Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Nem tévesztendő össze a következővel:Csombord. |
| Csombárd | |||
 | |||
| Csák–Pongrácz-kúria | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Somogy | ||
| Járás | Kaposvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Sótonyi Györgyné (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7432 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 268 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 29,59 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8,99 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 27′ 09″,k. h. 17° 40′ 18″46.452569444444,17.6715546.452569°N 17.671550°EKoordináták:é. sz. 46° 27′ 09″,k. h. 17° 40′ 18″46.452569444444,17.6715546.452569°N 17.671550°E | |||
  Csombárd Pozíció Somogy vármegye térképén | |||
 AWikimédia Commons tartalmazCsombárd témájú médiaállományokat. | |||
CsombárdközségSomogy vármegyében, aKaposvári járásban.
Kaposvár északnyugati előterében,Mezőcsokonya,Bodrog,Somogyjád ésHetes közt fekvő település, közúton a Hetes–Osztopán közti6706-os úton érhető el.FöldrajzilagBelső-Somogy északkeleti,Külső-Somoggyal határos peremén, aFonyódnál aKis-Balatont tápláló, hordalékkúpok közé szoruló Pogány-völgyi-víz bal partján fekszik.[3]
Legkorábbi ismert említéseChombald formában egy 1324-escsoknai határbejárást megörökítő iratból ismert.[4] A település neve személynévi eredetű,[5] de asom ésbárd szavak összetételével kialakult, ’somfával vegyes erdőrész’ értelmezése is ismert.[6]
A település első ismert földesurai a vidi illetőségű Bakó Farkas és veje, Csák Mihály voltak. Nevüket egy 1726-os nádori adománylevél őrizte meg, amely visszamenőlegesen, 1717-től megerősítette őket csombárdi birtokukban.[7] 1733-ban Csák Mihály özvegye, Bakó Erzsébet, 1767-ben és 1776-ban pedig Csák Imre birtoka volt. 1834-ben Csák József halálával unokája, báró Pongrácz Gusztáv (1808–1857) örökölte a birtokot, az ő halála után pedig Pongrácz Matild (1841–1921) lett a csombárdi kúria úrnője.[8]
AII. József korabeli népszámlálás tükrében az 1785-ben 180 lakosú Csombárd felnőtt férfilakosságának csaknem fele zsellér, ötöde paraszti sorú volt, de utóbbiak számarányát megközelítette a paraszti-polgári származású családfőké is.[9] A birtokrendezéssel a megművelt területek csaknem harmada paraszti kisbirtokosok kezére került, a falu lakosai és az itt bérleményt szerzők a második világháborúig továbbra is csaknem kizárólag gazdálkodással foglalkoztak.
Csombárdtól délkeletre feküdt Hidas, északkeletre pedig Újfalu, amelyek szerepeltek már az 1332–1337 évi pápai tizedjegyzékben is, azaz Csombárdtól eltérően már a középkorban önálló plébániájuk volt.[10] Újfalu ősi,Szent Mártonnak dedikált plébániatemplomának romjai az 1740-es években még álltak a mai csombárdi temetőben (az akkori cinteremben).[11]
A török hódoltságot követően, a 18. században Újfalu a címzetesszentbenedeki prépostság pusztája, praediuma volt (néha Pusztaújfalu vagy Csombárdújfalu néven), 1785-ben 49, 1828-ban 59 lakossal.[12] 1828 után csatolták a korábban közigazgatásilag is Kaposszentbenedekhez tartozó pusztát Csombárdhoz. A településen a 20. század közepéig folyt az intenzív mezőgazdasági termelőtevékenység, utóbb már a kincstár kezelésében álló bérgazdaságként. Az 1960-as években még lakott néhány család Újfalun, az évtized végére azonban az egykori puszta elnéptelenedett.[13]
A településen 2000. június 25-én időközi polgármester-választást tartottak,[17] az előző polgármester lemondása miatt.[24]
Az 1785-ben megindult cenzusok alapján hagyományosan magyar nemzetiségű falu. 1910-ben 432 lakosából 431 magyar volt. Ebből 411 római katolikus, 7 református, 14 izraelita volt.[25] A legutóbbi lakosságcsúcsot 458 fővel 1960-ban regisztrálták, ezt követően azonban nagyjából kiegyenlített ütemben megindult a lakosságfogyás, az elvándorlás: az 1990-es népszámlálás alkalmával már csak 328 csombárdit számláltak össze,[25] újabb három évtized elteltével, 2022-ben pedig a lakosságszámot 240 főre becsülték.[26]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,9%-a magyarnak mondta magát (6,1% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58%, református 3,8%, evangélikus 0,4%, felekezet nélküli 5% (32,8% nem nyilatkozott).[27]
2022-ben a lakosság 85,8%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% németnek, 0,4% cigánynak, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb 100%-nál). Vallásuk szerint 30,7% volt római katolikus, 2,6% református, 0,4% görögkatolikus, 1,9% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 17,6% felekezeten kívüli (46,4% nem válaszolt).[28]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 270 | 274 | 265 | 240 | 267 | 263 | 260 | 268 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
Bár a település a névadója, de a szomszédosMezőcsokonya közigazgatási területén fekszik aCsombárdi-rét természetvédelmi terület. Számos védett növényritkaság élőhelye (megtalálható itt például azagárkosbor, akeskenylevelű gyapjúsás, abugás sás, afekete kökörcsin, ahússzínű ujjaskosbor, amocsári kosbor, apompás kosbor és avidrafű is).[29]
Csombárd földesurainak már a 18. század elején állt udvarháza és mellette házi kápolnája a mai, műemléki védelem alatt álló Csák–Pongrácz-kúria helyén. A műemlékvédelmi szakirodalom szerint a ma látható,barokk stílusú, parasztbarokk törtívű oromzatokkal tagolt udvarház 1780 körül épült,[30] ennek azonban ellentmond, hogy a második katonai felmérés 1782–1785 közötti állapotokat tükröző térképszelvénye még a ma ismerttől jelentősen eltérő, kisebb, de két oldalszárnyával nyugati tájolású cour d’honneurrel rendelkező udvarházat mutat.[13] A kúria utolsó tulajdonosa báró klobusiczy Blaskovits Elemér (1912–2000) volt. Ma szállodaként üzemel.
A kúria falai között található az 1792-ben épült és felszentelt házi kápolna, amely pár évig a Csák család magánáhítatát szolgálta, 1798-ban aztán Szent Kereszt titulussal megnyitották a csombárdiak előtt, és a második világháború végéig szolgált a helyiek misézőhelyéül. Az 1940-es évek végén elpusztult kápolnát 1999-ben helyreállították, de korábbi freskói megőrzése helyett a „somogyi Michelangelo” néven ismert Köteles István festőt kérték fel a kápolnabelső felújítására.[13]
Organikus stílusú római katolikus Magyarok Nagyasszonya-temploma 1993-ban épült fel Domonkos Béla tervei alapján a korábbi iskolakápolna helyén. A berendezéshez tartozik az oltár népiesnek mondható Szűzanya-faszobra stilizált mandorlával, hasonlóan mandorlával keretezett, falba süllyesztett tabernákulummal, voltaképpen pasztofóriummal, valamint egy Madonna-festmény, illetve néhány polikróm faszobor (Madonna, Jézus Szíve, Páduai Szent Antal a gyermek Jézussal). Ifjabb Mohay Attila üvegművész 1996–1997-ben készült ablakai angyalok mellett Szent Józsefet a gyermek Jézussal és a prédikáló Krisztust ábrázolják.[13]
A település központjában áll az 1938-ban állított Szent János-szobor. Eredetileg 1804-ben vagy röviddel előtte a földbirtokos Csák József állíttatott ezen a helyen egyNepomuki Szent János-szobrot. 1937-ben ennek állapota annyira leromlott, hogy felkértek egy a szentek ikonográfiájában és az emberalakok ábrázolásában járatlan kőfaragót a korábbi védőszent pótlására. A közvetlen környék tucatnyi Nepomuki Szent János-szobra helyett a faragó vélhetően a helyiek leírásából, szóbeli visszaemlékezéseiből indult ki a ma látható provinciális figura kifaragásakor, amelynek öltözete továbbra is Nepomuki Jánost idézi, de feje és a mellkasára szorított írástekercs akaratlanul isEvangélista Szent Jánosra utal. A magyarországi Nepomuki Szent János-szobrok sorában a csombárdi egyedi népi alkotás, sajátos ábrázolásmódja plasztikusan emeli ki Nepomuki János kultuszának elhalványodását.[31]
