:) parancs, nem képes parancssorba bootolni az IO.SYS és a COMMAND.COM helyettesítése/módosítása nélkül.
A DOS rendszer az alkalmazás és a számítógép hardvere között csatlakozást biztosít. Rendelkezik memóriakezelő, lemezkezelő, be- és kiviteli szolgáltatásokkal. Az újabb verziók támogatják a hálózatkezelést is.
Ez a szakasz egyelőre üres vagyerősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
A DOS rendszer parancsokkal vezérelhető. A parancsértelmező feladata, hogy a parancsokat bekérje a felhasználótól, értelmezze, majd végrehajtassa azokat. Az MS-DOS-ban alapértelmezés szerint a COMMAND.COM állomány felelős a parancsértelmező feladatainak ellátásáért. Az operációs rendszer betöltődését az jelzi, hogy megjelenik a képernyőn a gép készenléti jele, az ún. prompt (példáulC:\>), utána pedig a kurzor villog. A promptot a prompt paranccsal módosíthatjuk.
