Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Nem tévesztendő össze a következővel:Csobád (keresztnév). |
| Csobád | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Encsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Hudopkó József (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 3848 | ||
| Körzethívószám | 46 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 683 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 56,64 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 11,83 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 16′ 50″,k. h. 21° 01′ 33″48.280511111111,21.02596944444448.280511°N 21.025969°EKoordináták:é. sz. 48° 16′ 50″,k. h. 21° 01′ 33″48.280511111111,21.02596944444448.280511°N 21.025969°E | |||
  Csobád Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén | |||
| Csobád weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazCsobád témájú médiaállományokat. | |||
Csobád községBorsod-Abaúj-Zemplén vármegyeEncsi járásában.
Miskolctól körülbelül 25 kilométerre északkeletre helyezkedik el, aHernád völgyében,Szikszó ésEncs között nagyjából félúton.
A közvetlenül határos települések: északkelet felőlInáncs, kelet felőlHernádszentandrás, délkelet felőlFelsődobsza, dél felőlHernádkércs (utóbbi kettő a Hernád túlpartján), délnyugat felőlKiskinizs, északnyugat felől pedigLéh.
A környező települések közül Ináncs 5,Halmaj 6,Forró ésKázsmárk 7-7,Aszaló 9 kilométerre fekszik; a legközelebbi város a szintén 9 kilométerre találhatóEncs.
Főutcája a3-as főút, ezen érhető elMiskolc-Szikszó ésEncs felől is. A hazai vasútvonalak közül aFelsőzsolca–Hidasnémeti-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt,Csobád megállóhely, a belterület délkeleti szélén.
Csobád neve először1323-banChabad néven egy királyi ember nevében tűnt fel.
1329-ben már egyházas hely volt, ekkor egyházának papját is említették egy oklevélben.1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 12 garas pápai tizedet fizetett.
Az eredeti település aHernád folyó mellett állt, de a gyakori árvizek miatt a lakók áttelepültek a magasabban fekvő területekre.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 675 | 665 | 667 | 695 | 654 | 680 | 693 | 683 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
2001-ben a település lakosságának 77%-amagyar, 23%-acigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,8%-a magyarnak, 22,2% cigánynak mondta magát (6,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg több lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,4%, református 13%, görögkatolikus 13,4%, felekezeten kívüli 2,1% (11% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 84,9%-a vallotta magát magyarnak, 16,1% cigánynak, 0,5% örménynek, 0,3% ruszinnak, 0,3% németnek, 0,2% görögnek, 0,2% románnak, 0,2% ukránnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,3% volt római katolikus, 9,5% református, 11% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 0,2% izraelita, 8% felekezeten kívüli (36,7% nem válaszolt).[13]
