Délkelet-Ázsia ázsiai régióba azon országok tartoznak, amelyekKínától délre,Indiától keletre ésAusztráliától északra fekszenek. A régió tektonikus lemezek találkozásán helyezkedik el, ezért erős szeizmikus és vulkanikus aktivitás jellemző rá.
Malajzia területének két legfontosabb részét aDél-kínai-tenger választja el. A félszigeti Malajzia a szárazföldön fekszik, míg Kelet-MalajziaBorneó szigetének északi felén. Borneó a régió legnagyobb szigete. Malajziát mégis gyakran szigetországnak tekintik.
Solheim et al. kimutatták aNusantao kereskedelmi hálózat létezését Kr. e. 5000-től az időszámításunk kezdetéig; a hálózat Vietnámtól a délkelet-ázsiai szigetekig húzódott.[4]
Délkelet-Ázsia lakói, elsősorban azAusztronéz családba tartozók, több ezer éve hajós nemzetek voltak, egyesek közülükMadagaszkár szigetéig elhajóztak. Hajóik képesek voltak a nyílt tengeri hajózásra,Magellán feljegyzéseiből ismert, hogy mennyivel jobban manőverezhetők voltak, mint az európai vitorlás hajók.[5]
AzIndiai-óceán áthajózásával amalájok benépesítették Madagaszkárt, valamint kereskedelmi kapcsolatokat létesítettek Délkelet-Ázsia és Nyugat-Ázsia között. A Szumátrán bányászott arany Rómáig is eljuthatott.
A térség lakói kezdetben animisták voltak, de hamarosan elterjedt a hinduizmus, majd később az iszlám.
A kínai kereskedők igen hamar megjelentek a térségben és intenzív kereskedelmi kapcsolatokat tartottak fenn Délkelet-Ázsia népeivel. Magellán feljegyezte, hogyBruneinek több ágyúja volt, mint az európai hajóknak együttesen, ami egyértelmű jele volt annak, hogy a kínaiak felfegyverezték.[5]
A kínai császár egy hercegnőt,Hang Li Po-t 500 fős kíséretévelMalakába küldte, hogy a helyi szultán felesége legyen. Hang Li Po kútja ma turistalátványosság (1459-ben épült), csakúgy mint kíséretének volt lakhelye. AMalaka-szoros stratégiai jelentősége nem kerülte el az európaiak figyelmét sem: a portugál író,Duarte Barbosa1500 körül feljegyezte:"Malaka ura rajta tartja kezétVelence torkán".
A Malaka-szoros (a térképen sötétkékkel jelölt terület)
Az európai nagyhatalmak a15. században kezdtek megjelenni a térségben, elsőként a spanyolok és portugálok, akik a Fülöp-szigeteket és Malakát hódították meg.
Az európai felfedezők nyugati és keleti irányból is érkeztek, az Indiai-óceán és a Távol-Kelet felől érkező hajók kereskedelmi árucikkeket hoztak, és cserébe a térség természeti kincseivel rakodtak meg: fűszerek, méz, értékes állatok.
Az európaiak érkezésével jelentek meg az első kereszténymisszionáriusok, akik nemcsak a vallást, hanem Nyugat-Európa kultúráját, tudományát és technológiáját is terjesztették.
Geológiai viszonylatban aMaláj-félsziget és a kapcsolódó szigetvilág a világ egyik legaktívabb vulkáni területe. A vulkáni és tektonikai tevékenység számos igen magas hegységet hozott létre, mint például aMount KinabaluMalajziában (magassága 4101 méter) és aPuncak Jaya Indonéziában (magassága 4884 méter).
Délkelet-Ázsia éghajlata nagyrészt trópusi - az év nagy részében meleg és párás, jelentős mennyiségű csapadékkal. Amonszun esőzések következtében megkülönböztethető az esős és a száraz éghajlat. A délkelet-ázsiai esőerdő a Föld második legnagyobb ilyen jellegű erdősége azAmazonas-medence esőerdői után. Kivételt csak az északi régiók, illetve a magashegységek képeznek, ahol lényegesen hűvösebb, enyhébb a klíma, és szárazabb a táj.
Délkelet-Ázsia állatvilága igen változatos:Borneó ésSzumátra szigetén él azorangután, az ázsiai elefánt, a maláj tapír, a szumátrai orrszarvú, valamint a borneói foltos leopárd is.
A vad és háziasított formában egyaránt megtalálhatóvízibivaly Délkelet-Ázsia egyik jellegzetes állata. Akancsil kisméretű szarvasféle, elsősorbanSzumátra,Borneó ésPalavan szigeten él.
Az indonéziai szigetcsoportot a Wallace-féle képzeletbeli választóvonal osztja két részre, a lemeztektonikai határoknak megfelelően. A vonal egyik oldalán az ázsiai, míg másik oldalán azausztrálázsiai növény- és állatvilág egyedei élnek. A Jáva, Borneó és Pápua közötti szigetek ütközőzónát képviselnek, ahol mindkét részre jellemző fajok előfordulnak.
A délkelet-ázsiai korallzátonyok igen látványosak, a tengerek élővilágában az egyik legjelentősebb élőhelyet képviselik, ahol számtalan hal és puhatestű faj él.
A térség fái trópusi keményfák, amelyeket értékes fájuk miatt számos országban nagy ütemben termelnek ki. A hegyvidékek magasabb térségeiben megtalálhatók a mérsékelt égövi klímára jellemző fafajok is.
Bár a térség állat- és növényvilága igen gazdag, a biodiverzitást súlyosan fenyegeti az erdőirtás, az élőhelyek pusztulása, számos helyi faj (pl. a szumátrai tigris) a kihalás szélére került.
Jakarta üzleti központjaSzingapúr belvárosa. Kis mérete ellenére a városállam jelentős gazdasági súlyt képvisel a térségben és egyben a világban is
A térségben igen jelentős a természeti nyersanyagok kitermelése, a favágás, a bányaművelés. A külföldi befektetőknek köszönhetően megtelepedett amikroprocesszor-gyártás is.
Már az európaiak megjelenése előtt is jelentős szerepet játszott Délkelet-Ázsia a világkereskedelmi rendszerben. ARjúkjúi Királyság kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat tartott fenn a térségben, elsősorban a helyi fűszereket (bors, gyömbér, szegfűszeg, szerecsendió). A fűszerkereskedelmet először a indiai és arab kereskedők bonyolították, de 1500 körül megjelentek az európai kereskedők is. Előbb spanyol, majd portugál kereskedők érkeztek a térségbe, őket követték a hollandok és végül a britek és a franciák. Az európai kereskedelmi tevékenység fokozatosan gyarmatosítássá vált - a hollandok szerezték meg Indonéziát, a britek a Maláj-félszigetet, a franciák Indokínát, míg a spanyolok (majd később az Egyesült Államok) a Fülöp-szigeteket.
A térség országainak gazdasága a mezőgazdaságon alapul, de egyre nagyobb szerepet kap az ipar és a szolgáltatási szektor is. Indonézia a térség legnagyobb gazdasága, míg a legfejlettebbek Hongkong és Szingapúr gazdaságai. Fejlődő országnak számít Vietnám, Malajzia, Thaiföld, Indonézia, Brunei és a Fülöp-szigetek. Legkevésbé fejlett országnak minősül Kelet-Timor, Mianmar, Laosz és Kambodzsa. Vietnám jelentős erőfeszítéseket tesz a gazdaság felzárkóztatása terén. A legjelentősebb iparágak a textilgyártás, elektronikai termékek, mikroprocesszorok, illetve az autógyártás. Különösen jelentős a kőolaj-kitermelés Malajzia gazdaságában.
A térség gazdasági fejlődésében nagy szerepet játszik a turizmus is, amely fontos tényező az elmaradottabb vidékek felzárkóztatásában és lehetőséget nyújt a kulturális diverzitás megőrzéséhez.[6] Az 1990-es évektől kezdve a térség összes országa jelentős erőfeszítéseket tett a turizmus fejlesztése érdekében.[7] 1995-ben Szingapúr volt a térség első számú turisztikai célpontja, de azóta Thaiföld és a többi ország is jelentős előrelépést tett. 2006-ban Kambodzsa nemzeti jövedelmének 15%-át a turizmus adta.[8]
A térségből egyedül Indonézia a G-20 csoport tagja és a régió domináns gazdasági hatalma,[9] 2008-ban az ország GDP-je 11,7 milliárd dollár volt, míg az egy főre eső GDP 2246 dollár volt.[10]
Délkelet-Ázsia területe kb. 4 000 000 km². 2004-ben becslések szerint több mint 593 millióan laktak a térségben, ezek ötöde (125 millió) Indonézia legnagyobb szigetén, Jáván, amely a világ legsűrűbben lakott szigete. Az egyes etnikumok és vallások megoszlása igen változatos képet mutat. A térségben az őslakosok mellett kb. 30 milliós kínai diaszpóra is él, elsősorban Malajzia, Szingapúr és Thaiföld területén.
Délkelet-Ázsia őslakosai ázsiai eredetűek, nem pedig - a közhiedelemmel ellentétben - óceániai népek. AStanford Egyetem tanulmánya szerint,[11] a térség lakossága igen változatos képet mutat. Az őslakosok ausztronéziai, tai és mon-khmer ősök leszármazottai, akikKína déli részéből vándoroltak be a bronz- és vaskor alatt. Azonban megtalálhatók arab, kínai, indiai, európai, polinéziai és pápuai gének is a térség népességében. A Fülöp-szigetek, Malajzia és Szingapúr lakosságában jelentős arányt képviselnek az európai gyarmatosítók leszármazottai.
Délkelet-Ázsia országaiban számos különböző vallást gyakorolnak. Az ázsiai kontinensen található országok (mint Burma, Thaiföld, Laosz, Kambodzsa, Vietnám) túlnyomórészt buddhisták. A Maláj-félszigeten, Malajziában, Bruneiben és Indonéziában elsősorban az iszlám terjedt el. A Fülöp-szigeteken a fő vallás a kereszténység, csakúgy mint Indonézia keleti részén és Kelet-Timoron. Jelentős katolikus kisebbség él Vietnámban is.
Solheim et al,Journal of East Asian Archaeology,2000,2:1-2, pp. 273–284(12)
Oppenheimer and Richards,Science Progress2001,84 (3), pp. 157–181
Laurence Bergreen,Over the Edge of the World: Magellan's Terrifying Circumnavigation of the Globe, HarperCollins Publishers, 2003, hardcover 480 pages,ISBN 0-06-621173-5
Tiwari, Rajnish (2003):Post-crisis Exchange Rate Regimes in Southeast Asia, Seminar Paper, University of Hamburg. (PDF)
↑Solheim,Journal of East Asian Archaeology, 2000,2:1-2, pp. 273-284(12)
↑abLaurence Bergreen, Over the Edge of the World: Magellan's Terrifying Circumnavigation of the Globe, HarperCollins Publishers, 2003, hardcover 480 pages,ISBN 0-06-621173-5
