Csongrád-Csanád vármegye, 1950 és 2020 közöttCsongrád megye, 2020 és 2022 közöttCsongrád-Csanád megye (németül:Komitat Tschongrad-Tschanad,latinul:ComitatusChongradiensis-Chanadiensis,szerbül:Čongradska-Čanadska županija)közigazgatási egységMagyarországon, azAlföldön, azDél-Alföld régióban ésKelet-Magyarország déli részén, a szerb-román-magyar hármashatáron. 4261,74 km2-es területével hazánk 12. legnagyobb vármegyéje, amely Magyarország teljes területének mintegy 4,58%-át adja. Illetve közel 390 ezer fős lakosságával a 8. legnépesebb vármegyénk, ezzel hazánk népességének csupán 4,07%-ával rendelkezik, népsűrűsége az országos átlag alatt van.
ÉszakrólJász-Nagykun-Szolnok vármegye, keletrőlBékés vármegye, délrőlRománia ésSzerbia, nyugatról pedigBács-Kiskun vármegye határolja. Székhelye egyben azDél-Alföld legnagyobb és az ország 3. legnépesebb települése, a páratlan szépségéről, húsiparáról és fűszerpaprikájáról híres, illetve"a napfény városának" is nevezettSzeged. Területét kettészeli az itt északról délre folyóTisza. De nevezetesebb települései közé tartozik a kerámiaművészetéről és a hagyományos paraszti kultúráról híresHódmezővásárhely, a hungarikumnak számító hagymatermesztéséről nevezetesMakó, illetve a történelmi jelentőségű, a vármegye korábbi székhelyeként szolgálóSzentes.
Teljesen sík vidék a napsütéses órák magas száma és kiváló talaja miatt az ország legfontosabb mezőgazdasági területe. Legismertebb termékei aszegedi paprika és amakói hagyma, de jelentős a gabona-, zöldség- és gyümölcstermesztés is. A Magyarországon megtermelt hagyma, paprika és zöldségfélék fele innen származik. A terület olaj- és földgázkincsekben is gazdag. Legmagasabb pontjaÁsotthalomnál (125 m), legalacsonyabb pontjaGyálarétnél található (78 m), amely hazánk legalacsonyabb pontja is egyben.
A vármegye történetét azoszmán hódoltság erőteljesen befolyásolta, amelynek1715-ös megszűnése után szinte teljesen elnéptelenedett, népsűrűsége alig érte el az 5 fő/km²-t. A18–19. században intenzív betelepítés zajlott, főként aMagyar Királyság túlnépesedett északi és nyugati megyéiből érkező magyar nemzetiségűek révén, akik a mezőgazdaságot és állattenyésztést virágoztatták fel. Ez a folyamat biztosította a térség gazdasági újjáéledését és kultúrájának fejlődését. A20. században a megye lakossága stabilizálódott,Szeged ésHódmezővásárhely jelentős központokká váltak. A termékeny talaj és a síkvidéki adottságok miatt a mezőgazdaság kiemelkedő maradt. A2001-es népszámlálás szerint a megye 423 826 lakosnak adott otthont, népsűrűsége 100 fő/km² volt, tükrözve a térség fejlődését és stabilitását.
A "Csongrád" név eredete a szláv nyelvekhez kapcsolódik. Az elnevezés a szláv "črn" (fekete) és "grad" (vár) szavak összevonásából származik, jelentése tehát "fekete vár".
A hagyomány szerint, amikorÁrpád fejedelem896-banAlpárnál győzelmet aratott Zalán bolgár-szláv fejedelem seregei felett, a magyarok elfoglalták a mai Csongrád helyén álló földvárat. Ezt a várat Ete,Ond fia újjáépítette az ott élő szlávokkal, akik saját nyelvükön "Csernigrádnak" (fekete várnak) nevezték el. Ez a név alakult át későbbCsongráddá.[2][3]
A "Csanád" név eredete a régi magyar "Csana" személynévre vezethető vissza, amelyhez a "-d" képző kapcsolódik. A "Csana" jelentése nem teljesen tisztázott, de egyes források szerint a szláv "črn" szóból származhat, amelynek jelentése "fekete". Így a "Csanád" név jelentése "fekete" vagy "sötét".
A név történelmi jelentőségétCsanád vezér adja, aki a11. században élt magyar nemes volt. Ő győzte le és ölte megAjtonyt, aki a maiBánát területén uralkodott. A győzelem után a területet róla nevezték el Csanád megyének, és a központi település is aCsanád nevet kapta.
A vármegye címere egy összetett pajzs, amely öregpajzsból és boglárpajzsból áll. Az öregpajzs négyelt elrendezésű:
Azelső (jobb felső) kék pajzsmező zöld talajánSzent Gellért püspök áll, bíbor bélésű aranypalástban, ezüst karingben, aranyos stólával. Baljában arany kampójú pásztorbotot tart, jobbjában ezüsthegyű lándzsát és zöld pálmaágat fog. Tőle balra ezüst sziklafal (aGellért-hegy), alatta habos ezüstpólya aDunát jelképezi.
Amásodik (bal felső) vörös mezőben jobbra forduló, aranyfegyverzetű oroszlán lebeg.
Aharmadik (jobb alsó) aranymezőben feketeturulmadár látható jobbra fordulva.
Anegyedik (bal alsó) mezőt vágás, hasítás és harántosztások tagolják: ezüstbástya áll vörös mezőben, emberarcú napkorong kék mezőben, valamint gyümölcsöket hullató arany bőségszaru is szerepel benne.
A boglárpajzs vágással osztott. Felső aranymezejében fekete sas szárnyal jobbra, míg az alsó kék mezőben három ezüst habos pólya található. Az öregpajzs fölött vörös bélésű, nyitott arany leveleskorona helyezkedik el. Heroldalakként egy fegyverzett fekete sas és egy aranyoroszlán tartja a címert.
Az öregpajzs egyes elemei történeti utalások: az első mezőCsanád vármegye, a negyedikTorontál vármegye címerét idézi, míg a boglárpajzs az egykoriCsongrád vármegye címerét hordozza. A címer a három megye történeti örökségét és a vármegyei státuszt is kifejezi, az alapító ősök emlékére is utalva. A Torontál címeréből átemelt fekete sas és aranyoroszlán harmonikusan egészítik ki az összképet.[4]
A vármegye domborzata jellegzetesen síkvidéki. Magyarország délkeleti részén, aDél-Alföld területén fekszik, ahol az ország legalacsonyabb tengerszint feletti magasságú területei találhatók. A megye felszíne nagyrészt alföldi síkság, amelyen gyakorlatilag nem fordulnak elő jelentős szintkülönbségek vagy domborzati formák. Ez a síkság jellemzően ármentes, vagy csak enyhén hullámos felszínű, ami különösen alkalmas mezőgazdasági hasznosításra.
A megye legmagasabb pontja azÖttömös közelében emelkedő Bukor-hegy, amely 128 méter magas. Ez ugyan domborzati szempontból nem jelentős kiemelkedés, de az alföldi viszonyok között mégis figyelemre méltó. Ezzel szemben az ország legalacsonyabb pontja is itt található:Gyálarétnél, aTisza közelében a tengerszint feletti magasság mindössze 78 méter. Ez a magasságkülönbség is jól mutatja, mennyire sík és egyenletes a megye felszíne.[5][6]
A domborzatot kisebb tájegységek szerint is tagolhatjuk. ACsongrádi-sík például 80 és 101 méter közötti tengerszint feletti magasságban húzódik, enyhén aTisza felé lejtve. Ezen a területen gyakoriak az alacsony fekvésű, rossz vízelvezetésű mélyedések, amelyek gyakran vízállásos területeket eredményeznek, különösen nagy esőzések után.
A megye talajadottságai is a domborzat alacsony, sík jellegéhez kapcsolódnak. A nyugati részeken elsősorban homokos talajok fordulnak elő, amelyek jó vízáteresztő képességük miatt ideálisak gyümölcs- és zöldségtermesztéshez. A középső területeken öntéstalajok találhatók, amelyeket aTisza és mellékfolyói alakítottak ki évszázados áradásaikkal. A keleti rész mezőségi talajai kiváló termőképességűek, ezek az ország legértékesebb földjei közé tartoznak.[7]
Csongrád-Csanád éghajlata kifejezettenkontinentális jellegű, amelyet meleg, száraz nyarak és viszonylag enyhe, csapadékszegény telek jellemeznek. Az éghajlati adottságok kedveznek a mezőgazdaságnak, különösen a napfényigényes növénykultúrák termesztésének.
A megye az ország legmelegebb területei közé tartozik. Az éves középhőmérsékletSzeged térségében megközelíti a 9 °C-ot, az éves átlagos maximumhőmérséklet pedig 14,9 °C körül alakul . A nyári hónapokban gyakoriak a 30 °C feletti nappali csúcshőmérsékletek, és az éjszakai minimumok is magasak lehetnek; például Szegeden 2025. július 31-én 23,8 °C-os minimumot mértek.
A napsütéses órák száma kiemelkedően magas: évente eléri vagy meghaladja a 2500 órát, különösen Szeged térségében . Ez az országos átlagot 150–250 órával is meghaladhatja, ami jelentős előnyt jelent a napfényigényes mezőgazdasági kultúrák számára.
A megye éghajlata száraz, az éves csapadékösszeg viszonylag alacsony.Szeged-Szőregen például2024-ben mindössze 209 mm csapadék hullott, ami jóval elmarad az országos átlagtól . Az ilyen alacsony csapadékmennyiség a mezőgazdaságban kihívásokat jelenthet, különösen az öntözés nélküli gazdálkodás esetén.[8]
A megye éghajlatát a meleg, száraz nyár és a magyarországi viszonylatban kevés csapadék jellemzi. A napsütéses órák éves mennyisége a megyében mindenütt magas, ami kedvez a mezőgazdasági termelésnek . A Tisza folyó és ártere enyhíti a hőmérsékleti szélsőségeket, mérsékelve a nyári hőséget és a téli hideget.[6][9]
A megye vízrajzának gerincét aTisza alkotja, amely mintegy 100 kilométeren keresztül szeli át a térséget.Csongrádnál aHármas-Körös vizét fogadja, mígSzegednél aMarossal egyesülve hagyja el az országot. A Tisza vízjárását akiskörei duzzasztó és a becsei zsilip szabályozza, így a folyó vízszintje viszonylag állandó. A folyó mentén kialakult ártéri vegetáció, ligeterdők és kubikgödrök vadregényes természeti környezetet formálnak azalföldi tájban.[10]
ATisza mellett aMaros és aKörösök is jelentős szerepet játszanak a megye vízrajzában. AMarosMakó térségében folyik, míg aKörösCsongrádnál torkollik aTiszába. Ezek a folyók nemcsak vízforrásként szolgálnak, hanem fontos élőhelyeket is biztosítanak a vízi élővilág számára.[11]
A folyók szabályozása során számos holtág alakult ki, amelyek ma is jelentős ökológiai és rekreációs értéket képviselnek. A legnagyobb mentett oldali állóvíz az algyői Atkai-holtág, amely több mint 100 hektáros területével és 5 méteres átlagmélységével kitűnő élőhelyet nyújt a halaknak és más vízi élőlényeknek. A Gyálai-holtág Szegedtől délnyugatra húzódik, míg a Körtvélyesi- és a Mártélyi-holtágHódmezővásárhely közelében található.[10]
A területen számos természetes és mesterséges tó található, amelyek közül több horgászati és rekreációs célokat szolgál. A Kakasszéki-tóSzékkutas közelében helyezkedik el, és gyógyhatású vizéről ismert. A Lódri-szikestóZákányszék térségében található, amely időszakosan vízzel borított terület, és számos védett madárfaj élőhelye.[12][13]
A Bokrosi Kis- és Nagy-Sóstó Csongrád városától 15 km-re található szikes tavak, amelyek időszakosan vízzel borított mélyedésekben alakultak ki. Ezek a tavak tavasszal vízzel telnek meg, majd nyár végére gyakran kiszáradnak, medrükben sziksó kiválik. A vízszintváltozás sajátos szikes tavi zonáció kialakulását tette lehetővé, amely különleges növény- és állatvilágnak ad otthont.[14]
A megye síkvidéki jellegéből adódóan a vízlefolyás lassú, ezért a vízrendezés és a csatornák kiépítése kiemelt jelentőséggel bír. Számos csatorna, mint például a Domaszéki főcsatorna, a Kommun-csatorna és a Kórógy-ér főcsatorna segíti a vízelvezetést és a mezőgazdasági területek öntözését.[15]
Csongrád-Csanád vármegye gazdag termál- és gyógyvízforrásokban. A hazai hévízkészlet jelentős része, mintegy egyötöde található itt. Számos településen, mint példáulSzegeden,Makón ésHódmezővásárhelyen termálfürdők működnek, amelyek nemcsak a helyi lakosság, hanem a turisták körében is népszerűek.[11]
Csongrád-Csanád élővilága kiemelkedően gazdag és sokszínű, amit elsősorban a síkvidéki tájak, a folyóvölgyek, az ártéri erdők, a szikes tavak és a pusztai élőhelyek együttese biztosít. A megye területén természetes és mesterséges vizes élőhelyek, mint aTisza és mellékfolyói, valamint a hozzájuk kapcsolódó holtágak és lápterületek számos madár- és halfajnak adnak otthont. Különösen jelentős a madárvilág:rétisasok,gémek,kócsagok ésvadludak is költenek vagy megpihennek a térségben. A Fehér-tó és más szikes tavak pedig vonulási időszakban is fontos pihenőhelyet jelentenek a vízimadaraknak.[6]
A természetvédelmi tevékenység központi szerepet játszik a megye környezeti értékeinek megőrzésében. Az országos jelentőségű védett területek közé tartozik például aMártélyi és aPusztaszeri Tájvédelmi Körzet, amelyek a Tisza hullámterének ligeterdőit, holtágait és ártéri rétjeit őrzik meg. Ezek a területek nemcsak a biodiverzitás fenntartásában fontosak, hanem turisztikai és oktatási szempontból is jelentős szerepet játszanak. AMártélyi Tájvédelmi Körzet különösen ismert természetközeli állapotban megőrzött tájképeiről és változatos élőhelyeiről.[16][17]
Helyi jelentőségű védett területek is szép számban találhatók a megyében. Ilyen például akisteleki Bíbic-tó, amely egy egyedülálló, lúgos vizű szikes tó. A Szegedi Füvészkert szintén helyi védettség alatt áll, és jelentős oktatási és ismeretterjesztő szerepe van, mivel hazánk egyik legnagyobb botanikus kertje, ahol számos trópusi és szárazságtűrő növényfaj is megtalálható. Acsongrádi Kónya-szék nevű szikes puszta pedig aKiskunsági Nemzeti Park részeként különleges pusztai tájképet és élővilágot őriz meg.[18]
A természetvédelemben aktívan közreműködnek helyi civil szervezetek is, mint például a Crocus Természetbarát Kör, amely aSzegedi Tudományegyetem hallgatóinak köréből alakult, valamint a Csongrád Megyei Természetbarát Szövetség, amely már1958 óta segíti a természetvédelmet. Ezek a szervezetek rendszeresen szerveznek túrákat, ismeretterjesztő programokat, valamint részt vesznek a fiatalok környezeti nevelésében is.[19]
Amegye székhelyét ekkor helyeztékSzentesrőlHódmezővásárhelyre, majd onnan1962-benSzegedre. Az új megye neve – ellentétben az ország többi, már megszűnt megyéket is magában foglaló új megyéjével – egyszerűen Csongrád lett, abban nem szerepelt sem Csanád, sem Torontál neve. A Csongrád megyei Tanács alakuló ülésén ez ellen felszólaltKiss Imre,Makó város polgármestere is, de elutasították azt a javaslatát, ami Csanád-Csongrádra vagy Csongrád-Csanádra módosította volna a megye hivatalos nevét.„Ilyen irányú kérésemet hamar elintézték azzal, hogy a megye neve Csongrád megyének van bejegyezve, és ezen már nem lehet, de nem is akarnak változtatni, bármennyire kérem és követelem azt.” – írja a kommunista politikus később önéletrajzában.[20] Később aJobbik Magyarországért Mozgalom programjában szerepelt a névváltoztatás, a párt helyi politikusai új névként a Csongrád-Csanád-Torontál megyét javasolták.[21] 2017. október 3-án az Országgyűlés megszavazta a megye nevének megváltozását, így az Csongrád-Csanádra módosult 2020. június 4-én.[22][23][24]
ATisza árterületén fekvő Csongrád–Csanád azAlföld délkeleti részén aTisza és aHármas‑Körös torkolatánál található. A táj évezredeken át bőséges halállománnyal, nádasokkal és mocsarakkal biztosította az emberi jelenlét feltételeit.[25] Már az elsőneolitikus települések — például a Körös kultúrához tartozók — igen nagy számban jelentek meg a térségben: felmérések szerint Csongrád területén mintegy 232 korai neolit telephely ismert. Ezek az ármentes magaslatokon, többségében löszös talajon alakultak ki, míg a mély árterületeket ritkábban használták.
A vármegye területén Kr.e. 4500–3600 között a Tiszapolgár–Bordogkeresztúr kultúra volt jellemző
Aréz- éskora bronzkorban, kb. Kr. e. 4500–3600 között, fejlődött aTiszapolgár-Bodrogkeresztúr kultúra, ahol a településekben mezőgazdaság, állattenyésztés, temetkezési szokások (balra vagy jobbra fekvés, nőket és férfiakat elkülönítve) váltak jellemzővé, és gyakran réz és arany dísztárgyakkal temettek.[26]
A kora bronzkorban jelentős volt aSomogyvár-Vinkovci kultúra (Kr. e. kb. 2300–1600), amely aDuna–Tisza közén is jelen volt, és finom agyagiparral, bronzkori kerámiával rendelkezett. Ezt követte azMészbetétes kerámia kultúrája (Kr. e. 2000–1400), amely nyomokban Csongrád környékén is megjelent, és díszített, fehér mészbetétes kerámiáiról ismert.[27]
A késő bronzkorban megjelennek a nagyobbföldvárakkal körülvett települések. Adéli Alföldön — így Csongrád–Csanád vármegyében is — ismertté váltak a földvár-szerű, erődített települések, amelyekből például Csanádpalota-Juhász tanya földvára is vizsgálatok tárgya volt. Ez utal arra, hogy a közösségek védekezésre, központi szerveződésre is képesek voltak.[28]
Avaskor előtti időszak (Kr. e. 1. évezred közepe) során akelta vándorlás dél felé hatott:Gallia felől egyes törzsek aDuna mentén délkelet felé mozdultak, és egyes megtelepedett közösségek — bár részben a maiSomogy területén koncentrálódtak — a Csongrádi régióra is hatást gyakorolhattak (pl. kereskedelem, fémművesség). Csongrádban azonban nincsenek olyan kifejezett kelta pénzverő vagy öntőműhelyek, ennek ellenére a regionális hatás nem zárható ki.
A rómaiak márAugustus császár uralkodása alatt,Kr. e. 35 körül megjelentek aDuna és aTisza közötti területeken, majd aKr. u. 1. század első éveiben – különösenTiberius és későbbDomitianus idején – a keleti provinciák biztosítása érdekében fokozatosan kiterjesztették fennhatóságukat a mai Csongrád–Csanád vármegye térségére is. E terület nem vált a rómaiPannonia provincia magterületévé, de stratégiai jelentősége – különösen aTisza mentén húzódó vízi- és szárazföldi útvonalak miatt – vitathatatlan volt.
A római jelenlét egyik legfontosabb bizonyítéka a maiSzeged területén álltPartiscum nevű katonai tábor és település, amelyet a2. századbanPtolemaiosz is említett térképein. A régészeti feltárások során előkerült padlótéglák, terra sigillata kerámiák, pénzérmék és egyéb használati tárgyak egyértelműen megerősítik, hogy a rómaiak tartósan jelen voltak a térségben.[29]
ATisza és aMaros völgye az észak–déli, illetve kelet–nyugati irányú kereskedelmi és katonai útvonalak egyik fontos csomópontját képezte. Ezek az utakPannoniát kötötték összeDacia provinciával, és jelentős szerepet játszottak a tartomány gazdasági integrációjában. Bár a megyében nem alakult ki nagy városi központ, mint példáulSavaria vagyAquincum, a kisebb katonai táborhelyek, őrhelyek és villagazdaságok mentén mégis kialakult a római közigazgatás és életmód hatása.
AKr. u. 2. századtól kezdődően megjelentek aszarmaták (Iazyges), akik arómaiakkal szövetségben éltek aDuna–Tisza közén. Számos temetkezési hely és településnyom került elő ebből az időszakból, különösenCsongrád ésSzeged térségéből. A római–szarmata együttélés nyomán újfajta kevert kulturális elemek jelentek meg, amelyeket a temetkezési szokások, építészet és a mindennapi tárgyhasználat is tükröz.[30]
Arómaiak ezen a területen is folytatták az útépítést, vízellátási és gazdasági rendszerek kiépítését, de a térség sosem vált igazi városi központtá. A rómaiak inkább katonai és logisztikai bázisként tekintettek rá, melynek fő szerepe az átkelőhelyek és útvonalak védelme volt. Vallási kultuszhelyek nyomai is feltételezhetők aTisza mentén, de kevés adat áll rendelkezésre ezek pontos helyéről vagy jellegéről. Mindezek ellenére a római jelenlét és hatás évszázadokon át érezhető maradt a régióban, és alapot teremtett a későbbi civilizációs fejlődés számára.
Ahunok az5. század elején érkeztek aKárpát-medencébe, s bár Csongrád–Csanád területéről kevés közvetlen régészeti lelet utal jelenlétükre, történeti összehasonlítás alapján nem kizárt, hogy kisebb szállásterületeket is elfoglaltak. Génvizsgálatok szerint aKárpát-medencébe bevándorló hun közösségek magját javarészt ázsiai eredetűnek azonosították, amelyek kapcsolódhatnak a későbbiavarokhoz is.[31]
Azavarok a6. század közepén (Kr. u.567–568) jelentek meg, és alakították kikaganátusukat aKárpát-medencében. A történelem során aTisza–Maros völgyét, így a megye térségét is viszonylag korán elfoglalták. Különösen aMaros ésTisza mentén található területeket tartották kulcsfontosságúnak a kiterjedt sztyeppei útvonalak védelme és bővülése szempontjából.
ASzeged környékén zajló2024–25-ös ásatások során 150–200 avar kori sírt találtak, aBYD gyár beruházása miatt végzett feltárások során. A sírok között arany fülbevalók és egy bizánci harang emlékei bukkantak elő, ami jelentős anyagi és kulturális kapcsolatokat sejtet ezen időszakban a térséggel.
E korszakra nagyon jellemző azavarok magas szintű fémművessége: övveretek, fibulák, sőt rozettás díszek is előkerültek számos temetőből, utalva a birodalmi és bizánci influenciára. A sírokban előforduló övveretek, fibulák különböző díszítésekkel – például griffes vagy levélmotívumos – a késő avar stílust mutatják, amely magas rangot és presztízst közvetített.
A településszerkezetre jellemző volt a mélyített házak, amelyek napjainkban is több helyszínen feltárásra kerültek:Dunaújvárosban,Kölkeden és azon belül a régióban is – hasonló típusstruktúrák jellemzőek lehettek Csongrád–Csanád területére is az avar korban. Ezeknél a házaknál nyitott kemencék, gazdasági épületek és árkok alkották a település vázát, ami megfelelt az avar háztípusoknak .
A hiedelemvilág, temetkezési rend és társadalmi szerveződés is tükrözte a sztyeppeinomád hatásokat: a patrilineáris rendszerek, női exogámia, ún. levirátus házasságkötések és akár több párkapcsolat is dokumentálható a DNS-vizsgálatok alapján.[32] A temetőkben kimutatható állatcsontok, jelképes fegyverek és védelmi célú eszközök részben vallási, részben statuszjelző funkcióval bírtak.
AzAvar Birodalom hanyatlása a8. század végén kezdődött, különösen afrank előrenyomulás idején. A kaganátust destabilizálta a klímaváltozás (az ún. Kis-antik jégkorszak), mely a600-as évek végétől lehűlést és szárazságot hozott, visszavetve az avar gazdasági és politikai stabilitást . A8–9. század fordulójáraPannónia területe felett a frank hatalom egyre erősebbé vált, az avar nemzetségstruktúrák fokozatosan felbomlottak. Pontosan emiatt térségünkben ekkor kezdődik a szláv néptömegek térnyerése, akik részben avar „származékokként” is beilleszkedtek a helyi közösségekbe.
Ahonfoglalás idején aKárpát-medence északi és keleti pereméről betörőmagyar törzsek895 táján vették birtokba aDuna–Tisza közét, köztük a vármegye mai területét is. A hagyomány szerint itt, a Pusztaszeri országgyűlés helyszínén hozták létre a törzsszövetséget, majdÁrpád vezetésével kihirdették az új otthont a törzsek számára. MárÁrpád uralkodásának harmadik évében (kb.898) aBerettyó–Körös–Maros vidékét, részben aszentesi,szegvári és szőllősi földvárakat is megszállták, ezáltal megalapozódott a későbbi Csongrád megye szállásterülete.
Egyes feltételezések szerintÓpusztaszer térségében rendezték meg az első országgyűlést,Árpád fejedelem regnálása alatt
A honfoglalómagyarok nemcsak katonai erővel jelentkeztek, hanem kulturális örökséget is hoztak magukkal. A régészeti leletek – veretes övveretek, bőrtarsolyok, aranyozott szablyák, íjtegezek – gazdagsága a helyi elit társadalmi presztízsét tükrözi. Ilyen tárgyakat főként északkeleti lelőhelyeken találjuk, de Csongrád környékén is előkerültek olyan sírok, amelyekből övveretek és gazdag női temetkezések utalnak rá, hogy a térség is része volt a honfoglalás kori elit hálózatának.
A településszerkezet eleinte változó volt: anomád hagyományokat megőrző időszakban kisebb, mozgékony csoportok éltek, de a10. századtól kezdve – azállamalapítás előkészítéseként – megjelentek a földszerzési központok és egyházi birtokok (birtokközpontok, plébániák).Csongrád ésSzeged területén plébániák és bencés rendi központok kezdtek szerveződni már a11. század közepén.
I. István király a keresztény magyar állam kiépítésének előkészítéseként azAjtony-hódítás utáni időszakban megkezdte a vármegyék felállítását. Csongrád megye – mint központ – már1075-ben szerepel oklevelekben, főként aGaramszentbenedeki apátság alapítólevelében.Szeged városa már a11. század közepén „megyei városként” funkcionált, fontos támasza lett az új közigazgatási rendszernek.
Akereszténység elterjedése nemcsak vallási, de kulturális átalakulást is hozott: a halászattal, földműveléssel és pásztorkodással foglalkozó közösségek lassan beépültek az egyházi struktúrába, a templomépítés és szerzetesrendek elterjedése révén. A megye lakossága ebben a korban már szilárdabb társadalmi szerkezetet alkotott, amelyetI. István államszervező politikája alapozott meg.
1241tavaszán atatár (mongol) támadás súlyos pusztítást mért a vármegye településeire. AMaros mentiCsongrád vára és környezete elestek, a lakosság jelentős része elmenekült vagy elpusztult. A megye területének mintegy háromnegyede megsemmisült, ésCsongrád elvesztette korábbi vezető szerepét, amelyetSzeged vett át.IV. Béla király a társadalom újjászervezésérekunok betelepítését rendelte el, hogy pótolja az emberveszteséget és biztosítsa a térség védelmét; azonbanCsongrád csak lassan éledt újjá: helyét végülSzeged vette át mint vármegyeszékhely, és új közigazgatási központtá vált.[33]
ATörök Birodalom dél felől egyre nagyobb nyomást helyezett a térségre,1542-ben pedig a térség török fennhatóság alá került. A megszállás után a területszandzsák részeként működött; jelentős katonai és adminisztratív központ lett, ahol már1549-ben várépítésről és erődítésről vannak leírások varak.[35] A városban élő török helyőrség létszáma fokozatosan nőtt, az őrök száma1561-ben kb. 60 fő,1590-re mintegy 140 fő volt, sEvlija Cselebi jelentése szerint a17. század közepén már 200 főre nőtt.[36]
Szeged elit szerepe is megerősödött ekkor:1543-banI. Szulejmán kijavíttatta és megerősítette a várat, de a magyar polgárság jelentősen megfogyatkozott: sokan elmenekültek, miközben új népességrészek – török, délszláv és latin elemek – vándoroltak be és olvadtak be a helyi lakosságba.[37]Szeged akkor kincstári várossá (hász‑birtokká) vált, adóját közvetlenül aszultánhoz fizette.[35]
Szeged1686-os ostromáról készült fametszet Jacob Peeters flamand művész által
ASzent Liga hadjárata, melynek részeként szövetséges európai hatalmak – köztük aHabsburg Birodalom,Lengyelország ésVelence – felszabadítottákBudát1683-ban, elvezetett Szeged ostromához is1686-ban. Ebben az évbenMercy tábornok több hónapig ostromoltaSzegedet, majdoktóber 22-én De la Verque tábornok sikerrel vette át a várat: a török helyőrség – körülbelül kétezer civil lakossággal együtt – tárgyalások révén távozott, ezzel véget vetve a város 144 éves török uralmának.[38] Jacob Peeters1686‑os fametszete ezt a fordulatos időszakot örökíti meg, bemutatva egy idealizált ostromképet: a szultáni mecsetek még magasodnak, de már tisztes helyet adnak az osztrák seregeknek.[38]
A város kilátástalan állapotban maradt a felszabadulás után: az eredetileg 7 000 fős lakosság már alig 2 000 főre redukálódott, és csak fokozatosan kezdett újjáéledni. AHabsburgokSzegedet katonai bázisként kezelték: megerősítették a várőrséget, katonai-infrastrukturális központtá tették, miközben megkezdték a település újjáépítését. A városban német, magyar és szerb családokat telepítettek le, akik hozzájárultak az újjáépítéshez és a kereskedelmi élet újbóli virágzásához.[38]
A későbbi évtizedek során a vár új stratégiai állapotba került: a katonai mérnökök –Luigi Ferdinando Marsigli ésFrançois Cormontaigne nyomán – csillagerődöt (bástyás védműrendszert) alakítottak ki, amely a Habsburgok déli védvonalának központi elemévé vált. A vár körül épített „Eugenius-árok” és a több bástyával megerősített, sztárformájú erődítmény az1720-as évektől hatékony védelmet nyújtott a korszak ágyúi ellen.
A18. század folyamán a vármegye és térsége fokozatosan elkezdett polgiasodni: épültek vámházak, katonai kórházak, kaszárnyák és a vám-központként működő Vám tér. Ajezsuiták1714-től, majd aferencesek is templomokat és iskolákat hoztak létreSzegeden – így a város kulturális, vallási központtá nőtt fel.[38]1715-ben újra megkapta aszabad királyi város címet,1719-benIII. Károly szabadalomlevelében megerősödtek jogai és hivatalosan is elvesztette az egyházi székhely státuszt; ugyanabban az évben érkeztek apiaristák, akik gimnáziumot alapítottak.
A18. század végétől gyökeres átalakuláson ment átSzeged, és vele együtt az egész megye társadalmi és infrastrukturális struktúrája. A város első városháza az1700-as évek végén épült, majd1799 és1804 közöttVedres István tervei alapján nyerte el impozáns klasszicista formáját a maiSzéchenyi téren, és tornya a város független polgári önkormányzatának szimbólumává vált.[39] Ez az építkezés jól tükrözteSzeged társadalmi és gazdasági súlyának növekedését, amely az egész vármegyére – ígyCsongrád ésCsanád területeire is – pozitív hatást gyakorolt.
A vidék fő jellemzője a mezőgazdasági termelés átalakulása volt: a külterjes legeltetés helyett a szántóföldi művelés vált meghatározóvá, különösenCsanád vármegyében, ahol a18–19. század fordulóján a gabonatermelés bővülése jellemző volt.Magyarcsanád például a természetes szaporodás és betelepülések következtében nőtt jelentős mezőgazdasági központtá, ahol a telepesek családon belül gazdálkodók lettek.[40]
A19. század elején került sor a megyei közigazgatás átalakítására is:Csanád vármegye képviselői1825-től az országgyűléseken először konzervatív, rendi politika hívei voltak, ám az1832–36-os országgyűlésektől egyre inkább reformpárti szerepet töltöttek be, aktívan kívánva a modern magyarországi intézményi átalakulást.[41]
Nemzetiségi viszonylatban a térség különleges volt: nemcsakmagyar ésszerb közösségek éltek, hanem érezhető volt aromán népesség gyarapodása is.1857-benMagyarcsanád lakossága 2726 volt, köztük 700 szerb, több mint ezer román és jelentős magyar többség élt itt. Ez etnikai sokszínűséget eredményezett, amely a helyi társadalmi, kulturális és politikai életben is tükröződött.[42]
A megye infrastruktúrája is fejlődött:Hódmezővásárhely–Makó–Nagyszentmiklós irányban épült vasútvonal már a század közepén lehetővé tette a mezővidéki termények gyors piacra jutását, nemcsak Magyarország déli részén, hanem az ország határain túlra is. Ez különösen igaz volt a vármegye településeire, amelyek exportorientált gazdaságukatSzegedre ésPestre irányítva fejlesztették tovább.[43]
A környék falvai között az uradalmi kúriák és kastélyok is megújultak: például aderekegyháziKárolyi családkastélyának újjáépítése (1765–69) révén építészeti élményt és regionális központot nyújtott a vidéki társadalomnak.
A népesség változása is figyelemre méltó volt: a19. század végére az itt élők már pénzbeli tartalékokat teremtettek, hosszútávon piaci kereskedelemben is versenyképesek lettek. A társadalmi előrelépést nemcsak gazdasági, hanem kulturális értelemben is jelentősnek kell megítélni: a falusi vezetők szociális mozgalmakban (pl. Földmunkásszövetség) is részt vettek.[43]
1848márciusábanSzegedre is eljutott apesti forradalom híre:március 17-én a Pannónia gőzhajó nemzeti lobogóval érkezett, és hírei nyomán a helyi városi képviselők a márciusi törvények mellett álltak ki. A vármegye többi településén is megalakultak a nemzetőrségek és honvédzászlóaljak.[44]
A vármegye honvédségi hozzájárulása jelentős volt:Csongrádvármegyéből a lovas nemzetőrségek és a 10. honvédzászlóalj részt vett a délvidéki hadszíntéren.[45]Szeged és környéke stratégiai fontossággal bírt, ezért aszabadságharc bukása után – a hadjáratok nyomán – a megye települései anyagi és népességveszteséget szenvedtek.
A szabadságharc bukásával megkezdődött aBach-korszak – az abszolútista központosítás időszaka (1849–1867), amikor a magyar vármegyék intézményét gyengítették, a városok és megyék autonómiája korlátok közé szorult.Csongrád ésCsanád vármegye területe ekkor külön választott térséghez, a temesvári kerülethez lett elcsatolva.[46][47]
Akiegyezés (1867) új korszakot nyitott a megye életében: a közös kül- és hadügyek mellettNagy-Britanniával egyenrangú, önálló magyar intézményrendszer épült ki, beleértve a vármegyei és városi önkormányzatokat is.[48]
Csongrád és Csanád vármegye vezető testületei (ispánság,alispánság, járásbíróságok) – élükön afőispánnal – ismét visszakapták politikai szerepüket: 1867 júniusában megalakult az első kiegyezés utáni tisztújító közgyűlés. A megyék közigazgatását a polgári elvek mentén újraszervezték, megszilárdítva a helyi közigazgatás és igazságszolgáltatás szervezetét. Az országgyűlési képviselők szerepe is megerősödött: Csongrád megyében helyi kötődésű, aktív politikai szereplők képviselték a megye érdekeit – közülük többen is követtek reformpárti irányvonalat 1848 előtt és a kiegyezés idején.[49]
Az1879-es szegedi árvíz a térség történetének egyik legsúlyosabb természeti katasztrófája volt, amely messze túlmutatottSzeged város határain.Március 12-én éjszaka aTisza átszakította a védgátakat, és alig néhány óra alatt csaknem teljesen elöntötte a várost. Az épületek 95%-a megsemmisült, mintegy 60 ezren váltak hajléktalanná. Az árvíz nemcsakSzeged városszerkezetét alakította át gyökeresen, hanem az egész megye árvízvédelmi és urbanizációs politikájára is mély hatást gyakorolt. Az újjáépítés soránSzegedet európai szintű nagyvárossá formálták, példát mutatva a környező települések – többek közöttHódmezővásárhely,Makó ésCsongrád – vízrendezési és városfejlesztési törekvéseihez is. Az árvíz következtében a Tisza-szabályozás és a töltésépítések lendületet kaptak az egész térségben, így hosszú távon a tragédia a modernizáció és fejlődés egyik elindítója lett.
Adualizmus korában mindCsongrád, mindCsanád vármegyében élénk fejlődés indult be. A vasútépítések – különösen aPest–Temesvári és azAlföld–Fiumei fővonalak – már az1850–60-as években elérték a megye településeit, és gyors kapcsolatot teremtettekSzegeddel, Pestről indulva egészen a délvidéki határszélig.1883‑ban megnyílt azArad–Szőreg vasútvonal, sőtMagyarcsanád számára a vasúti összeköttetés a nemzetközi kereskedelmi fórumokba való bekapcsolódást jelentette.[50]
Azelső világháború a térség férfilakosságára súlyos veszteségeket rótt: a frontra vonultak közül ezrek nem tértek vissza. A hátországban – különösenHódmezővásárhelyen ésMakón – a nők és idősek vették át a mezőgazdasági munkák terhét. A hadigazdálkodás és a rekvirálások súlyos nélkülözésekhez vezettek. A háború végén a térségre is hatással volt az 1918–1919-es forradalmi hullám:Szegeden1919májusában román megszállás történt, és a magyarVörös Hadsereg elleni francia–román beavatkozás egyik fő központjává vált a város. Afehérterror és aTanácsköztársaság rövid szakasza mély politikai és társadalmi töréseket okozott.
Atrianoni békediktátum következtébenCsanád vármegye Magyarország területének szélére került, illetve egy részeRomániához került. A békeszerződés által elcsatolt déli területek miatt a megye gazdasági és közigazgatási struktúrája súlyosan meggyengült. A megmaradt terület közigazgatási és gazdasági újraszervezésre szorult.Makó ésHódmezővásárhely térsége vesztett kapcsolataiból, de mezőgazdasági súlya miatt továbbra is jelentős szereplő maradt az ország déli régiójában.Szegedre helyezték több, az elcsatoltErdélyből menekülő hivatal és intézmény székhelyét, így a város és a megye kulturálisan is megerősödött. A gazdaságot aválságévek (1929–1933) komolyan visszavetették, de a30-as évek második felében infrastrukturális fejlesztések és mezőgazdasági programok indultak (pl. vízrendezés, csatornaépítések, állattenyésztési szövetkezetek).
A megyezsidó közössége – különösenSzegeden – a magyarországiholokauszt egyik célpontjává vált:1944-bengettóba zárták és deportálták őket. Az1944.októberi szovjet előretörés nyomán súlyos harcok voltak aTisza mentén,Szentes,Csongrád,Maroslele ésSzeged térsége is megsínylette a visszavonuló német és nyilas erők pusztítását. A háború végén a gazdaság romokban hevert, az újjáépítés azonnal megindult, de már az új kommunista hatalom égisze alatt.
Amásodik világháború utáni évtizedekben Csongrád megyében az államosítás és a tanácsrendszer jelentős változásokat hozott. Az1946-os új forint bevezetése után újraindult a termelés, de a magánvállalkozások szinte teljes felszámolása, valamint a kisipar és kereskedelem ellehetetlenítése társadalmi-gazdasági nehézségekhez vezetett. Az1950-es megyerendezés során került létrehozásra a mai Csongrád megye, melyhez a megszűnőCsanád vármegye területéből hozzácsatolták többek közt a Torontál járást (Kiszombor) és a központi járástMakó kivételével, visszaállítva a megyei terület nagy részét a magyar államszervezet részeként.[51]Csongrád város járási státusát1954-ben megszüntették, intézményeit széthordták, az értelmiség marginalizálódott.
1960-ra a megye területének több, mint 90%-a szövetkezeti tulajdon lett, új üzemek telepítése kezdődött a munkanélküliség mérséklésére.[52] A konszolidáció időszakában a megye újra fejlődésnek indult. A mezőgazdaság gépesítése és aTSZ-rendszer modernizálása révén az ország „mintamegyéjének” számított Csongrád. Az1960–70-es évektől a városok gazdasági szerepe megerősödött: új lakótelepek, kultúrházak, iskolák és kórházak épültek. A szegedi ipari parkok, azalgyői olajmezők és a mezőgazdasági kutatóintézetek (pl.Szentesen) az országos gazdaság szerves részét képezték.
Az oktatás és egészségügy látványos fejlődésen ment keresztül, a vidék kulturális élete is élénkült: a néptáncegyüttesek, könyvtárhálózat, művelődési házak virágzásnak indultak. Ugyanakkor a politikai szabadság továbbra is korlátozott maradt, a pártállami felügyelet minden közintézményt átszőtt. Noha a források főkéntSzegedre koncentrálnak, megállapítható, hogy a megye vidéki települései –Makó,Hódmezővásárhely,Csongrád – lassú iparosodáson mentek keresztül. Ezeken a városokon az1970–80-as években már mezőgazdasági gépesítés és könnyűipari településépítés volt jellemző. A rendszerváltozás után a tanácsrendszer megszűnt, ismét felértékelődtek a megyék mint közigazgatási egységek.
Csongrád-Csanád vármegye a mai Magyarország egyik legmeghatározóbb déli régiója, amely földrajzi elhelyezkedése, gazdasági ereje, kulturális öröksége és oktatási központjai révén kiemelt szerepet tölt be az ország életében. A megye központjaSzeged, amely nem csupán regionális, hanem országos viszonylatban is vezető szerepet tölt be számos területen. Déli határ menti fekvése révén fontos kapuSzerbia ésRománia felé, így azEurópai Unió külső határvidékének egyik kulcsterülete. A fő közlekedési útvonalak – mint azM5-ös autópálya vagy aSzeged–Szabadka vasútvonal újranyitása – hozzájárulnak a nemzetközi kereskedelemhez és mobilitáshoz. A Szeged környéki logisztikai fejlesztések is e szerepet erősítik.
Társadalmi és regionális fejlesztési szempontból Csongrád-Csanád adél-alföldi régió legfejlettebb megyéje, számos projekt, pályázat és uniós fejlesztés célterülete. Az utóbbi években jelentős előrelépés történt a közlekedési, környezetvédelmi és digitális infrastruktúra területén is, például a kerékpárutak, körforgalmak, napelemparkok és hulladékkezelési rendszerek fejlesztésével.
A megye2020-ban hivatalosan felvette aCsongrád‑Csanád megye nevet, ezzel helyreállítva a történelmi közigazgatási egység méltóságát és integritását, majd2022-től vette fel a ma is használatosCsongrád-Csanád vármegye elnevezést.
Az1950-es megyerendezés előtt Csongrád megyéhez három járás tartozott (Csongrádi,Kiskundorozsmai, és aSzentes székhelyűKözponti). A megyerendezéskor ide csatoltákCsanád megyétől aMakó székhelyűKözponti és aKiszombor székhelyűTorontáli járást, egyidejűleg a névazonosság elkerülése érdekében a két Központi járást székhelyük utánMakói illetveSzentesi járásnak nevezték el. E változások folytán a megyerendezés után, 1950. március 16-ától a megyében öt járás volt (Csongrádi, Kiskundorozsmai, Makói, Szentesi és Torontáli, Kiszombor székhellyel).
Az1950-es járásrendezés során, június 1-jén a Kiskundorozsmai járás székhelyét áthelyeztékSzegedre és nevét ennek megfelelőenSzegedi járásra változtatták, a Torontáli járást pedig felosztották a Makói és a Szegedi között, így atanácsrendszer bevezetésekor Csongrád megye négy járásra oszlott (Csongrádi, Makói, Szentesi és Szegedi).
Ezt követően 1983-ig a négy járásból kettő szűnt meg: a Csongrádi 1956-ban és a Makói 1978-ban. A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez mindössze két járás tartozott (Szegedi és Szentesi).
Az 1950-es megyerendezéskor Csongrád megyéhez kétmegyei város tartozott,Csongrád ésSzentes, harmadikként Csanád megyétől csatolták ideMakót. Ezen kívülHódmezővásárhely ésSzegedtörvényhatósági jogú város volt, így nem tartoztak a megyéhez, hanem külön közigazgatási egységeket alkottak. Mivel a törvényhatósági jogú városi jogállás 1950. június 15-én megszűnt, e két város attól kezdve Csongrád megyéhez tartozott.
Csongrád-Csanád azon kevés megyék közé tartozik, ahol 1950 és 1983 (sőt, 1922 és 1989) között egy település sem szerzett városi rangot, így azok száma 1983-ban továbbra is öt volt.
Szeged 1954 és 1971 között, a második tanácstörvény hatálya alattmegyei jogú város volt és nem tartozott a megyéhez, majd 1971-ben, a harmadik tanácstörvény hatálybalépésévelmegyei város lett, ami azt jelentette, hogy a megyéhez tartozott, de bizonyos kérdésekben a többi városnál nagyobb önállóságot élvezett. 1954 és 1971 között a többi város jogállásajárási jogú város volt, azután pedig egyszerűen város.
Csongrád-Csanád megye városai közül 1983-ig négy körül alakultvároskörnyék (Csongrádi, Hódmezővásárhelyi, Makói és Szentesi), mindegyik 1977-ben. Eredetileg mind a négy városkörnyéket csak a városokhoz legszorosabban kapcsolódó néhány község alkotta, 1978 végén azonban a Makói járás megszüntetésekor annak teljes területét a Makói városkörnyékhez osztották be.
Városok és városi jogú nagyközségek 1984‑1990 között
1984. január 1-jén valamennyi járás megszűnt az országban és a megye valamennyi városa városkörnyékközponttá vált. Ugyanekkor alakultvárosi jogú nagyközséggé és lettnagyközségkörnyék-központKistelek ésMórahalom, melyek 1989-ben alakultak várossá. Ezzel 1990-re a megye városainak száma hétre nőtt.
A vármegye önkormányzatának legfőbb döntéshozó testülete. Tagjai a választópolgárok által ötévente, azönkormányzati választásokon megválasztott képviselők. A közgyűlés feladatai közé tartozik a megyei fejlesztési tervek, közlekedési, területrendezési és gazdaságfejlesztési programok kidolgozása és elfogadása, valamint azeurópai uniós források felhasználásának koordinálása. Mivel a vármegyei önkormányzatok nem tartoznak közvetlenül az oktatási, egészségügyi vagy szociális intézmények fenntartásához, inkább stratégiai, területfejlesztési szerepük van. A közgyűlést az elnök vezeti, aki a testület tagjai közül kerül megválasztásra.
A vármegyei közgyűlés elnöke a megyei önkormányzat vezetője, aki felelős a közgyűlés munkájának irányításáért és a döntéshozatalban való részvételért. Az elnök szerepe kulcsfontosságú a helyi közigazgatásban, mivel ő képviseli a vármegyét és összehangolja a megyei önkormányzati feladatok ellátását.
Feladatai közé tartozik a közgyűlés üléseinek összehívása és levezetése, valamint az önkormányzati döntések végrehajtásának felügyelete. Az elnök kapcsolatot tart az országos és helyi szervekkel, valamint a települési önkormányzatokkal, és biztosítja a megye érdekeinek képviseletét az országos döntéshozatalban. Emellett részt vesz a fejlesztési tervek kialakításában, és irányítja azokat a programokat, amelyek a megye gazdasági és társadalmi fejlődését szolgálják.
Az elnököt általában a közgyűlés tagjai választják meg, és munkáját a közgyűlés által választott alelnökök segítik.
Magyarországon az országgyűlési választások során az ország területét egyéni választókerületekre osztják, és mindegyik kerületnek egy képviselője van a parlamentben, akit közvetlenül választanak. Az egyéni választókerületek országgyűlési képviselői tehát azok a politikusok, akik egy-egy adott földrajzi terület választópolgárait képviselik azOrszággyűlésben.
Az egyéni választókerületek képviselői általában valamelyik párt jelöltjei, de független képviselők is indulhatnak a választáson. A választókerületek képviselői meghatározó szereplők, mivel közvetlen kapcsolatban állnak választóikkal, és elsősorban az adott terület helyi érdekeit képviselik az országos politikai döntéshozatalban.
Csongrád-Csanád vármegye lakónépessége2022.október 1-jén 391 184 fő volt, amiMagyarország össznépességének 4,1%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 26 272 fővel csökkent a vármegye lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 92 ember volt. Csongrád-Csanád vármegye népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a város lakónépességének a 13%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 22% volt. 2022-ben a férfiaknál 73, a nőknél 79,8 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők élnek a legtöbben a városban 117 023 fő, utánuk a következő nagy csoport a diplomával rendelkezők 73 971 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 82%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 6,4%-a, mintegy 26 575 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közülcigány,német ésszerb nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.
Atörök hódoltság és afelszabadító háborúk során a vármegye népessége jelentős mértékben megfogyatkozott, a népsűrűség még az 5 fő/km² sem érte el, 1715-ben mindössze 8 lakott település volt a vármegye mai területén:Szeged,Makó,Vásárhely,Mindszent,Csongrád,Szentes,Kiszombor ésMagyarcsanád, a két utóbbiszerb falu kivételével mindmagyar többségűek voltak. A 18. század elejétől változó intenzitással, de folyamatos volt a Kárpát-medence középső és északi, sűrűbben lakott, főként magyar vidékeiről (Jászság,Palócföld) a népesség lehúzódása a ritkán lakott, elvadult vidékre. Például a korábban lakatlanKiskundorozsmát jász és palóc telepesek népesítették be, az 1719-ben összeírt 120 fős népesség száz év alatt, 1819-re 6572 főre növekedett, 1930-ban pedig már megközelítette a 19 000 főt.[57] Az országon belüli vándormozgalmakon kívül a helyi nagyvárosok is (főként Szeged) jelentős szerepet játszottak a magyarság "újkori honfoglalásában", a nagyra nőttmezővárosok népességfeleslege kirajzott a lakatlan pusztákra. A korábban jelentős szerb népesség kétszáz év alatt nagyrészt beolvadt a magyarságba.[58]A 19. század utolsó harmadától Csongrád-Csanád vármegye lakosságszáma egyenletesen növekedett, egészen az 1940-es évekig. A legtöbben1980-ban éltek a vármegyében 456 300 fő. A 80-as évektől, egészen napjainkig folyamatosan csökken a vármegye népességszáma, ma már kevesebben laknak a vármegyében, mint 1910-ben.
A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló Csongrád-Csanád vármegyeiek túlnyomó többségerómai katolikusnak vallja magát. Emellett jelentős még areformátus felekezethez tartozó népesség száma.
Csongrád-Csanád vármegye lakosságának túlnyomó többségemagyar nemzetiségű, ugyanakkor a megye etnikai sokszínűségét kisebbségi közösségek is gazdagítják. A legutóbbi népszámlálási adatok alapján a megye teljes népessége 367 193 fő volt, amelyből 355 554 fő, vagyis a lakosság 96,83%-a vallotta magát magyarnak. Ez a jelentős arány világosan mutatja a magyar közösség dominanciáját a térségben.
A legnagyobb nemzetiségi kisebbséget aroma közösség alkotja, létszámuk 4 720 fő (1,29%). Ők elsősorban a megye egyes vidéki térségeiben és peremkerületeiben élnek, hozzájárulva a helyi társadalom kulturális sokszínűségéhez.
Az „egyéb vagy nem meghatározható” kategóriába 6 919 fő (1,88%) tartozik. Ebbe a csoportba olyan kisebbségek is beletartozhatnak, elsősorban aromán,szerb,német vagyszlovák közösségek, illetve azok, akik nem kívánták vagy nem tudták pontosan meghatározni etnikai hovatartozásukat.
A népszámlálási adatokból kitűnik, hogy Csongrád-Csanád vármegye lakossága alapvetően homogén, de a kisebbségi közösségek jelenléte továbbra is fontos szerepet játszik a megye kulturális és társadalmi arculatának formálásában.
A 2022-es népszámlálási adatok alapján Csongrád-Csanád vármegyében a vallási sokszínűség jól érzékelhető, azonban akeresztény vallások továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a térség szellemi és kulturális életében.
A legnagyobb vallási közösséget akatolikusok alkotják: a lakosság 47,8%-arómai katolikusnak, további 0,8%-a pediggörögkatolikusnak vallotta magát. A katolikus egyház jelenléte különösen erős a kisebb településeken, templomaik és közösségi eseményeik a helyi identitás fontos elemei.
Areformátusok – a kálvinista hagyományokat követve – a második legnépesebb keresztény felekezetet alkotják, a lakosság 9,6%-ával. A református gyülekezetek elsősorban a megye északi és keleti részein találhatók. Azevangélikus (lutheránus) közösség tagjai a lakosság 1,3%-át teszik ki, jelenlétük történelmi gyökerekkel bír, különösen a német származású lakossághoz köthetően.
Egyéb keresztény felekezetekhez a lakosság 4,6%-a tartozik, ide sorolhatók például abaptisták,pünkösdisták,adventisták vagy más kisebb keresztény irányzatok hívei. Az egyéb vallásokhoz – beleértve például azsidó,iszlám vagy keleti vallásokat – a népesség 0,7%-a tartozik.
A nem vallásos közösségek jelentős arányt képviselnek a vármegyében: a lakosság 35,2%-a nem vallásosnak vallotta magát, ami országos viszonylatban is magasnak számít. Ez a csoport különösen a városi térségekben, elsősorbanSzeged ésHódmezővásárhely környékén jellemző.
Bár sokan konkrét vallási hovatartozásukról nem nyilatkoztak, a rendelkezésre álló adatok is világosan mutatják, hogy Csongrád-Csanád vármegyében a keresztény hagyományok erőteljesek, ugyanakkor a vallási és világnézeti pluralizmus is egyre meghatározóbb a térségben.
Csongrád-Csanád megye ipara az elmúlt évtizedekben dinamikusan fejlődött, különösen a2000-es évektől kezdődően, amikor a térség gazdasági struktúrája fokozatosan átalakult, alkalmazkodva a globális piaci igényekhez és a technológiai innovációkhoz. A megye ipari szerkezetére nem a klasszikus nehézipari tevékenység volt jellemző, sokkal inkább a mezőgazdasági termelésre épülő élelmiszeripar, a vegyipar, valamint a modern feldolgozóipar és az innovatív technológiai szektor volt és maradt meghatározó.[59]
A megye iparának tradicionális alapját a mezőgazdasághoz szorosan kapcsolódó élelmiszeripar jelentette.Szeged,Hódmezővásárhely ésSzentes városok régóta fontos feldolgozóipari központok, különösen a húsfeldolgozás, konzervgyártás, fűszerpaprika-feldolgozás és zöldségkonzerválás területén. APick Szeged Zrt. nemcsak a megye, hanem az ország egyik legismertebb élelmiszeripari vállalata, amely a tradicionális szalámi- és húsipari termékek mellett korszerű technológiákat is alkalmaz.[60]
EmellettSzentes a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás központja, ahol több évtizedes múltra visszatekintő konzervipari üzemek működnek. A régióban működő termelők és feldolgozók közötti integráció lehetővé teszi az alapanyagok helyben történő feldolgozását, amely növeli a gazdaság hatékonyságát és munkahelyeket teremt a vidéki térségekben is. A vegyipar is jelentős múltra tekint vissza Csongrád-Csanád megyében.Szegeden és környékén működnek olyan vállalatok, amelyek műtrágyák, növényvédő szerek, valamint különféle ipari vegyi anyagok előállításával foglalkoznak. Az iparág fejlődéséhez hozzájárult aDél-Alföld gazdag mezőgazdasági termelése, amely állandó keresletet biztosít a vegyipari termékek iránt.
A modern feldolgozóipar – különösen a gépipar, elektronika és műanyagfeldolgozás – szintén jelentős szerepet játszik a megye gazdasági életében.Hódmezővásárhelyen ésMakón találhatóak olyan vállalkozások, amelyek alkatrészeket, háztartási eszközöket és elektronikai berendezéseket gyártanak, részben nemzetközi piacra termelve. A megye vonzerejét növelte, hogy az ipari parkok fejlesztése és az infrastruktúra korszerűsítése révén a külföldi és belföldi befektetők számára is kedvező üzleti környezet alakult ki.[61]
Csongrád-Csanád megye iparának egyik legfontosabb hajtóereje a tudásalapú gazdaság, amelynek központjaSzeged. Az itt működőSzegedi Tudományegyetem kutatóintézeteivel, valamint aSzegedi Biológiai Kutatóközponttal és azELI-ALPS lézerkutató központtal együtt olyan kutatás-fejlesztési kapacitást képvisel, amely országos és nemzetközi viszonylatban is egyedülálló.
AszegediBYD-gyárKína legnagyobb elektromosautó-gyártójának, aBYDCo Ltd-nek az első európai üzeme, amelyet2023 végén jelentették be. A gyárSzeged határában, egy 300 hektáros ipari területen épül, és várhatóan2025 második felében indul el a termelés. A beruházás összértéke körülbelül 4 milliárd euró, és kb. 10 000 munkahelyet teremthet a térségben.[63]
Az üzem kezdetben évi 150 000, a későbbiekben akár 300 000 elektromos és plug-in hibrid autó gyártására lesz képes. A gyárhoz kapcsolódóan jelentős közlekedési és infrastrukturális fejlesztések zajlanak, például közúti csomópontok átépítése, vasúti vonalak megerősítése és új logisztikai központok kialakítása. A működés jelentős víz- és energiaigénnyel jár: napi vízhasználata egy közepes méretű városéval vetekszik, energiafogyasztása pedig évente több mint 280 millió kilowattóra lehet. A gyár jelentős hatással leszSzeged gazdaságára, munkaerőpiacára és közlekedési rendszerére, ugyanakkor komoly környezeti és szabályozási kérdéseket is felvet, amelyek hosszú távon befolyásolhatják a működését.[64]
A kutatóintézetek és az ipari szereplők közötti szoros együttműködés innovatív iparágak – például az orvostechnikai eszközgyártás, biotechnológia és precíziós technológiák – megtelepedését segítette elő a megyében. Ennek révén Csongrád-Csanád megye egyre inkább a high-tech ipar és az alkalmazott tudományos kutatás egyik hazai központjává válik.
A megye gazdasági fejlődéséhez jelentős mértékben hozzájárult a fejlett ipari infrastruktúra.Szegeden,Makón,Hódmezővásárhelyen ésCsongrádon is működnek ipari parkok, amelyek modern környezetet biztosítanak a betelepülő vállalatok számára. AzM5-ös ésM43-as autópályák, valamint a vasúthálózat fejlesztése javította az elérhetőséget, különösen aromán határ felé, ezzel is támogatva az exportorientált termelést.
A vármegye hazánk egyik legfontosabb mezőgazdasági térsége, amely kiváló termőföldje, kedvező éghajlata és jelentős vízhálózata révén joggal érdemelte ki az „ország éléstára” elnevezést. ADél-Alföld síkvidéki jellege, aTisza és aMaros folyók által biztosított vízbázis, valamint az éves szinten kiemelkedően magas napsütéses óraszám ideális feltételeket teremt a szántóföldi növénytermesztés és kertészet számára.[59]
A megye területének több mint 75%-át mezőgazdasági hasznosítású területek teszik ki, ebből a szántók aránya meghaladja a 70%-ot, ami országos összehasonlításban is kiemelkedő. A térségben meghatározó a gabonafélék – főkéntbúza éskukorica – termesztése, de az olajos növények, például anapraforgó és arepce vetésterülete is jelentős. A modern, precíziós gazdálkodási módszerek és a mezőgazdasági digitalizáció elterjedése az utóbbi évtizedben fokozta a termelés hatékonyságát.[65]
A kertészeti ágazatban Csongrád-Csanád vármegye országos szinten is vezető szerepet tölt be. A makói térség nevéhez fűződik a méltán híresmakói vöröshagyma ésfokhagyma, melyek a magyar konyha alapfűszereinek számítanak, és nemzetközi szinten is ismert exporttermékek.Szeged környéke afűszerpaprika-termelés fellegvára, amely hagyományosan feldolgozással együtt történik, többek között az itt működőPickSzeged húsüzem révén. A térségben jelentős még a gyökérzöldségek,zöldborsó,bab ésparadicsom termesztése is.[66]
A gyümölcstermesztés szintén kiemelkedő: aszatymaziőszibarack országos hírű, és a megye más részein is jelentős a csonthéjas gyümölcsök (cseresznye,meggy,kajszi) termőterülete. Emellett a régió borászati jelentősége sem elhanyagolható:Pusztamérges ésCsongrád környéke az államilag elismertCsongrádi borvidék részei, ahol főként könnyed, gyümölcsös fehérborokat és rozékat állítanak elő.[67]
Az állattenyésztés szintén erőteljes, különösen a baromfitartás és -feldolgozás tekintetében.Szentes térsége a fehér paprika termesztésén túl országosan ismert a baromfifeldolgozásáról, ahol nagy kapacitású üzemek működnek. A megye szarvasmarha- és sertésállománya ugyan kisebb, mint aDunántúlon, de a húsipari háttéripar jelenléte jelentős hozzáadott értéket képvisel.
AKözponti Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján Csongrád-Csanád vármegyében mintegy 50 ezer egyéni gazdaság és több száz mezőgazdasági vállalkozás működik. A gazdasági szervezetek jelentős része közepes méretű növénytermesztő vállalkozás, amelyek egyre nagyobb arányban alkalmaznak fenntartható, környezetbarát technológiákat, így illeszkedve az EU 2021–27 közötti időszak agrárpolitikájának célkitűzéseihez. A generációváltás támogatása, a fiatal gazdák bevonása, valamint az ökológiai gazdálkodás előmozdítása szintén kiemelt fejlesztési irányokat jelentenek.
A mezőgazdaság mellett a megye agrár-élelmiszeripari súlya is jelentős: a termények nagy részét helyben dolgozzák fel, így szoros kapcsolat figyelhető meg az elsődleges termelés és a feldolgozóipar között, ami hozzájárul a régió gazdasági stabilitásához és exportképességéhez.
Csongrád-Csanád földtani adottságai alapján hazánk egyik legfontosabb energiahordozó-lelőhelye, különösen aszénhidrogének –kőolaj ésföldgáz – kitermelésében játszik kiemelkedő szerepet. A Magyarországon feltárt kőolaj- és földgázkészletek mintegy fele a vármegye területén található, így stratégiai jelentőséggel bír nemcsak a hazai energiaellátás, hanem az ipari fejlesztések szempontjából is.[68]
A térség mélyebb rétegeiben jelentős mennyiségű szénhidrogén halmozódott fel, amelynek feltárása már a20. század első felében megkezdődött. A hódmezővásárhelyi, algyői és szegedi medencék alatt húzódó gáz- és olajmezők több évtizeden keresztül szolgáltatták az ország egyik legnagyobb energiaforrását. Különösen az algyői olajmező bizonyult jelentősnek: aMOL jogelődje által az1960-as években feltárt lelőhely máig az egyik legnagyobb szénhidrogén-készlettel rendelkező mező az országban.[69]
A szénhidrogén-kitermelésre épülő iparágak gyors fejlődést hoztak a térségnek.Algyő ésSzeged környékén olaj- és gázipari vállalatok, feldolgozóüzemek és szolgáltatóegységek jöttek létre, amelyek komoly munkahelyteremtő szerepet töltöttek be a térség gazdaságában. Az infrastruktúra fejlesztése – beleértve az iparvágányokat, vezetékes rendszereket és telephelyeket – a kitermeléshez kapcsolódva zajlott, ezzel erősítve a régió gazdaságföldrajzi jelentőségét.
Bár a klasszikus értelemben vett bányavárosok nem jellemzőek a megyére, a szénhidrogén-kitermelés hosszú időn keresztül irányította a környező települések gazdasági profilját és munkaerőpiacát. A vármegye gazdasági szerkezetének egyik tartóoszlopává vált az energiahordozókra épülő szektor.
Arendszerváltás után a kitermelés volumene ugyan mérséklődött, részben a készletek kimerülése, részben a globális energiaárak és környezetvédelmi szempontok hatására. Ugyanakkor az ásványvagyon továbbra is jelentős, és a földtani kutatásoknak köszönhetően újabb lehetőségek nyílhatnak meg, különösen a mélyebb rétegekben található földgáz- és olajkészletek feltárásával.
A környezettudatosabb bányászati technológiák, aszén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló fejlesztések és az energiatárolási megoldások – például a földalatti gáztárolók – iránti növekvő kereslet új szerepet adhat a megyének az ország energiaellátásában. A vízbázisok – különösen aTisza közelsége és a mélységi víztárolók – szintén fontos természeti erőforrások, amelyek az energetikai és ipari tevékenységek mellett az öntözéses mezőgazdaság, illetve a termálvíz-alapú fürdőkultúra és rekreáció alapjait is képezik.[70]
Csongrád-Csanád megye aDél-Alföld nyelvjárási régiójához tartozik, amely a magyar nyelvterület egyik leginkább köznyelvközeli nyelvjárásaként ismert, ugyanakkor számos egyedi nyelvi sajátossággal is rendelkezik. A térségben beszélt nyelvváltozat egyik legfeltűnőbb eleme az úgynevezett „ő-zés” vagy „ö-zés”, amelynek során az „e” és „a” hangok gyakran „ö” és „ő” hangokká alakulnak át. Így fordulhat elő, hogy az „ember” szót „embör”-ként ejtik, vagy a „megitta” helyett a „mögitta” formát használják a helyiek. Ez a hangtani sajátosság különösenSzeged ésHódmezővásárhely környékén volt jellemző, bár az elmúlt évtizedekben – különösen a városi fiatalok körében – egyre inkább visszaszorulóban van.[71]
A kiejtés másik érdekes sajátossága a zárt „e”, azaz az „ë” használata, amely elsősorban aTisza menti települések, példáulSzentes vagyMindszent környékén volt elterjedt. Ezt a hangot a mai beszélők gyakran már nem ismerik fel, hiszen a köznyelvben nem használatos, de idősebbek beszédében még jól hallható. A dél-alföldi nyelvjárás ezen túl jellemzően hosszabb és tisztábban ejtett magánhangzókat használ, ami egyfajta „dallamosságot” kölcsönöz a tájnyelvnek.[72]
A szókincs tekintetében a megye népnyelve gazdag és színes. Számos olyan tájszó él a hétköznapi beszédben, amely máshol szinte teljesen ismeretlen. A „nédamá” például a „nézd már” helyi megfelelője, míg a „gyüsszmá?” a „gyere már gyorsabban” jelentésében használatos. Hétköznapi szófordulatokban gyakran tűnnek fel olyan kifejezések, mint a „mögöszöd röggel?”, ami annyit jelent: „megiszod reggel?” Ezek nemcsak nyelvi, hanem kulturális identitásként is szolgálnak a helyiek számára.[73]
Külön említést érdemelnek az olyan sajátos szavak, mint a „ricázik” (jelentése:kapál), a „krétyó” (béka), vagy a „tuja”, amit Szegeden a menetrend szerinti villamosra mondanak. Helyben ismert még a „gugyi”, amit bolond emberre mondanak, vagy a „palincs”, ami a tapsolást jelenti.[74]
Csongrád-Csanád gazdag és sokszínű gasztronómiai hagyományokkal büszkélkedhet, amelyek mélyen gyökereznek a helyi kultúrában és a természeti adottságokban. A megye gasztronómiája nemcsak a mindennapi étkezésekben, hanem a térségben megrendezett gasztrofesztiválokban is élő hagyományként jelenik meg, amelyek évente több ezer látogatót vonzanak.
ASzegedi Borfesztivál, amely az ország egyik legnagyobb szabadtéri boros rendezvénye, minden tavasszal megtölti a város belvárosát zenével, gasztronómiával és kiváló magyar borokkal. A fesztivál nem csupán a hazai borászat ünnepe, hanem egyben a helyi ízek és kézműves termékek bemutatkozási lehetősége is, ahol a látogatók megkóstolhatják a térség jellegzetes ételeit is.[75]
A vármegye másik kiemelkedő boros eseménye aCsongrádi Borfesztivál, amely szintén méltán híres rendezvény.Csongrád környéke évszázadok ótaborvidéknek számít, ahol a hagyományos borkultúra összefonódik a helyi közösség életével. A fesztivál központi eleme a csongrádi bor, de a gasztronómiai kínálatban fontos szerepet kapnak a hagyományos magyar ételek is.[76]
Az őszi időszak egyik legismertebb eseménye aMakóiNemzetközi Hagymafesztivál, amely a város világhírű mezőgazdasági különlegességére, a makói vöröshagymára épül. A rendezvény nemcsak ahagyma gasztronómiai értékeit mutatja be, hanem kulturális programokkal, kézműves vásárral és hagyományőrző bemutatókkal is gazdagítja a látogatók élményét. A makói hagyma nemcsak a helyiek asztalán számít alapvető hozzávalónak, hanem az egész országban elismert és keresett alapanyag.[77]
A nyári hónapok egyik legnépszerűbb rendezvénye aNemzetközi Tiszai Halfesztivál, amelySzeged városában kerül megrendezésre aTisza-parton. A fesztivál középpontjában a legendásszegedi halászlé áll, amely a megye gasztronómiai örökségének egyik legfontosabb eleme. Abográcsban főzött, paprikás, erőteljes ízű halétel nem csupán kulináris élményt, hanem közösségi élményt is nyújt, hiszen a főzés és kóstolás együtt történik, gyakran több ezer ember részvételével.[78]
A vármegyei konyha meghatározó ízei közé tartozik aszegedi fűszerpaprika, amely nemcsak ahalászlé, hanem számos más étel ízvilágát is gazdagítja. A térség klímája és talajadottságai ideálisak a paprikatermesztéshez, a szegedi paprika pedig hungarikumként világszerte ismert. Hasonló jelentőséggel bír aszentesi paprika, amely szintén kiváló minőségű, üvegházi termesztéssel készülő termék, és meghatározó szerepet játszik a hazai zöldségtermesztésben.[79]
A megye gasztronómiája tehát egyszerre hagyományőrző és folyamatosan megújuló. A helyi alapanyagokra – mint amakói hagyma, aszegedi ésszentesi paprika, valamint a Tiszából származó halak – épülő konyha olyan ételeket kínál, amelyek tükrözik aDél-Alföld karakterét: egyszerűek, mégis gazdag ízvilágúak, táplálóak, és szorosan kapcsolódnak a helyi identitáshoz. A bor- és ételfesztiválok pedig lehetőséget adnak arra, hogy ezek az ízek közösségi élménnyé váljanak, és újra meg újra megerősítsék a megye gasztronómiai hagyományait.
Csongrád-Csanád gasztronómiájának egyik tartópillére ahúsipar, amely történelmileg és gazdaságilag is meghatározó jelentőségű.Szeged városa évtizedek óta az egyik legfontosabb húsipari központMagyarországon. Itt működtek és működnek ma is nagy múltú vágóhidak, húsfeldolgozó üzemek és konzervgyárak, amelyek a helyi mezőgazdasággal szorosan együttműködve biztosítják az alapanyagokat a régió gasztronómiájához. A szegeditéliszalámi és más füstölt, érlelt húskészítmények híresek nemcsak belföldön, hanem külföldön is.[80]
A vármegye székhelyén,Szegeden található általános iskolák közül kiemelkedik aTarjáni Kéttannyelvű Általános Iskola, amely nemcsak a minőségi oktatást, hanem az idegennyelvi képzést is előtérbe helyezi. Szintén jelentős szerepet tölt be aKarolina Általános Iskola, amely egyházi fenntartásban működik, és a keresztény értékek mentén neveli a gyermekeket. A sport iránt elkötelezett tanulók számára kiváló lehetőséget kínál aBéke Utcai Általános Iskola, amely sporttagozatos osztályokat működtet, és eredményes testnevelési programot biztosít.[81]
Hódmezővásárhelyen aSzent István Általános Iskola színvonalas oktatást nyújt, emellett hangsúlyt fektet a közösségi életre és a kulturális programokra is. A város másik jelentős intézménye aVarga Tamás Általános Iskola, amely a tehetséggondozásra, valamint az informatikai és természettudományos ismeretek bővítésére koncentrál.
Makón azAlmási Utcai Általános Iskola és aKálvin téri Református Általános Iskola is nagy hagyományokkal rendelkezik. Mindkét intézmény fontos szereplője a város oktatási rendszerének, és aktívan részt vesz a helyi közösségi életben is.
Csongrádon azGalli János Általános Iskola különösen a zenei nevelés terén nyújt kiemelkedő teljesítményt, míg aBatsányi János Gimnázium és Általános Iskola lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók az általános iskolai tanulmányokat követően helyben folytassák középfokú képzésüket is.
A megye kisebb településein – példáulMindszenten,Szentesen vagyMórahalmon – működő általános iskolák szoros kapcsolatban állnak a helyi közösségekkel. Ezek az intézmények gyakran kisebb létszámú osztályokkal, családias légkörben működnek, így személyre szabottabb figyelmet tudnak biztosítani a diákoknak.
A Csongrádi, Szegedi és Hódmezővásárhelyi Tankerületi Központok felelősek a megye általános iskoláinak fenntartásáért és működéséért. Ezek a központok felügyelik az oktatás színvonalát, és biztosítják a megfelelő erőforrásokat az iskolák számára.[81]
A vármegye különböző településein számos gimnázium, technikum és szakképző iskola működik, amelyek különféle szakterületeken biztosítanak minőségi oktatást és felkészítést a felsőoktatásra vagy a munkaerőpiacra.[81]
Szeged városában, mint a megye székhelyén, kiemelkedő szerepet tölt be aRadnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, amely országosan is elismert intézmény. Az iskola magas színvonalú, elsősorban természettudományos és nyelvi képzést kínál, és rendszeresen ér el kimagasló eredményeket az érettségin és tanulmányi versenyeken. SzinténSzegeden működik aTömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola, amely a művészetek – zene, képzőművészet, alkalmazott grafika – iránt érdeklődő diákok számára biztosít egyedi lehetőségeket.[81]
A SzegediSZC Gábor Dénes Technikum és Szakgimnázium a város egyik jelentős szakképző intézménye, ahol informatikai, gazdasági és műszaki szakterületeken tanulhatnak a diákok. AKőrösy József Gazdasági Technikum ugyancsak a szakképzés élvonalába tartozik, kiemelten közgazdasági és ügyviteli területekre specializálódva.[82]
Hódmezővásárhelyen működik aBethlen Gábor Református Gimnázium, amely több évszázados hagyományokra építve nyújt klasszikus gimnáziumi képzést. A város másik jelentős intézménye a Németh László Gimnázium és Általános Iskola, ahol a természettudományos és nyelvi tagozatok népszerűek a továbbtanulni vágyó diákok körében.
Makón aJózsef Attila Gimnázium biztosít emelt szintű képzést több tanulmányi területen, míg a MakóiSZC Návay Lajos Technikum mezőgazdasági, kereskedelmi és egészségügyi képzéseivel segíti a szakmai életre való felkészülést. Mindkét intézmény szerves része a város oktatási életének, és aktívan részt vesz a helyi közösségi és kulturális rendezvényeken.
Szentesen aHorváth Mihály Gimnázium tekint vissza hosszú és eredményes múltra. A gimnázium elsősorban humán és reál tagozatain keresztül készíti fel a diákokat a továbbtanulásra, miközben kulturális életével is meghatározó szereplője a városnak. A SzentesiSZC Pollák Antal Technikum az informatika és elektronika területén biztosít korszerű szakképzést.[82]
A megye kisebb településein – példáulMórahalmon,Csongrádon,Mindszenten – működő középiskolák fontos lehetőséget jelentenek a helyi fiatalok számára. Ezek az intézmények gyakran családias légkört, kisebb osztályközösségeket és személyesebb odafigyelést kínálnak, hozzájárulva a tanulók egyéni fejlődéséhez.[81]
Csongrád-Csanád felsőoktatási intézményei meghatározó szerepet játszanak a térség tudományos, gazdasági és kulturális életében. A vármegyében működő egyetemek és főiskolák széles képzési kínálatot nyújtanak a hallgatók számára, lefedve a társadalomtudományi, természettudományi, műszaki, agrár, orvostudományi és művészeti területeket.
A vármegye felsőoktatási központjaSzeged, ahol a nagy múltúSzegedi Tudományegyetem (SZTE) működik. Az SZTE nemcsak Magyarország egyik legjelentősebb egyeteme, hanem nemzetközi szinten is elismert intézmény, amely kutatási tevékenységével és oktatási minőségével a felsőoktatás élvonalába tartozik. Az egyetem számos kara – például az Állam- és Jogtudományi Kar, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, a Természettudományi és Informatikai Kar, valamint a Gazdaságtudományi Kar – változatos képzési lehetőségeket biztosít az alap-, mester- és doktori szinten tanulni vágyók számára.[83]
Kiemelkedő szerepet tölt be az Általános Orvostudományi Kar, amely a hazai és nemzetközi hallgatók körében is népszerű, valamint a Fogorvostudományi Kar és a Gyógyszerésztudományi Kar, amelyek az egészségtudományi képzések tekintetében országosan is meghatározóak. Emellett az SZTE Zeneművészeti Kara biztosít felsőfokú művészeti képzést, míg a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar a tanár- és óvodapedagógus-képzés egyik központja.
ASzegedi Tudományegyetem klinikai központja és kutatóintézetei – például a Biológiai Kutatóközpont – nemcsak a képzés gyakorlati hátterét biztosítják, hanem fontos tudományos és innovációs szerepet is betöltenek a térségben.
A megye más településein nem működik önálló egyetem vagy főiskola, de az SZTE kihelyezett képzései elérhetők példáulHódmezővásárhelyen, ahol mezőgazdasági és műszaki irányultságú szakokon tanulhatnak a hallgatók.[83]
Csongrád-Csanád sportélete sokszínű és élénk, amely a professzionális sportkluboktól a szabadidősportig számos lehetőséget kínál a mozgás és sport iránt érdeklődők számára. A megye városaiban és kisebb településein egyaránt működnek sportegyesületek, klubok és modern sportlétesítmények, amelyek elősegítik a versenysportot és a lakosság egészséges életmódját.
A vármegye székhelye,Szeged kiemelkedő sportközpont, ahol több első osztályú csapat is működik. A legismertebb közülük aOTP Bank-Pick Szeged férfi kézilabdacsapata, amely a magyar bajnokság és a Bajnokok Ligája állandó szereplője, és az elmúlt években több bajnoki címet és kupagyőzelmet szerzett. A klub a város és a megye sportéletének meghatározó része, és komoly utánpótlás-nevelő munkát is végez.[84]
A labdarúgás terén aSzeged-Csanád Grosics Akadémia képviseli a várost a hazai másodosztályban (NB II). Az egyesület nagy hangsúlyt fektet az utánpótlás fejlesztésére és a fiatal tehetségek nevelésére, a klub nevét a legendás magyar kapus,Grosics Gyula tiszteletére viseli.
Hódmezővásárhely ésMakó városában is működnek labdarúgóklubok, amelyek a megyei vagy országos bajnokságokban vesznek részt. AHódmezővásárhelyi FC és aMakó FC egyaránt fontos szerepet töltenek be a helyi sportéletben, és közösségi bázist is jelentenek a szurkolók számára.[85]
A megye különösen erős a kajak-kenu sportágban. A Szegedi Vízitelepen működő klubok – például a Szegedi Kajak-Kenu Egyesület – több olimpiai és világbajnoki érmes sportolót neveltek ki. A Maty-éri olimpiai központ (Holt-Tisza) nemcsak hazai, hanem nemzetközi versenyeknek is otthont ad, kiváló körülményeket biztosítva a sportolóknak.
A úszás és vízilabda is jelentős szerepet tölt be a megye sportéletében. A szegediTiszavirág Sportuszoda korszerű létesítmény, ahol rendszeresen tartanak országos úszóversenyeket, és itt készülnek a Szegedi Úszó Egylet fiatal tehetségei is. A Szegedi Vízilabda Egylet utánpótláscsapatai szintén fontos szereplők a hazai vízilabdasportban.[86]
A megye emellett erős atlétikai és tornasport-hagyományokkal is rendelkezik, számos klub és egyesület kínál lehetőséget a fiatalok számára a mozgás, fejlődés és versenyzés területén.
Szegeden a sportolás infrastruktúrája kiemelkedő. APick Aréna, amely2021-ben nyílt meg, a OTP-Pick Szeged kézilabdacsapat modern otthona, egyben nemzetközi kézilabdaesemények helyszíne is. ASzent Gellért Fórum, amely aSzeged-Csanád Grosics Akadémia labdarúgócsapatának stadionja, multifunkcionális létesítmény, amely sport- és kulturális eseményeknek is otthont ad.[87]
Hódmezővásárhelyen a Gyarmati Dezső Sportuszoda szolgálja ki a vízisportokat, mígMakón,Szentesen ésMórahalmon modern sportcsarnokok, focipályák és uszodák várják a sportolni vágyókat.
A megye lakossága aktív a szabadidősportok terén is. A Tisza-parti kerékpárutak, futópályák, fitneszparkok és természetközeli túraútvonalak mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a sport a mindennapok részévé váljon. Számos futóverseny, kerékpártúra, tömegsport-rendezvény és amatőr bajnokság biztosítja a mozgás lehetőségét minden korosztály számára.
A vármegye földrajzi helyzete miatt jelentős a nemzetközi átmenőforgalom. A két legnagyobb forgalmú határátkelőhelyeRöszke (Szerbia felé) ésCsanádpalota, illetveNagylak (Románia felé).
A megye autópályás közlekedését elsősorban azM5-ös autópálya határozza meg, amiBudapest felől érkezve egészenRöszkéig tart, ott lépi át a határt Szerbia felé. Ez az egyik legfontosabb tranzitútvonal, szóval nem csak a helyiek, de a nemzetközi forgalom is szépen megpörög rajta. Az M5-ösből ágazik ki azM43-as autópálya, amiSzeged ésMakó irányába halad, majd továbbvezet egészen az új nagylaki, vagyis acsanádpalotai határátkelőhöz. Ez utóbbi azért lett fontos, mert ezzel egy újabb kapu nyílt Románia felé, így a megyén áthaladó nemzetközi forgalom is megoszlik, nem csak Röszkénél dübörögnek át a kamionok.
A megye úthálózata az autópályákon túl is elég ütős. Az elsőrendű főutak közül az5-ös főút viszi a prímet, ami párhuzamosan fut azM5-össel,BudapesttőlSzegeden át egészenRöszkéig húzódik.
A vármegye összes vasúthálózatának hossza 305,16 km. Ebből hézagnélküli összehegesztett vágány 37,36%; 21 tonna tengelyterhelésre alkalmas vágány 52,70%; 100 km/h sebességre alkalmas vágány 13,71%; 80 km/h sebességre alkalmas vágány 33,72%; 60 km/h-nál kisebb maximális sebességre alkalmas vágány 52,57%.[88]
A vármegye egyetlenvillamosított vasútvonala a 140-es számú (Budapest)–Cegléd–Szeged-vasútvonal. A vonalon 2006-banütemes menetrendet vezetett be aMÁV, aminek során óránként közlekednek kombinált vonatokInterCity és gyorsvonati kocsikkal Budapest és Szeged között. Jelentős forgalmat bonyolít le a 135-ös számúSzeged–Kötegyán-vasútvonal is, ahol a 2007/2008-as menetrendváltás óta járnakütemes menetrend szerint a vonatok. Jelentős vasútvonal még az észak-dél irányú 130-as.
A vármegye légi közlekedését alapvetően az határozza meg, hogy a térségben nem található menetrendszerinti járatokat kiszolgáló, nemzetközi vagy regionális repülőtér. Területén ugyanakkor több kisebb, sportcélú vagy mezőgazdasági repülőtér is működik, példáulSzatymaz,Hódmezővásárhely vagyPusztaszer környékén. Ezek a repterek leginkább vitorlázó- és motoros kisgépes repülésre, valamint pilótaképzésre, mezőgazdasági permetezésre vagy hobbicélú repülésekre alkalmasak, és nem nyitottak a kereskedelmi utasforgalom előtt. A helyi repülőklubok és sportegyesületek aktív életet élnek, így a repülés iránt érdeklődők számára biztosítottak az alapvető feltételek.
A megye légtere időről időre katonai kiképzési célokra is használt, különösenSzentes és térsége felett. AMagyar Honvédség vadászrepülői – mint például aGripenek – gyakorló repüléseket hajtanak végre, ami jelentős hanghatással járhat, és ezt a lakosság számára előre is szokták jelezni. Ez a típusú légi forgalom azonban nem rendszeres, hanem időszakos jellegű, és nem jár le- vagy felszállással a megye területén.
2010 augusztusára felépült egy új híd aTiszán azM43-as autópálya részeként.[89] Távoli terv aszegedi vasúti Tisza-híd újjáépítése.Amásodik világháború idején a Szegedi vasúti híd kiemelt hadászati jelentőséget nyert. Ezen a vonalon szállították a német csapatok utánpótlását a balkáni frontok irányába, illetve a román olajat a Harmadik Birodalom felé. A híd jelentőségével tisztában volt az angolszász hadvezetés is, ezért 1944 nyarán elrendelték megsemmisítését. A bombázók első, júliusi akciója még nem okozott jelentős károkat. 1944. augusztus 24-énLiberátorok több hullámban intéztek bombatámadást az átkelőhely ellen és tönkretették a felvezető viaduktot. A harmadik, szeptember 3-i támadás során a hídszerkezet 8 közvetlen találatot kapott, a szegedi parthoz legközelebbi pillér kimozdult a helyéből és a folyó irányában bedőlt. A gyorsan közeledő Vörös Hadsereg elől hátráló németek 1944. október 9-én a híd megmaradt nyílásait is felrobbantották. A háborút követő zűrzavarban egy sebtében fából ácsolt szerkezetet építettek a romos pillérek mellé, amelyen már 1944. november 12-én elindulhatott a forgalom. A fahíd azonban csak 2 évig szolgált. 1946-ban a jeges árvíz annyira tönkretette a szerkezetet, hogy a vasúti forgalmat be kellett szüntetni. Az utolsó vonat 1946. december 6-án kelt át Szegednél a Tiszán. 1947. január 1-jétől a közúti forgalmat is megszüntették. AMagyarcsanádotNagycsanáddal összekötő,Maroson átívelő híd tervei jelenleg már kész vannak, de egyelőre pénzügyi forrást nem kapott a projekt, és nem szerepel egyetlen infrastrukturális tervben sem. Ez a híd is a második világháborúban semmisült meg, de pillérei ma is állnak. Eredetileg a Hódmezővásárhely-Makó-Nagyszentmiklós vasútvonal hídja volt. A Magyarcsanádi közúti híd is megsemmisült, már mindkét hídnak csak a pillérei látszanak. A tiszai átkelést egy időszakos pontonhíd is segítiCsongrád ésCsépa között, valamint két komp üzemel:Mindszentnél ésTápénál. Egykor komp működött a Hármas-Körösön is Szentes zalotai határrésze ésSzelevény között.
Tóth Endre (Makó,1913.május 15. –Burbank,Kalifornia,2002.október 27.) magyar filmrendező, forgatókönyvíró, filmproducer. A film noir és a western műfaj megújítója, valamint az első háromdimenziós horrorfilm (Panoptikum – A viaszbabák háza, eredeti címénHouse of Wax, 1953) rendezője
Szeged Magyarország egyik legjelentősebb kulturális, közoktatási és tudományos központja. ASzegedi Tudományegyetem mellett országos jelentőségű tudományos kutatóhelyek találhatóak itt.
Csongrád-Csanád turisztikai kínálata elsősorban természeti, történelmi és fürdőkultúrához kötődő értékeken alapul. A megye síkvidéki jellegéből adódóan jelentős a vízparti és vízi turizmus: aTisza és aMaros folyók mentén horgászat, kajakozás, kenutúrák és kerékpáros túraútvonalak biztosítanak lehetőséget a szabadidő aktív eltöltésére. A Tisza menti ártéri erdők természetvédelmi és ökoturisztikai szempontból is fontosak, különösen atiszavirágzás időszakában.
A térség több kiemelt történelmi emlékhellyel is rendelkezik. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark a magyar honfoglalás emlékhelye, benne aFeszty-körképpel és számos szabadtéri néprajzi bemutatóval. A megye területén számos középkori eredetű építmény – például monostorromok, templomok és kastélyok – található, mint például azóföldeáki erődtemplom, a csongrádi monostorrom.
A fürdőturisztika jelentős szerepet játszik a megye gazdaságában. Számos település rendelkezik termál- vagy gyógyfürdővel, példáulSzeged,Makó,Mórahalom,Szentes,Csongrád,Kistelek ésAlgyő. A gyógyvizek különböző ásványianyag-összetétele miatt eltérő terápiás hatásokkal bírnak, melyeket reumatológiai, mozgásszervi és bőrgyógyászati kezelésekre használnak. Makón található aMakovecz Imre által tervezettHagymatikum fürdő, amely a megye egyik építészeti és turisztikai látványossága.[90]
Szeged városa a megye kulturális központja és ékköve, ahol aszecessziós belváros, aDóm tér, valamint a múzeumok és színházak jelentős szerepet játszanak a városi turizmusban. A város emellett fesztiváljairól is ismert, mint például aSzegedi Szabadtéri Játékok. A kisebb városok és falvak is rendelkeznek turisztikai látványosságokkal: például a bivalyrezervátumok, tájházak, skanzenek és tanösvények jellemzőek a vidéki térségekre. A családi kikapcsolódást szolgálja például a csongrádi Csillagösvény Élménypark, amely interaktív, szabadidős és ismeretterjesztő elemeket ötvöz.
A megye épített öröksége szintén jelentős: egyes templomok és történelmi épületek – köztük román, gótikus és barokk stílusúak – országos védelem alatt állnak. A műemlékek közé tartoznak többek között középkori templomromok,18–19. századi polgárházak és kúriák is. A megye településeinek kulturális intézményei – múzeumok, könyvtárak és művelődési házak – aktív szerepet vállalnak az örökségvédelemben és a helyi identitás megőrzésében.[91]
Csongrád-Csanád vármegyének viszonylag kevés települése van, megyei jogú városa ellenben kettő is. A Dél-Alföld és az ország legkevesebb településsel rendelkező és a Dél-Alföld legkevesebb várossal rendelkező megyéje. A népesség 74%-a városokban lakik, főkéntSzegeden ésHódmezővásárhelyen.
↑A katonai térkép szerint kb.: N 46°10,480' E020°04,515' – bárTiszaszigeten van a "Magyarország legmélyebben fekvő pontja" elnevezésű kopjafa 1984 óta.
↑A népesség változó etnikai arculata Magyarország mai területén (térkép+adatsor+elemzés) (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Bp. 2009,ISBN 978-963-9545-18-2,ISBN 978-963-9545-19-9)
.svg)
.svg)
.svg)
.JPG)
.jpg)
.jpg)
SF_020.jpg)
_45.jpg)
_18_cropped.jpg)
.jpg)
.JPG)
.jpg)
_19.jpg)
_3.jpg)
_2.jpg)
_4.jpg)
.jpg)
