Dél-Korea, hivatalos nevén aKoreai Köztársaság (hangul:대한민국, Tehan Minguk, handzsa:大韓民國,RR:Daehan Minguk?)[7] országKelet-Ázsiában, aKoreai-félsziget déli részén. Egyetlen szárazföldi határa akoreai demilitarizált övezet, amelyÉszak-Koreával közös. A két Korea1945.augusztus 15-éig egy államot alkotott. Keleten aJapán-tenger (hivatalos koreai nevén Keleti-tenger), délen aKoreai-szoros és nyugaton aSárga-tenger határolja. A nagy történelmi múltra visszatekintő Dél-Korea ma a világ egyik vezető gazdasági hatalma, számos nemzetközi szövetség tagja. Fővárosa és legnagyobb városa a 2018-ban 9,67 millió lakosú[8]Szöul, a világ egyik legnagyobb városa. A fővároson kívül mégkilenc milliós népességű nagyváros található az országban. Az országot demográfiai katasztrófa sújtja: 2023-ban a régóta zuhanó születésszám 0,72-re zuhant. Ez példátlan a világ országai között és alapvetően veszélyezteti nemcsak a gazdaság stabilitását, de egyúttal a társadalom és a koreai kultúra és civilizáció fennmaradását[9].
AJapán- és aSárga-tenger között húzódóKoreai-félsziget déli részén fekvő ország nyugati és déli partvidéke tagolt, a partokat több ezer apró sziget övezi. A félsziget keletről nyugat felé lejt, keleti és középső részén észak–déli irányban húzódó hegységek vannak. Jobbáraprekambriumból származógránit ésgneisz alkotja őket. A keleti oldalon futóThebek(Taebaek)-hegység vízválasztóként is funkcionál. Az északkelet–délnyugat irányban futóSzobek(Sobaek)-hegység is jelentős. Az ország legmagasabb csúcsa, az 1950 m magasHalla-hegy aCsedzsu(Jeju)-szigeten emelkedik, mely maga is egyvulkanikus képződmény. A Koreai-félsziget stabil, aktív vulkánok nincsenek, aföldrengések is ritkák. Történelmi feljegyzések szerint a Halla-hegy még aktív volt aKorjo(Goryeo)-korban (918–1392). Dél-Korea és Japán is magáénak követeli[10] aTokto(Dokdo)-szigetcsoportot (japán nevén Takesima-szigetek, nyugati nevén: Liancourt-sziklák), melyÉszak-Kjongszang(Gyeongsang) tartománytól keletre fekszik.[11] ASárga-tenger melléke dombvidék, illetve síkság.[12][13][14]
Korea amérsékelt éghajlati övben fekszik. Az éghajlat jellege tenger melléki helyzete ellenére meglehetősenkontinentális. A nyarak forróak és párásak, a telek hidegek és szárazak. Különösen a félsziget belsejében levő magas hegyvidékek hidegek télen, aThebek(Taebaek)-hegységben esik a legtöbb hó. A déli part éghajlata márszubtrópusi jellegű, a telek melegebbek, mint az északi részeken, nyáron azonban nincs különbség a hőmérséklet között a két országrészben. A fagymentes napok számaCsedzsu(Jeju)n elérheti a 240 napot. Hat az ázsiaimonszun, ezért a nyár közepe nagyon csapadékos. A déli partot nyár végéntájfunok sújthatják. Ezek nem csak a viharosszéllel okoznak kárt, hanem a vele járó heves eső helyiárvizet okoz.[13][15] TavasszalKína felőlporviharok érik el az országot.[16]
Dél-Korea nagyon sűrűn lakott ország. A magas hegyvidékek miatt csak kb. 30%-át művelik a területnek és itt zsúfolódik a lakosság. Amásodik világháború utáni időszak gyorsiparosítása elszennyezte a levegőt és a vizeket. A károk enyhítésére sikeres intézkedéseket hoztak az utóbbi évtizedekben. A legnagyobb gondot környezetvédelmi szempontból aközlekedés okozza, bár a kénkibocsátást sikerült korlátozni.
Dél-Korea minden tartományában vannemzeti park.[18] Ezeket a meredek, nehezen járható hegyvidékeken, illetve a nagyon tagolt part apró szigetei között alakították ki. Itt élnek ritka állat- és növényfajok is.
Az ország mai neve aközépkoriKorjo(Goryeo) (koreaiul:고려) dinasztia nevét őrzi. Az országban1395-től egészen ajapán megszállásig (1910) azI(Yi)- vagyCsoszon(Joseon)-dinasztia uralkodott. A japánok annektálták Koreát, a második világháború idején rendőri diktatúrát vezettek be, és az ország gazdaságát katonai céljaik szolgálatába állították. Aszövetséges hatalmak 1943-ban megállapodtak abban, hogy a háború befejezte után helyre kell állítani az ország függetlenségét.
1945-ben az ország északi részét szovjet, a déli részét amerikai csapatok szállták meg, és a 38. szélességi kör mentén felosztották az országot. AzENSZ felhívására a déli országrészben 1948 májusában nemzetgyűlési választásokat tartottak, majd a parlament a szovjet segítséggel megalakítottÉszak-Korea függetlenségének kikiáltását követően, 1948.augusztus 15-én kikiáltotta a Koreai Köztársaságot. A két Korea viszonya egyre jobban elmérgesedett, ami1950-ben akoreai háborúhoz vezetett. Az egyik fél győzelmével sem végződő háború az 1953-ban aláírttűzszüneti egyezménnyel ért véget, a két Korea azonban technikailag továbbra is hadban áll egymással.
2007. október 4-énNo Muhjon(No Mu-hyeon) ésKim Dzsongil(Kim Jong-il) aláírt egy nyolc pontból álló békemegállapodást, amely szerint a két fél a tartós béke fenntartása érdekében magas szintű diplomáciai tárgyalásokat folytat, gazdasági fejlesztéseket hajtanak végre, felújítják a vasúti, közúti és légi közlekedéseket, továbbá közös olimpia megrendezésére tesznek lépéseket. A tárgyalások lezárását követően nem sokkal, október 9-én Észak-Korea ismét nukleáris kísérleteket hajtott végre. Három évvel később, 2009 elején a két ország viszonya ismét elmérgesedett: Észak rakétákat telepített a határ menti területekre, illetve megfenyegette Délt és az USA-t, ne merjék zavarni első műholdjuk űrbe juttatását, melyet április 5-én fellőttek. Szerződésük formálisan is véget ért.
A Koreai köztársaságalkotmányát 1948. július 17-én fogadták el, azóta többször módosították. Az 1987-ben történt utolsó módosítás óta Dél-Koreában az úgynevezett „hatodik köztársaság” korszaka zajlik. A kormányzás alapjául aliberális demokrácia elvei szolgálnak. Az alkotmány elfogadásának napja nemzeti ünnep.[23][24][25] A dél-koreai jogrendszer vegyes, az európai és az amerikai rendszert vegyíti akínai klasszikus gondolkodásmóddal.[26]
Dél-Koreaelnöki köztársaság, azelnököt öt évre választják, az alkotmány előírásai szerint csak egy terminust szolgálhat.[27] Az elnökkormányfő,államfő és a hadsereg parancsnoka is egyben.[28][29] Az elnöknek joga van háborút indítani és az országgyűlés felé jogalkotási javaslatot tehet.[30][31] Az elnök megvétózhatja a törvényjavaslatokat, az országgyűlés azonban a jelenlévők kétharmados többségével megszavazhatja az elnök által megvétózott törvényt.[23] Az elnök rezidenciája és hivatala aKék Ház.[32] Aminiszterelnököt az elnök jelöli ki, de az országgyűlésnek is el kell fogadnia.[25]
AKukhö(Gukhoe)-nek 300 tagja van, 246 tagot a választókerületekben lezajlott választások alapján többségi döntéssel választják, 54 képviselőt pedig azarányos képviselet elve alapján. Dél-Koreában minden 19. életévét betöltött állampolgár szavazhat, és minden 25. életévét betöltött állampolgár indulhat a választásokon. A képviselőket négyéves ciklusra választják.[33] Az első országgyűlést 1948-ban tartották. A 19. ciklus 2012-ben kezdődött és 2016-ig tart. Az országgyűlés épületeJoido(Yeouido) szigetén találhatóSzöulban.[27]
A dél-koreai igazságszolgáltatás alapjai az alkotmányban fekszenek. A legfőbb igazságszolgáltatói szerv a kilenc bírót számlálóalkotmánybíróság. Tagjait az elnök nevezi ki, hármat az országgyűlés által javasolt személyekből, hármat pedig a legfelsőbb bíróság elnöke által javasoltak közül. Azalkotmányt érintő ügyekről és a vádemelések végső elbírálásáról dönt. Az alkotmánybíróság alatt a legfelsőbb bíróság áll. A Szöulban székelő szervezetnek tizennégy tagja van. Az alkotmánybírákhoz hasonlóan hat évre választják őket. Ezen kívül a fellebbviteli bíróságok, valamint a területi és városi bíróságok alkotják az igazságszolgáltatási rendszert.[34][35]
Dél-Korea nyolc tartományból(to(do)), egy független közigazgatású tartományból, egy különleges igazgatású, egy független önkormányzatú és hat tartományi jogú városból áll, ezek a legfelsőbb szintek. A kisebb egységek a megyék(kun(gun)) és városok(si). A megyék alá tartoznak azup(eup)ok és a körzetek(mjon(myeon)), ezeken belül pedig lehetnek falvak(ri); a városok kerületekre(ku(gu)) éstong(dong)okra oszlanak.[37][38]
Dél-Korea védelmi rendszere elsődlegesen arra rendezkedett be, hogyÉszak-Korea ellen védje az országot. Emiatt kötelező asorkatonai szolgálat minden egészséges, 20 és 30 év közötti, legalább általános iskolát végzett férfinak. A szolgálati idő egységtől függően 21–24 hónap.[39] Dél-Korea hadserege a világon az egyik legnagyobb és legjobban képzett,[40] 2014-ben mintegy 630 000 aktív és 2 970 000 tartalékos katonát számlált.[41] Az ország legnagyobb katonai szövetségese azAmerikai Egyesült Államok, mely háború esetén számottevő haderőt és felszerelést bocsát Dél-Korea rendelkezésére.[42] Meglehetősen kevés nő szolgál a seregben, ezen folyamatosan igyekeznek változtatni. A tisztek 7%-a nő 2015-ös adatok szerint, míg a női tiszthelyettesek száma 2017-re eléri az 5%-ot.[43] A honvédelemre fordított költségvetés tekintetében Dél-Korea 2014-ben a 10. helyen állt a világon,[44] 2015-ös költségvetése 35 milliárd dollár, ami aGDP 2,35%-a, az állam költségvetésének pedig 14,5%-át teszi ki.[45]
Az országot demográfiai kataklizma fenyegeti az alacsony születésszámok miatt. 2016-ban a népesség 97,2%-a koreai, 2,8%-a külföldi volt.[46] A lakosság 13,6%-a 65 év feletti.[46] Az átlagos dél-koreai háztartás 2,51 főt számlál, az egyfős háztartások száma a legmagasabb, 27,9%.[46] A városi lakosság aránya 2016-ban 91,8% volt.[47]
2017-ben a népességet 51,42 millióra becsülték, ebből 49,6% a Szöuli Fővárosi Területen belül élt.[48] 2020 júniusában a lakosság 51,8 millió fő volt. A háztartások 39%-a egyfős, ez a leggyakoribb Dél-Koreában, a kétfős háztartások pedig 23,1%-ot tesznek ki.[49]
A teljes termékenységi arányszám (TFR,Total Fertility Rate), a szülőképes korú női népességre jutó születések átlaga, 2016-ban 1,17 volt, 2023-ban már csak 0,72.
Eközben a dél-koreaiak átlagos élettartama 82,1 évre nőtt (2016-tól kezdve), ami magasabb, mint az OECD átlaga.[48] Ezzel Dél-Korea nemcsak hogy belépett az elöregedő társadalmak sorába, de közgazdászok és demográfusok szerint eddig példátlan népesedési katasztrófa felé sodródik. 2050-re a népességfogyás 2023-as ütemével számolva az elöregedés a legalapvetőbb infrastruktúra és szolgáltatások akadozásához vezet majd.[50].
Az országban a hivatalos nyelv akoreai (koreaiul:한국어,hangugo(hangugeo), 韓國語). Ahangul(hangeul) a koreai nyelvábécéje, amelynek kialakítását hagyományosanNagySzedzsong(Sejong) királynak tulajdonítják az 1440-es években.[51] Az egyik leginkább tudományosnak tartott, jelenleg is használatban lévő ábécé a világon.[52] A nyelvet korábbanhandzsával(hanjával), azaz a koreai nyelvre adaptáltkínai írásjegyekkel írták. BárSzedzsong(Sejong) hivatalossá tette ahangul(hangeul)t, akonfucianizmus és akínai kultúra befolyása miatt egészen 1945-ig nem nagyon használták.[51] Ahangul(hangeul) összesen 24 gyökből (betűből) áll, 10magánhangzóból és 14mássalhangzóból.[51] A gyökök alatin írással ellentétben nem feltétlenül egymást követik, hanem egységekbe rendeződnek. Egy egység egyszótagot jelöl.
Egy 2012-es felmérésben 52% vallotta magát „vallásosnak”, 31% „nem vallásosnak” és 15%ateistának.[54] A 2015-ös népszámlálás eredményei szerint a dél-koreai lakosság több mint fele (56,9%-a) nem tartozik egyetlen vallási szervezethez sem.[53] A népszámláláskor a lakosság 27,6%-a tartotta magátkereszténynek (ebből 19,7% protestánsnak, 7,9% pedig római katolikusnak), és 15,5% buddhistának.[53] Dél-Koreában mintegy 130 000muszlim vallású ember él, többségében bevándorlók, de mintegy 35 000-en közülük koreaiak.[55] További kisebb vallások még avon(won) buddhizmus, acshondo(cheondo)izmus, acsungszan(jeungsan)izmus, atedzsong(daejong)izmus vagy aTeszun Csillihö(Daesun Jillihoe) (대순진리회). 2005 és 2015 között mind a keresztények, mind a buddhisták száma csökkent az országban és nőtt a magukat vallási irányzathoz nem kötők száma.[53] Dél-Koreában nincs államvallás, avallásszabadságot az alkotmányban biztosítják.[56]
Dél-Korea gazdaságaÁzsia negyedik és a világ 10. legnagyobb gazdasága 2020-as adatok alapján.[58][59] Az ország akoreai háborút követően a világ egyik legszegényebbje volt, nemzetközi segélyek és kölcsönök segítségével, valamint agresszív,konglomerátumokra ésexportra építő gazdaságpolitikájának köszönhetően néhány évtized alatt az egyik leggyorsabban fejlődő gazdasággá vált, így bekerült azázsiai tigrisek közé.[60][61]
Az ország iparát anehézipari ágazatok jellemzik, mint például apetrolkémiai ipar vagy ahajógyártás, de fontos szerepe van azautóiparnak vagy afogyasztói elektronikának is. Több koreai nagyvállalat is világszerte ismert, ilyen aSamsung, azLG vagy aHyundai, melyek számos profillal rendelkeznek, a Hyundai jelen van például a hajóépítésben, a Samsungnak jelentős építőipari vállalatai vannak, az LG pedig a petrolkémiai és félvezetőipar területén is tevékenykedik. Dél-Korea fejlett iparával szemben a szolgáltatóipar viszonylag fejletlen, akis- és középvállalkozásokra pedig kevés figyelmet fordítanak. A mezőgazdaság jelentősége az ipar fejlődésével egyre csökkent, ma már az élelmezési szükségleteinek 70%-át importból fedezi az ország. Aturizmus a 2000-es évek eleje óta rohamléptékben fejlődik, 2005-re megduplázódott a Koreába látogató külföldi turisták száma.[63][64][65]
Dél-Korea egyre népszerűbb befektetési célpont, főképp az USA és Japán számára.[67] Az ország pénzügyi központja a főváros,Szöul, melynekJoido(Yeouido) szigetén tömörülnek a pénzügyi szervezetek központjai.[68] Természeti erőforrásai korlátozottak, az energiahordozók mintegy 96%-át importból fedezi.[69]
A dél-koreai gazdaság számára a 21. században a legnagyobb kihívást az elöregedő lakosság, a rugalmatlan munkaerőpiac, a csebolokra való támaszkodás és az exporttól való függés jelenti.[70]
Dél-Korea számos nemzetközi repülőtérrel rendelkezik,[71] ezek közül a legnagyobb azincshoni(incheoni), mely a legtöbb külföldi forgalmat bonyolítja.[72] AKimpho(Gimpo) repülőtér főleg ázsiai országokkal bonyolít forgalmat.[73]
A koreai városokat expressz (koszok(gosok), 고속) és intercity (siö(sioe), 시외)buszjáratok is összekötik. Az expressz járatok csak a célállomáson állnak meg, illetve pihenőhelyeken útközben, valamint azautópályákon közlekednek. Az intercity buszok között is vannak olyanok, amelyek nem állnak meg, csak a célvárosban, ezek acsikheng (직행, jikhaeng) buszok; a hagyományos, több településen is megálló járatok neve ilban (일반).[76]
Az országnak 12 tengeri kikötője van, ezek közül a legnagyobb – és egyben a legrégebbi is – apuszani(busani).[77] Dél-Korea partvidéke mentén számos kisebb-nagyobb sziget található, ezekrekompok segítségével lehet eljutni.[78]
2019. április 5-én Dél-Korea lett az első ország a világon, ahol elérhetővé vált az5G hálózat átlagfelhasználók számára, és a szolgáltatást igénybe vevők száma júniusra elérte az egymilliót.[82]
Dél-Korea 1988-ban csatlakozott az UNESCOvilágörökség-programjához.[83] Az országnak tizenkét kulturális és egy természeti világörökségi helyszíne van, 15 további helyszín a javaslati listán szerepel.[83] A világörökség része például aPulguk-templom és aCshangdokkung palotaegyüttes, a javaslati listán pedig olyan helyszínek is szerepelnek, mintKözép-Korea hegyi erődítményei.
A koreai művészetet régebben csupánKína művészetének provinciális változataként tartották számon. Bár a művészet Koreában valóban a kínai művészetből fakad, sajátos vonásokkal és eredeti értékekkel rendelkezik.
A történelem előtti időkből kőszerszámok, cserépedények kerültek elő, de ismeretesek dolmenszerű monolit építmények is. A területen a szkíták tárgyai is előkerültek.
A Kr. e. 1. században az őshonos koreai törzsek közé betelepültek aHan-dinasztia hódítói, magukkal hozva és elterjesztve saját kultúrájukat. A kínai kolóniák időszaka a3. századig tartott. Legjelentősebb emlékei a Lo-lang kolónia területén talált sírok tárgyai és falfestményei.
A kínai kolóniákat a koreai törzsekből alakuló három fejedelemség hódította meg. Ez a Három Fejedelemség kora, a 4-7. század. Ekkor terjedt el abuddhizmus. Jelentősek a sírleletek, mint az anaki síré, melynek másolatát aHopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum őrzi. A sír festményei a kínai festészet emlékei, de a csarnok oszlopos szerkezete és gerendás boltszerkezete már a koreai művészet későbbi jellegzetessége. Ez az építészeti forma jellemzi a következő korszakot, aSilla-fejedelemség alatt egyesült birodalom korszakát668-tól918-ig. A korszak kivételes emlékeSzokkuram buddhista kápolnája, gránit domborművekkel, melyeken indiai hatás keveredik az egykorú kínaiTang-kor stílusával. A korban jelentős volt a bronz kisplasztika is, ezek főként sírokból kerültek elő. A pagodák szerkezeti megoldása bonyolultabbá vált.
AKorjo-dinasztia (918–1392) ideje alatt Korea is szenvedett a Kínát meghódító mongoloktól. Ekkor terjedt el Koreában a zen-buddhizmus eszméje és művészete. Kínai szerkezetű csarnokok és míves kőpagodák épültek. A szobrászat emléke a Nonsan közelében emelt hatalmas Maitreya-szobor.
1392-ben aCsoszon-dinasztia meghonosította akonfucianizmust, a félsziget nevét Csoszonra változtatta. Uralkodóvá vált a hivatalnokok kultúrája, akik a tusfestést gyakorolták. Ennek korai mesterei Kang Hian (강희안,1419–1465) és Thanum (más néven 이청 I Cshong, 1541–?), akik még a kínai szellemet képviselik. Kjomdzse (Csongszon, 1676–1759) már a koreai táj sajátos hangulatát ragadta meg. Jelentős mesterek még Hjevon (혜원) (신윤복 Sin Junbok,1758–1820 k.); Kungdzse (긍재) (김득신 Kim Duksin, 1754–1822); Tanvon (단원) (김홍도 Kim Hongdo,1760–1820 k.). Vandang (김정희 Kim Dzsonghi,1786-1856) a kalligráfiából merített ihletet.
A19. században a koreai művészet az elöregedett arisztokrácia dekadens életérzésének kifejezőjévé vált, megújulni képtelen volt. Az építészeti alkotások finom tagolásúak ugyan, de a falfestmények rikítóan tarkák. Ez a dekoratív művészetek tökéllyé fejlesztését segítette elő. Jelentős alkotások: aTokszu palota Szöulban, Szöul melletti királysírok,Szuvon kőfaragványai, népi jellegű faragott maszkok.
Korea művészete ajapán megszállás alatt nem fejlődhetett. A félsziget kettéosztása a művészet terén is kényes kérdéseket vet fel. A demokratikus Dél kínai hatásra felélesztette népi hagyományait, megjelentek a kortárs irányzatok. Észak-Koreában a művészet a diktatúra céljainak van alárendelve.
A koreai ételeket általában egyszerre tálalják, nem fogásonként, mint a nyugati kultúrákban.[90] Az asztalra mindig kerülrizs, amely kiegészítője akuk(guk) (leves), accsige(jjigae) (raguféleség) és különféle kísérő ételek (pancshan(banchan)).[91][92] Külön terítési szokások vonatkoznak az olyan étkezésre, ahol a fő étel akoreai tészta vagy acsuk(juk) (kása), illetve haalkoholos italokat szolgálnak fel.[92]
Akoreai kultúrában az étkezésnek, az ételeknek rendkívül fontos szerepe van, úgy tartják, „az evés maga a mennyország” (먹는 것이 하늘이다,mognun kosi hanurida(meogneun geosi haneurida)),[93] és akoreaiak gyógyító erőt is tulajdonítanak az ételeknek (약식동원,jaksik tongvon(yaksik dongwon), „az orvosság és az étel egy gyökérről fakad”).[94]
A világ egyik legnépszerűbb harcművészete, ataekwondo Koreából származik. A szabályzatot az 1950-es és 1960-as évek folyamán dolgozták ki, és2000-tőlolimpiai sportág.
Az 1988-as nyári olimpiai játékokat az ország fővárosában,Szöulban rendezték meg. A sporteseményen a dél-koreai sportolók 12 arany-, 10 ezüst- és 11 bronzérmet szereztek. Ezen kívül az ország1986-ban és2002-ben is azÁzsia-játékok házigazdája volt.
Népszerű sport még a labdarúgás. A nemzeti labdarúgó-válogatott az egyik legerősebb csapat Ázsiában (és eddig az egyetlen, mely a világbajnokságon elődöntőt játszhatott).2002-ben Dél-KoreaJapánnal közösen rendezte meg a világbajnokságot.Abaseball először1905-ben jelent meg az országban. Később az egyik legnépszerűbb csapatjátékká nőtte ki magát (a profi ligát1982-ben alapították). A2008-aspekingi olimpián a dél-koreai válogatott lett a bajnok (a döntőbenKuba csapatát verték meg 3-2-re).
2007-benTour de Korea néven kerékpáros versenyt rendeztek az országban, mely hosszú idő óta az első ilyen esemény volt. Dél-Korea 2010-ben rendezett előszörFormula–1-es futamot.[95]
Dél-Koreaturizmusa a 2000-es évek eleje óta rohamosan fejlődik, egyre több a látogató, míg 2000-ben 5,3 millió külföldi érkezett ide, 2014-ben több mint 14 millió, amivel Ázsia hatodik leglátogatottabb országának számít.[65][96][97] Dél-Koreába leginkábbJapánból,Kínából, azAmerikai Egyesült Államokból,Tajvanról ésThaiföldről érkeznek turisták.[98] A fellendülő turizmusra jótékony hatással van akoreai hullám, azaz a koreai kulturális értékek exportja, mely egyre több turistát vonz az országba.[99][100] A belföldi turisták száma 2014-ben meghaladta a 38 milliót.[101]
Dél-Koreatartományaiban számos turisztikai célpont található. A legkedveltebb régió aSzöuli Fővárosi Terület, ahol azEverland ésLotte World élményparkok 2013-ban a világ leglátogatottabb 50 helyszínei közé is bekerültek. Népszerű célpontok még példáulCsedzsu(Jeju) szigete, akoreai demilitarizált övezet, a királyi paloták, a buddhista templomok és az erődök.[102] A híres épületek, helyszínek és a természeti látnivalók mellett Dél-Korea kulturális hagyományait is népszerűsíti a turisták felé, ebbe beletartoznak a fesztiválok, a hagyományos zene és tánc, agasztronómia, azöltözködés és az ezekhez kapcsolódó szokások.[103] A Koreai Turisztikai Hivatal egyéb szolgáltatásokat is nyújt a hagyományosak mellett, például „jószolgálati idegenvezetőket” biztosít, valamint úgynevezett turistarendőröket.[104][105]
Dél-Koreát Magyarország biztonságos úticélnak tartja, ahol kiemelkedően jó a közbiztonság.[106] Magyarországról aLOT indít közvetlen repülőjáratot, aKorean Air is tervezett 2020 májusában indítani,[107] azonban aCovid19-pandémia miatt ez elmaradt.
Napjainkban a legfontosabb koreai ünnep a szollal (설날), vagyis a hagyományoskoreai újév első napja. További fontos ünnep ateborum (대보름), az első telihold ünnepe; atano (단오) nevű tavaszi fesztivál, valamint acshuszok (추석) nevű aratóünnep. Minden évben június 6-án tartják aháborús hősök emléknapját. Minden hónap 14. napján nem hivatalos ünnepeket is tartanak, ilyen aBálint-nap, aWhite Day vagy aBlack Day.[108]
↑abcdReligion organizations' statistics (koreai nyelven). South Korea National Statistical Office's 19th Population and Housing Census, 2015. [2016. december 20-i dátummal azeredetiből archiválva].
↑Gochujang. Korea Tourism Organization. [2013. június 20-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 19.)
↑Herbivore’s delight – Spring namul. Korea.net (Dél-Koreai hivatalos oldala), 2012. április 10. [2013. április 30-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 12.)
↑2010-ben jön a koreai nagydíj (magyar nyelven). F1 Csatorna, 2009. március 26. [2009. április 1-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 5.)
↑Pettid:Pettid, Michael J..Korean cuisine: an illustrated history (angol nyelven). China: Reaktion Books Ltd (2008).ISBN 978 1 86189 348 2
↑White Paper:2014 Defense White Paper (pdf). Ministry of National Defense Republic of Korea. [2015. július 15-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 14.)
1 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Európához tartozónak számítják 2 Földrajzilag Ázsiához és Európához is tartozik 3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Óceániához tartozónak számítják
.svg)
_Reception_Center_0688%25269-07_cropped.jpg)
.jpg)
.jpg)
_growth_from_1911_to_2008.png)
.jpg)
.jpg)
_without_national_boundaries.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
