Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Pontosság | ellenőrzött |
| Ez a szócikk abudapesti pályaudvarról szól. Hasonló címmel lásd még:Déli pályaudvar (egyértelműsítő lap). |
| Déli pályaudvar | |
| Cím | |
| Ország | Magyarország |
| Hely | 1013 Budapest, Krisztina körút 37/a |
| Névadó | Déli Vasút (közlekedési társaság) |
| Állomáskategória |
|
| Állomáskód | B |
| UIC állomáskód | 5501016 |
| IBNR állomáskód | 5500007 |
| Megnyitás | 1861.március 20. |
| Felhasználási terület | vasútállomás |
| Üzemeltető |
|
| Tszf. magasság | 128 m |
| Peronnal rendelkező vágányok száma | 12 |
| Része ennek | Magyarország vasúti közlekedése |
| Szomszédos állomások | Budapest-Kelenföld vasútállomás(Budapest–Murakeresztúr-vasútvonal) |
| Időzóna | közép-európai idő |
| Vasútvonalak | |
| Szolgáltatások | |
| Wi-Fi | ingyenes |
| Vonatnemek | |
| Átszállási lehetőségek | |
| Átszállási lehetőségek | |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
AWikimédia Commons tartalmazDéli pályaudvar témájú médiaállományokat. | |
ADéli pályaudvar (hivatalosanBudapest-Déli)Budapest négy legfontosabb vasútállomásának egyike aKeleti, aNyugati és aKelenföldi pályaudvar mellett. Hivatásforgalma egész évben, üdülőforgalma pedig főleg a nyári hónapokban jelentős. Építészeti stílusa jelentősen eltér a többi budapestifejállomásétól, hiszen amodernizmus jegyében épült. Az egykoriBudai vasútállomás helyén áll. A második világháborúban megsérültBudai indóház lebontása a hatvanas években történt meg, ekkor egy, a mainál kisebb, modern stílusú felvételi épület készült, majd annak bontása után épült fel a ma is álló nagyvonalú, Európa-szerte elismert értékű épületegyüttes.[1] Azóta az évtizedes elhanyagoltság következtében a hajdan elegáns épületkomplexum állapota méltatlanul leromlott.
A pályaudvarról indul aDunántúlt kiszolgáló gyorsvonatok nagy része, illetve abudapesti agglomeráció délnyugati része felé közlekedőszemélyvonatok. Végállomása a Budapest–Győr–Hegyeshalom–Rajka (1-es) viszonylaton futó személyvonatoknak, illetve a Budapest-Martonvásár-Székesfehérvár (30a) és a Budapest-Pusztaszabolcs (40a) vonalnak. A főváros harmadik legforgalmasabb pályaudvara.[2] Nyáron abalatoni vonatokkal utaznak sokan, télen a hivatásforgalom a jelentősebb.
Budapest I. kerületében, aXII. kerülettel határosan épült fejpályaudvar, aVérmező mellett, azAlkotás utca és aKrisztina körút találkozásánál, aKrisztinaváros területén.1972 óta azM2-es metróvonal budai végállomása. A17-es,56-os,56A,59-es,59A,59B és a61-es villamos köti össze a környék legjelentősebb közlekedési gócpontjával, aSzéll Kálmán térrel.

Széchenyi István az1825–1827-es országgyűlésen javaslatot tett négy fő vasútvonal megépítésére Magyarországon, ez azonban hosszú ideig nem valósult meg. Végül a század második felében került újra napirendre egyBudára telepítendő pályaudvar kérdése; a központibb,Duna-menti helyszínnel szemben a város akkori peremét, a mai Déli pályaudvar helyét választották.1861.április 1-jén nyílt meg[3] aDéli Vasút tulajdonában lévőBuda állomás (a Déli pályaudvar elődje), aBuda–Kanizsa vonal végállomásaként. Az épület a vasúttársaság más forgalmas pályaudvaraihoz hasonlóan komolyan felszereltnek számított, és egy facsarnokkal bírt a vasúti sínek felett, a vágányok pedig egy támfallal megerősítettfordítókorongban végződtek. A Déli pályaudvar nevet1873-ban kapta az állomás, nem a földrajzi fekvéséről, hanem a vasúttársaságról.[4][5]1901-ben a növekvő forgalom következtében a Vérmező felől új jegyváltó-előcsarnok épült.
| Bővebben:Budai indóház |
A Déli Vasút magyarországi vonalai számára, igaz aránylag kis hatáskörrel de külön üzletigazgatóságot szervezett. Ez az igazgatóság 1880. augusztus 1-jén kezdte meg működését. Épülettömbje a Déli pályaudvar területén a Márvány utcai híd és a maiMÁVTI (egykori térfelügyelőségi épület) közötti területen épült meg. A kétemeletes igazgatósági épület első a tehervágányokra merőleges szárnya az 1870-es években (ez a rész már az igazgatóság megszervezése előtt épült) a kiegészítő a vágányokkal párhuzamos szárnya pedig 1910 körül épült a Mészáros u. 17-19. alatt. A Társaság megszűnését követően, más intézményekkel együtt a Kereskedelemügyi Minisztérium hídtervezéssel foglalkozó osztálya kapott itt helyet. A hatalmas épület 1945-ben a II. világháború során olyan súlyosan megsérült, hogy a maradványait később elbontották. Újjáépítésére nem került sor. Az egykori épületből ma csupán egy egyszintes épületrész áll.

A létesítményt amásodik világháború során teljesen lebombázták, a befutó vasútvonalak is tönkrementek.[5] A központi csarnok maradványait elbontották, az utazóközönséget csak akrisztinavárosi oldalon megmaradt épület szolgálta. A pénztárak zsúfolttá váltak, a peronok megközelítésére csak a vágányokon át volt mód.[3] Az1940-es évek végénekvasúti helyreállítási munkálatai a pályaudvar épületére nem terjedtek ki. Egészen az1960-as évekig ideiglenes létesítmények szolgálták az utasokat, szóba került az állomásKelenföld vasútállomásra történő kitelepítése is.[5]
Jelenlegi formája több lépcsőben alakult ki. 1958-ban megépült a második vágány Kelenföldig. 1962-ben szélesedtek ki a peronok; nehezebb, vasbeton aljas vágányok épültek.1962.január 4-én kezdődött meg az új pénztárcsarnok keleti felének építése a terület északi részén, az elbontott fordítókorong helyén.Kővári György tervei alapján elegáns üvegfalú épületet emeltekmodern stílusban, melyért alkotójaYbl-díjat is kapott.[3] A vágányok végén létesült épület mellett új lépcsőket és ideiglenes perontetőt is építettek.[5]
1969–1972 között épült az M2-es metróvonalvégállomása. Kővári György1968–1974 között készült tervei alapján1970-ben megindult a pályaudvar átépítése, bővítése. (Körülötte a Magyar Jakobinosok terével együtt az Alkotás utca Nagyenyed utcáig és a Krisztina körút Mikó utcáig tartó szakasza is ekkor nyerte el a mai formáját.) 1972–1977 között húzták fel a végleges felvételi és üzemi épületet. Felhagyásra került a régi körfűtőház és a végére 12 vágány kapacitású lett a pályaudvar. A jelenlegi pénztár- és várócsarnok nyugati fele az 1972-ban átadott M2-es metró új kijáratával bővült.[6] 1974-ben a régi felvételi épület bontási munkálatai során előkerült az egykori indóház alapkőletételénél használt ónhenger, melyet azóta aKözlekedési Múzeum őriz. A teljes épületkomplexum1975 után készült el.[7] A Déli pályaudvar és aKelenföldi pályaudvar közötti szakaszon 1958 óta kétvágányúvasúti pálya fölé1980-ban húzták ki afelsővezetéket, a villamos üzemű vontatás1981.január 8-án indult el.[5][8][9]
Arendszerváltás után sokáig semmi nem történt, majd2001-ben perontetőt emeltek a magasperonossá fejlesztett 4. és az 5. vágány közé,[5] a közvetlenülZalaegerszegen átSzlovéniába tartóInterCity járat beindítása előtt. A tető felhúzásának áldozatul estek a pályaudvar terebélyes lombú fái.
Mára az épületek állapota erősen leromlott, emiatt egy időben újra napirendre került a pályaudvar megszüntetése és az általa ellátott feladatokKelenföldre történő kitelepítése. Ettől a tervtől időközben elálltak. Jelenleg[mikor?] – magántőke bevonásával – a pályaudvar teljes átépítését tervezik, amelynek költségeit a vágányok lefedésével és a személyszállításhoz nem közvetlenül kapcsolódó funkciók áttelepítésével nyert területek kereskedelmi célú hasznosításából fedeznék.
Addig is a közelmúltban pótolták az álmennyezetek leszakadt hézagait, a pénztárcsarnok főhomlokzatán a hiányzó fehér sávok burkolatait és a kitört üvegeket.[5] AKosciuszkó Tádé utca felőli szárny vasbeton korlátjait is beburkolták. A pénztárcsarnok 2002-ben bezárt étterme 2009-től rövid ideig újra üzemelt. AKálvin tér metróépítés miatt félig lebontott aluljárójának egyik megszűnt kávézója költözött be és újította fel. 1975-ös korabeli állapotának megfelelően fogadta vendégeit.[10]
2014 végén az új menetrend életbelépésével egy újabb fejezet zárult le a pályaudvar történetében, decembertől ugyanis már annyiStadler FLIRT villamos motorvonat üzemelt, hogy több évtizednyi munka után a hagyományosingavonatok (MÁV V43 sorozat +Bhv kocsik +vezérlőkocsi összeállítás) feleslegessé váltak és elbúcsúztak véglegesen a Délitől.[11]
2015 januárjában a Kis-Gellért-hegy alatt húzódó, 361 méter hosszú alagút déli bejárata mellett omlani kezdett a támfal, ezért annak megerősítéséig bezárták a pályaudvart, mivel a balesetveszélyessé vált alagút miatt azt vasúton nem lehetett megközelíteni.[12] A személyszállító vonatok legtöbbje Kelenföldön fordult. 2015. április 3-án indult újra a vonatforgalom a pályaudvaron.
2016-ban ismét szóba került a pályaudvar esetleges lebontása, ahova zöld felületeket ésP+R parkolót képzeltek, de ez a terv sem valósult meg.[13]
2018. október 4. és 17. között a pályaudvart ismét lezárták, hogy a leghalaszthatatlanabb felújítási beavatkozásokat elvégezzék, mint a felsővezetékek, váltók és a biztosítóberendezés karbantartása, valamint a peronhibák kijavítása. A pályaudvar valódi korszerűsítésére, az 1960-ban épített kézi vezérlésű, vonóvezetékes berendezés cseréjére több tízmilliárd forintra lenne szükség.[14]
2018-ban a pályaudvaronPOKET Zsebkönyvautomatát állítottak fel.
A következő években folytatódott az épület további állagromlása, a korábban bejárható területeinek jelentős részét elzárták az utasforgalom elől, miközben kívülről is a lepusztultság jelei mutatkoztak. 2023-ban aMagyar Kétfarkú Kutya Párt videót is közzétett, amin látható, hogypatkányok rendezkedtek be a pályaudvar aluljárójához tartozó, elhanyagolt zöldterületen. A MÁV arról számolt be az eset után, hogy az épület felújítására komplex terveket készítenek, de az utascsarnok megújításán kívüli tervek megvalósítására azEurópai Uniótól kapható forrásokra van szüksége.[15]