Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Désorbó(Gârbău Dejului) | |
 | |
| A falu fatemploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Alsókosály |
| Rang | falu |
| Községközpont | Alsókosály |
| Irányítószám | 407159 |
| SIRUTA-kód | 56719 |
| Népesség | |
| Népesség | 159 fő(2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 2 (2002) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET,UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 14′ 11″,k. h. 23° 54′ 31″47.236459,23.90859647.236459°N 23.908596°EKoordináták:é. sz. 47° 14′ 11″,k. h. 23° 54′ 31″47.236459,23.90859647.236459°N 23.908596°E | |
 | |
 AWikimédia Commons tartalmazDésorbó témájú médiaállományokat. | |
Désorbó, 1910-igFelsőorbó (románul:Gârbău Dejului) faluRomániában,Erdélyben,Kolozs megyében.
Déstől tizenegy kilométerre északra fekszik.
LásdAlsóorbónál. Először 1315-ben mintVrbou, majd 1325-benWrbo, 1335-benOrbo, 1502-benArbo, 1566-banOláh-Orbo, 1631-benArrbó ésCsicso-Orbo, 1733-banGorbo, 1750-benGarbou, 1808-banFelső-Orbó néven jelentkezik.
A 14–15. században alosonci Bánfi család tulajdona volt. 1455-ben a család Odoardodési sókamarásnak adta zálogba, majd 1502-ben Bánfi JánosNagy István moldvai vajdának és fiának,Bogdánnak adta el, de 1530-ban már ismét egy Bánfi, Bánfi Pál tulajdonában találjuk.Latin egyháza korábban sem volt, 1566-ban pedig román lakosságú. Az orbói Arbon Dán és fiai (utódaik a Dán család) 1630-ban, Szabó István 1660-ban kapott nemesi rangot. 1703-ban 18jobbágy, hat egytelkes nemes és egy szegény családfő lakta. Lakói egy része 1750-ben malomkő vágásával és kereskedelmével foglalkozott, és ez a hagyományos mesterség fennmaradt a 20. századig. A 18–19. században főbb birtokosa aLázár család, akiknek 1786-ban harminc jobbágyuk, négyzsellérük és öt szegény családfőjük élt a faluban. Rajtuk kívül sok román köznemesi család is lakta; 1838-ban 55 román nemes lakosát írták össze.Belső-Szolnok, 1876-tólSzolnok-Doboka vármegyéhez tartozott. 1880-banortodox híveinek fele a pappal együtt áttértgörögkatolikusnak.[1] 1945 után kivált belőleGorbóvölgy,Leurdahatárrész ésSzeletruk.
1880-ban 689 lakosából 668 volt román, 15 cigány és 6 magyar anyanyelvű; 390 ortodox, 293 görögkatolikus és 4 zsidó vallású.
2002-ben 300 lakosából 298 volt román és 2 magyar nemzetiségű; 265 ortodox és 33 görögkatolikus vallású.
Kolozs megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg)
Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap