Movatterモバイル変換

Dálnok

Ellenőrzött

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Pontosság

ellenőrzött

Dálnok(Dalnic)

Református templom
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Székelyföld
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Kovászna
Község	Dálnok
Rang	községközpont
Irányítószám	527121
Körzethívószám	0267
SIRUTA-kód	64586
Népesség
Népesség	896 fő(2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	933 (2011)^[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	574 m
Időzóna	EET,UTC+2
Elhelyezkedése

é. sz. 45° 55′ 21″,k. h. 25° 59′ 15″45.922417,25.9874145.922417°N 25.987410°EKoordináták:é. sz. 45° 55′ 21″,k. h. 25° 59′ 15″45.922417,25.9874145.922417°N 25.987410°E

Dálnok weboldala

Sablon Wikidata Segítség

Dálnok (románulDalnic) faluRomániában,Kovászna megyében, Dálnok központja.

Sepsiszentgyörgytől 12 km-re ÉK-re a Bodoki-hegység délkeleti peremén az azonos nevű patak völgyében fekszik.

1332-benDabunk,1334-benDalnuk néven említik. Ősi székely falu. Innen indult el 1514-benDózsa György, akitBakócz Tamás esztergomi érsek a kereszteshadak vezérévé nevezett ki, majd a parasztsereg urai ellen fordult. A felkelést leverték és DózsátTemesvárott kivégezték.1910-ben a falunak 1367 magyar lakosa volt. Atrianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott.1992-ben 1045 lakosából 1027 magyar, 18 román volt.

2004-igMaksa községhez tartozó falu volt, ekkor vált önálló községgé.^[2]

Bővebben:Dálnoki református templom

A falu közepén emelkedik areformátus templom mely román kori, a15. század első felébengótikus stílusban átépítették, mai alakját a18. században nyerte el.1864-ben megújították.1977-ben földrengésben megrongálódott, de helyreállították.1922-ben épült a harangtorony. Egykori erődítéseit1914-ben lebontották, kaputornya1798-ban omlott le. Belsejében több16. –17. századi felirat van közötte egyrovásírásos szöveg is.
A Lázár-Beczásy udvarház1885-ben épült; a romániai műemlékek jegyzékében a CV-II-m-B-13203.01 sorszámon szerepel.^[3] A Beczásy park arborétum.
Büdöskút nevű gyógyforrására, melyhez Kenderesen át vezet az út. Pótsa József közjegyző1900 körül a Kenderes-patakban kis fürdőtelepet létesített, melyet1904-ben modernizáltak és emeletes fürdőtelepet építettek rá.
A faluban1991-ben visszahozták a 28 éve felszámolt lipicai ménest.
Dózsa György egész alakos szobra. 1976-ban állították. Szobotka András alkotása.

Itt született1470-benDózsa György, az1514. évi parasztháború vezére; szobra a református templom közelében áll.
Itt született1612-benDálnoki Nagy Mihály unitárius teológus.
Itt született1614-benDálnoki Nagy Lőrinc filozófus.
Itt született1681-benDálnoki Veres Gerzson kuruc költő.
Itt született1820-banLázár Mihály országgyűlési képviselő.
Itt született1875-benKozma Dénes mezőgazdász.
Itt született1880-banDarkó Jenő filozófus, egyetemi tanár.
Itt született1901-benHadnagy Albert történész, a Szekszárdi Levéltár igazgatója
Erről a helyről kapta a nevét DálnokiMiklós Béla vezérezredes, az 1. hadsereg parancsnoka, majd miniszterelnök.
Erről a helyről kapta a nevét DálnokiVeress Lajos vezérezredes, a 2. hadsereg parancsnoka.