Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Nem tévesztendő össze a következővel:Dömös. |
| Dömsöd | |||
 | |||
| Dömsöd légifelvételen | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Vármegye | Pest | ||
| Járás | Ráckevei | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Polgármester | Tarr-Sipos Zsuzsa (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2344 | ||
| Körzethívószám | 24 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 5948 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 77,24 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 72,42 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 04′ 60″,k. h. 19° 00′ 00″47.083333,1947.083333°N 19.000000°EKoordináták:é. sz. 47° 04′ 60″,k. h. 19° 00′ 00″47.083333,1947.083333°N 19.000000°E | |||
  Dömsöd Pozíció Pest vármegye térképén | |||
| Dömsöd weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazDömsöd témájú médiaállományokat. | |||
DömsödnagyközségPest vármegye délnyugati részén, aRáckevei járásban.
A település közúton az51-es főúton, vonattal aBudapest–Kelebia-vasútvonalon érhető el,Dömsöd vasútállomás a településtől kb. 6 km-re,Apaj mellett van. Szomszédos települése északonKiskunlacháza, keleten Apaj, délenTass, aRáckevei-Duna túloldalán pedig nyugatonMakád, északnyugatonSzigetbecse. ACsepeli-síkon elhelyezkedő községet nyugatról a Ráckevei-Duna határolja, emiatt a térség egyik meghatározó fürdő- és horgászparadicsomává nőtte ki magát, gyakran a „Stégek városaként” emlegetik.
Dömsöd község környékén már a legrégibb időkben is kiváló gyümölcsöt termeltek. Néhány dokumentum a község nevét is ebből származtatja. Az oklevelekben említettDemsed,Dumsud, majd 1271-ben kelt irat szerintGumschud a gyümölcsöd szóval volna azonos. Az utolsó Árpád házi királyok idején királynői birtok volt. 1424-benZsigmond király adományozta Czilley BorbálánakHunyadi János kormányzása idején. Dömsöd Kalmár Dénes udvari ember tulajdonában volt.Mátyás király halála után pedig 1492-ben a Rozgonyi család volt itt a földbirtokos. Atörök hódoltság alatt sokat szenvedett a község népe. A törökök kiűzése után a grófKoháry család kapja birtokul, ők aBeleznay családnak adták zálogba, majd aPodmaniczky család birtoka volt egészen az1848–49-es forradalom és szabadságharc idejéig.
Leírás Dömsödről a 18. század végén:
„Népes jó magyar falu Pest Várm. földes Ura Gróf Koháry Uraság, lakosai katolikusok, többen reformátusok, fekszik a’ Duna mellett, Rátzkevitöl nem meszsze, Peregnek szomszédságában, ’s ennek filiája, nevezetes folyó tó vagyon mellette, melly Cserárkának neveztetik, és szép szigete, melly termő gyümöltsös fákkal díszesíttetik, gáttya is van, hogy a’ Duna kiöntése ellen oltalmazhassák magokat, határja gazdag, tulajdonságai hasonlók, Duna Vetse mező Városának minéműségéhez, ámbár a’ víz áradás néha nevezetes ártalmára van, mindazáltal jeles vagyonnyaihoz képest, első Osztálybéli.” (Vályi András:Magyar országnak leírása,1796–1799)
Dömsöd két községből, Dab és Dömsöd egyesítéséből jött létre 1939. január 1-jén. Dabról már 1313 óta vannak adatok, mely szerint a dabi nemzetség telepedett itt meg. 1453-ban már a Sáry család birtokolja a területet, mint földbirtokos. A község nem pusztult el a török uralom alatt sem. 1695. évi feljegyzés szerint ekkor egy fél porta aranyában adózik az államnak. A református egyház 1852-ben alakult meg. A község pecsétje 1686-ból származik, 'Dabi falu pöcsétje'. 1720-as összeírás szerint 29 jobbágytelek volt a község területén. 1803-ban épült a református egyház temploma, amelyben több értékes kegytárgyat őriztek. A községet ebben az időben főleg magyarok lakták. A múlt század elején Nagy IstvánPest vármegyei főjegyző nagy kiterjedésű gyümölcsöst létesített, melynek nyomait a mai napig a késői utódok őrzik. A századforduló nagybirtokosai gr. Ráday, Boemelburg és a Papp családok voltak.
A kétvilágháború itt is megtizedelte a férfiakat. A község megtartó ereje, eltartó képessége a jó minőségű földekben, az állattartásban volt. A tsz. szerveződés első hulláma 1949–50-ben lezajlott, átrendezve a tulajdonviszonyokat. Azállamosítás sok kis- és középbirtokost tett nincstelenné és ez a folyamat az1956-os forradalom leverése után csak felerősödött. 1960 után erős mezőgazdasági szövetkezetek jöttek létre, amelyek az1970-es években egyesültek Dózsa Termelőszövetkezet néven, mely országos elismerést szerzett.
1990-ig a műszaki infrastruktúra elenyésző mértékben fejlődött a faluban, ezt követően azonban felgyorsult. Az elmúlt egy évtized alatt megvalósult a település földgázzal történő ellátása, kiépült a távhívásos telefonhálózat. A falu határában megépült a 11 település kommunális hulladékát befogadó, európai színvonalú, regionális szilárd hulladéklerakó telep, az elmúlt évben elkészült a szennyvízcsatorna hálózat.A település jelenlegi népességszáma meghaladja a 6400 főt. Ez a szám a nyári időszakban megduplázódik az idegenforgalom miatt.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 5795 | 5763 | 5694 | 5955 | 6013 | 6074 | 6020 | 5948 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,4%-a magyarnak, 4,8% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: református 35,2%, római katolikus 31,1%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 10,6% (20,9% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 85,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,8% cigánynak, 0,7% németnek, 0,4% románnak, 0,2% lengyelnek, 0,1-0,1% bolgárnak és ukránnak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 23,5% volt református, 19,1% római katolikus, 0,3% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 1% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 11,7% felekezeten kívüli (43,3% nem válaszolt).[12]
.jpg)
.jpg)
.jpg)
