Ez a lap egy ellenőrzött változata
Acsinampa (spanyolos írásmóddal:chinampa) egy ősiközép-amerikai módszer szerint épített mezőgazdasági terület, amely rendszerint sekély vizű tavakon mesterségesen létrehozott téglalap alakú szigetet jelent. Azaztékok idejében főlegkukoricát termesztettek ilyen módszerrel.
A gyakran lebegő kerteknek nevezett hagyományos csinampák 30 × 2,5 m átmérőjűek voltak, de hosszabbak is előfordultak. Előszörakácfacölöpökkel egyfajta kerítést állítottak a sekély vizű tómederben egy kijelölt terület köré, majd sárral és tavi üledékkel feltöltötték a területet, mely eredményeként egy kis sziget emelkedett a tó felszíne fölé. A szigetek sarkaiba gyakran fákat ültettek, hogy azok gyökereikkel megfogják a csinampát. A csinampák között elég széles csatornát hagytak, hogy azokonkenuval lehessen közlekedni. Ezeknek a szigeteknek igen nagy terméshozamuk volt, évente akár háromszor is be lehetett őket vetni.[1]
Amikor az aztékok elhatározták, hogy saját uralkodót választanak maguknakAcamapichtli személyében, az őket uralma alatt tartótepanékTezozómoc haragra gerjedt, és elhatározta, kemény adókkal sújtja az aztékokat. Az adók mellett különleges, nehezen teljesíthető kérésekkel is előállt: többek között egy úszó kertet követelt, amelyen virágok burjánzanak. A legenda szerint az aztékok szó szerint teljesítették ezt a kérést, így született meg az első csinampa a világon.[2]