Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Pontosság | ellenőrzött |
| Csorvás | |||
 | |||
| Városháza | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Békés | ||
| Járás | Békéscsabai | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Baráth Lajos (független)[1] | ||
| Irányítószám | 5920 | ||
| Körzethívószám | 66 | ||
| Testvértelepülései | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4313 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 53,1 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 90,18 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 38′ 05″,k. h. 20° 50′ 00″46.634722222222,20.83333333333346.634722°N 20.833333°EKoordináták:é. sz. 46° 38′ 05″,k. h. 20° 50′ 00″46.634722222222,20.83333333333346.634722°N 20.833333°E | |||
  Csorvás Pozíció Békés vármegye térképén | |||
| Csorvás weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazCsorvás témájú médiaállományokat. | |||
Csorvás (szlovákul:Čorváš,románul:Ciorvaş)[3]városBékés vármegyeBékéscsabai járásában.
Magyarország délkeleti részén, aTisza-Körös-Maros közötti területen, a Békés-Csanádilöszhát északkeleti, a Békési-sík délnyugati határán,Békés vármegye nyugati felén található,Békéscsabától 22,Orosházától 16 kilométerre.
Szomszédai észak felőlKondoros, északkelet felőlKétsoprony, kelet felőlTelekgerendás, dél felőlGerendás, délnyugat felől Orosháza, északnyugat felől pedigNagyszénás, illetve Orosháza Kiscsákó nevű,exklávé jellegű külterületi városrésze.
Belterületén végighúzódik a47-es főút, ígyDebrecen-Békéscsaba, illetveSzeged-Orosháza felől is ez a legkézenfekvőbb megközelítési útvonala. Kondoros felől a4409-es, Gerendás felől a4431-es úton érhető el a település; közigazgatási területének északi szélét érinti még a4642-es út is.
Vonattal aMÁV 135-ös számúSzeged–Kötegyán-vasútvonalán érhető el, amelynek egy megállási pontja van itt.Csorvás vasútállomás azOrosházi tanyák megállóhely és aCsorvás alsó megállóhelyek között található, a település belterületének déli szélén, közúti elérését a 4431-es út biztosítja. (Csorvás alsó megállóhely elnevezése megtévesztő, mert nem a település területén található, hanem attól jó fél kilométerre keletre, Gerendás és Telekgerendás határán.)
A város területén településnyomok az újkőkorszaktól kezdve találhatók. Ásatások eredményei alapján állítható, hogy az1150-es években „templomos falu” volt. AzÁrpád-kori és az erre épült középkori templomot1997-ben tárták fel a régészek.
Csorvás első írásos említése az1456-os évre tehető, amikorV. László a területetHunyadi Jánosnak adományozta. Ekkor mintSzentetornyához tartozó pusztát említik.[4]
1458-tól agerlai Ábrahámffyak birtoka volt1595-ig, atörök pusztításig. 1471-ben Csorvás újra előfordul, mint falu. Az említés szerint midőn a budai várban lévő szűz Mária templománakprépostja a szenttornyai birtokba bevezettetett, mint tanú és szomszéd jelen volt a csorvási bíró Elekes György.[5]
1556-ban 26 kapu után szedtek adót lakosaitól. Ez évben 2 földesúrnak, Ábrahámfy Boldizsárnak és Pejkes Péternek 8 kapuszámra becsült jobbágyai oly szegények voltak, hogy nem tudták az adót megfizetni.[4] 1563-ban 57 családot számoltak össze a faluban, úgy hogy mintegy 285 emberre volt tehető a népessége.[4] Ez adatnak megfelelt a törökdefter, mely 1557-58-ban 30 házat jegyzett föl Csorváson.[4]
A török uralom első szakában még régiós szinten népes község maradt Csorvás. A jobbágyok közt ez évben is előkerültek a Bakó, Bereczky, Juhos, Kondorosy, Pogány és Vasky nevűek, azaz a régi családok nem változtak.[4]
1580-on túl Csorvásnak semmi nyoma.[4] A török-tatár csapatok felégették a falut, s az hosszú időre lakatlan pusztává vált. Templomának tégláit pedig széthordták a környező lakosok.
A törökök kiverése után a területet báróHarruckern János György kapta meg, aki bérbeadás útján hasznosította. Leghosszabb ideigGyula városa bérelte, így főleg az ő jobbágyai telepítették be a pusztát.[4]
1857.december 3-ától önálló adózó település, postával (1858), vasútállomással (1871), intézményhálózattal, iskolarendszerrel. Ebben az időben alakult ki a település utcáinak sakktáblaszerű rendszere, amely a mai napig jellemző Csorvásra. A települést hat vallásfelekezet és három nemzetiség lakta (magyar,szlovák,román). Aholokauszt a csorvási zsidó közösséget is elpusztította: a 45 csorvásizsidó közül 37-en váltak áldozattá.
A19. század végétől1950-ig, majd1970-től ismétnagyközség.2005.július 1-jétőlváros
| Polgármester | Megjegyzés | ||
|---|---|---|---|
| 1990–1994 | Szilágyi Menyhért | Csorvásiak Baráti Társasága[6] | |
| 1994–1998 | független[7] | ||
| 1998–2002 | független[8] | ||
| 2002–2006 | független[9] | ||
| 2006–2010 | független[10] | ||
| 2010–2014 | független[11] | ||
| 2014–2019 | Baráth Lajos | független[12] | |
| 2019–2024 | független[13] | ||
| 2024– | független[1] | ||
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 4962 | 4920 | 4652 | 4566 | 4432 | 4441 | 4369 | 4313 |
| 2013 | 2014 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főlegcigány, szlovák és román) nemzetiségűnek vallotta magát.[14]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,7%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,4% németnek, 0,3% románnak, 1,2% szlováknak mondta magát (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 22,9%, református 4,4%, evangélikus 7,5%, felekezeten kívüli 44% (20,3% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% szlováknak, 0,5% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% lengyelnek, 0,2% ukránnak, 0,1% románnak, 0,1% ruszinnak, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 17,1% volt római katolikus, 5,7% evangélikus, 4,1% református, 0,5% egyéb katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 0,2% görög katolikus, 36,5% felekezeten kívüli (35,4% nem válaszolt).[16]
