Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | A „Csesznek” lehetséges további jelentéseiről lásd:Csesznek (egyértelműsítő lap). |
| Csesznek | |||
 | |||
| Acseszneki vár | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Zirci | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Trieblné Stanka Renáta (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8419 | ||
| Körzethívószám | 88 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 428 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 21,97 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 272 m | ||
| Terület | 24,21 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 21′ 19″,k. h. 17° 52′ 53″47.355369444444,17.8814547.355369°N 17.881450°EKoordináták:é. sz. 47° 21′ 19″,k. h. 17° 52′ 53″47.355369444444,17.8814547.355369°N 17.881450°E | |||
  Csesznek Pozíció Veszprém vármegye térképén | |||
| Csesznek weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazCsesznek témájú médiaállományokat. | |||
Csesznek (németül:Zeßnegg,szlovákul:Česnek,horvátul:Česneg)községVeszprém vármegyében, aZirci járásban.
ABakonyban található,Zirctől 11 kilométerre északra. A82-es főút mellett fekszik; főutcája az előbbiből kiágazó 82 113-as mellékút és áthalad az északi külterületén (belterületi részeket nem érintve) a8219-es út is. Gyakorlatilag teljesen összeépült északi szomszédjával,Bakonyszentkirály településsel.
A települést a13. századból ránk maradt források említik először,Cezneyc néven. KésőbbCsesztnök,Cseszneg(h) néven is ismert. Magyarország helységeinek1773-ban készült hivatalos összeírásaCseszneg néven említi,Pesty Frigyes1864. évi kéziratos helynévgyűjteménye a községetCseszneknek, a mellette lévő várromotCsesznegnek nevezi. A név aszláv akirályi hivatalt viselő személy jelentésűčestnik köznévből származik.
 | Bővebben:Cseszneki vár |
A község határában találhatók acseszneki vár romjai. Feltehetően1263 körül építtette aBána nemzetségből származóJakabtrencséniispán,IV. Béla király kardhordozója, a grófCseszneky család feltételezett alapítója. Jakab ispán leszármazottai a14. század elején eladták a Csákoknak, tőlük váltotta magához1326-banKároly Róbert.1392-ig királyi vár maradt, amikorLuxemburgi Zsigmond elcserélte aGaraiakkal aMacsói bánságért. A Garai család jelentős mértékben bővítette a várat. A Garai család férfi ága 1482-ben halt ki.Mátyás király a cseszneki uradalmat grófSzapolyai Istvánnak adományozta.1527-benenyingi Török Bálint,I. Ferdinánd híve foglalta el a várat, s megtartotta akkor is, amikor átálltJános király táborába.
1542-től ismét királyi vár, majdI. FerdinándCsaby István egri kapitánynak adományozta, akiről örököseire, Szelestey Sebestyénre ésWathay Lőrincre szállt.1561-ben Wathay sikeresen veri vissza a török ostromot.
1594-benGyőr elestét követően az őrség kardcsapás nélkül föladja a várat, de már1598-ban sikerült visszafoglalni. A 16-17. század fordulóján ismét aCseszneky családé. A későbbiekbenBocskai ésBethlen Gábor csapatai is megszállták.1635-ben bárógalántaiEsterházy Dániel vásárolta meg, ettől kezdve CsesznekEsterházy-birtok.
ARákóczi-szabadságharc során akurucok1705-ben foglalták el és1709-ig a kezükben is tartották.
Gróf Esterházy Ferenc1750 körül átalakíttatta, de mivel így sem felelt meg a család kényelmi igényeinek, a18. század végétől már csak gazdasági célokra és börtönnek használták. Az1810. éviföldrengés és a tíz évvel későbbi tűzvész betetőzte a pusztítást.1828-ban már csak romként említik.
Az épülettömb maradványait az1970-es években konzerválták.
2015-ben az a felújítás I. ütemében az alsóvár területén az új fogadóépület befejezése valósul meg, helyreállítják az alsókaput, a felvezető út melletti támfalat és keleti lezáró falat. Burkolták a felvezető utat, mellette zöldfelületet alakítottak ki, megoldották a csapadékvíz-elvezetést, valamint a díszvilágítást építettek ki.
A vár jelenleg vonzó kulturális programok, várjátékok színhelye.
A várbirtokhoz tartozó falut először1372-ben említik. KésőbbVámhegy néven volt ismert.1683-ban, amikorKara Musztafanagyvezír hadai teljesen elpusztították a falut, melyet önálló jobbágyfaluként csak a18. század derekán szerveztek újra. A település lakói a16. században áttértek aprotestáns hitre, a 18. századi betelepülők jórésztkatolikusok voltak. Jelenlegreformátus imaház és katolikus templom áll a hívek rendelkezésére. 2002-ben megalakult a Cseszneki Falufejlesztő Egyesület.2007-benCseszneki Művésztelep Egyesület néven kulturális szervezet alakult, amelynek célja állandó képzőművészet galéria létrehozása a községben.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 563 | 564 | 547 | 542 | 456 | 458 | 441 | 428 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,7%-a magyarnak, 2,2% németnek, 0,5% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (11,3 nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,7%, református 16,7%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 6,2% (16,9% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 92,5%-a vallotta magát magyarnak, 2% németnek, 0,4% szlováknak, 0,2% bolgárnak, 0,2/ ruszinnak, 0,2% cigánynak, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,3% volt római katolikus, 13,8% református, 0,4% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 0,2% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 7,9% felekezeten kívüli (27,9% nem válaszolt).[12]
