Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Dör | |||
 | |||
| Kisboldogasszony templom, Veremszeri-tó, szökőkút és a körülötte kialakított tér | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Járás | Csornai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Abdai Róbert (független)[1] | ||
| Irányítószám | 9147 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 622 fő(2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 62,76 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 11,01 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 35′ 53″,k. h. 17° 17′ 56″47.598019444444,17.29896944444447.598019°N 17.298969°EKoordináták:é. sz. 47° 35′ 53″,k. h. 17° 17′ 56″47.598019444444,17.29896944444447.598019°N 17.298969°E | |||
  Dör Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén | |||
| Dör weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazDör témájú médiaállományokat. | |||
DörközségGyőr-Moson-Sopron vármegyében, aCsornai járásban.
Magyarország északnyugati részén, aKisalföldrábaközi részén fekszik,Csornától 5 kilométerre délkeletre, a85-ös főút déli oldalán.
AKisalföldet – benne Dör község határát is – azAlpokból jövő folyók töltötték fel a magukkal görgetett hordalékkal. A település átlagostengerszint feletti magassága 114-117 méter. A régi mocsarak helyén ma korszerűen művelt szántók, legelők, kaszálók sorakoznak. AFertő–Hanság Nemzeti Park, melynek egyik területrésze a község határának keleti széléig nyúlik, sok mindent megőrzött a környék sajátos növény- és állatvilágából.
A település közigazgatási területét északon érinti a térségen kelet-nyugati irányban áthaladó (GyőrtSopronnal összekötő)85-ös főút, az azzal párhuzamosM85-ös autóút, illetve aBősárkány-Kisbabot közti8511-es út is; központján azonban csak aCsorna térségétől délkelet felé induló8422-es út vezet végig.
Közigazgatási területét két vasútvonal is érinti: északon aGyőr–Sopron-vasútvonal, délnyugaton pedig egy meglehetősen rövid szakaszon aPápa–Csorna-vasútvonal. A pápai vonalnak sosem volt megállási pontja Dör területén, a soproni vonalnak is csak egy, a községtől messze északra, a már megszűnt Bágyogszovát megállóhely. Érdekesség, hogy volt a soproni vonalnak Dör megállóhelye is, a 8422-es út egykori vasúti keresztezése mellett, de az márcsornai területen működött, és már jó ideje meg is szűnt.
Közvetlen buszjárat köti összeCsornával ésGyőrrel. A Csornán megálló gyorsvonatok, távolsági autóbuszjáratok kedvező közlekedési lehetőségeket biztosítanak a település lakóinak.
A település és környékerégészeti leletekben gazdag, újabbkőkorszaki,római,hun,longobárd,avar- éshonfoglalás kori leleteket találtak. Első írásos említése1220-ból ismert,villa Deer alakban.II. Endre király egyik okleveléből tudjuk, hogy a falu a győri várjobbágyoké volt. Az1407-ben nemesített várjobbágyok között szereplő Benedek unokái Dörben adományt nyertek, és magukat birtokuk után jobbaházi Döryeknek kezdték nevezni. A Döryek mellett a falu a győri püspök és praediális nemeseinek[3] birtoka volt.
A Rábaköztörök kori viszontagságai idején Dör sem mentesült a dúlások alól.
Az1848–49-es szabadságharc döri hősi halottja Vecsey János.
A19. században számos iparos dolgozott a községben: csizmadiák, takácsok, fazekasok. A század közepén Dör a „fazekasok és aziparosok” lakhelye volt. A 150 éves fazekasdinasztia, a Völcsey-család ma is űzi a népi kismesterséget. Az első Völcsey vándorlevele 1863-ban kelt, a mai, negyedik nemzedéket képviselő Völcsey Lajos pedig 1990 óta készíti szép fazekait, cserépedényeit.
A kétvilágháború 38, illetve 19 döri áldozatának az önkormányzat1992-ben állított emléket.
1959-bentermelőszövetkezet alakult a községben.1970-től a háztáji gazdaságok szerepe megnőtt.1980-tól a márRábapordánnyal közös szövetkezet gazdasági erősödésével a település anyagi helyzete javult. E szövetkezet ma is működik, de a városokba bejáró dolgozók, kétlakiak, munkások száma is megnőtt az elmúlt évtizedek során.
Szolgáltatások: háziorvosi szolgálat az1971-ben épült orvosi rendelőben, posta, két vegyesbolt és egy italbolt.
Intézmények: polgármesteri hivatal és óvoda. Az önkormányzat hivatala 2009 ótaBarbacs ésAcsalag községgel közösen, Barbacson működik (körjegyzőség). A falu iskoláját 2007-ben bezárták, az általános iskolás diákok Csornán tanulnak. 2002-től magánkézben lévő idősek otthona is működik a faluban.
A falu ünnepei a július végi falunap és a szeptember 9-i búcsú.
A településen a 2002-es önkormányzati választás keretében nem lehetett polgármester-választást tartani, jelölt hiányában.[13][14] Az emiatt szükségessé vált időközi polgármester-választást 2003. május 11-én tartották meg, egyetlen polgármester-jelölt részvételével.[7] 2023. május 14-én ismét időközi polgármester-választást kellett tartani a faluban, az előző településvezető február 1-jén bejelentett lemondása miatt;[15] e választáson három független jelölt indult.
A falu1992-ben alkotott címerében a csücskös pajzsban balra néző kardos oroszlán, a pajzs felett ötágú korona, alatta Dör felirat látható. A zászló színei a címer színeit követik: zöld és kék – a mezőgazdaság és a béke szimbóluma
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 670 | 684 | 675 | 746 | 622 | 634 | 622 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90%-a magyarnak, 2% cigánynak, 1,2% németnek, 0,2% horvátnak mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 81,9%, református 0,6%, evangélikus 2,7%, felekezeten kívüli 1,4% (12,7% nem nyilatkozott).[16]
2022-ben a lakosság 94,7%-a vallotta magát magyarnak, 1% németnek, 0,2% cigánynak, 0,2% románnak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 62,9% volt római katolikus, 1% evangélikus, 0,8% református, 1% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 4,5% felekezeten kívüli (28,8% nem válaszolt).[17]
