Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Cserszegtomaj | |||
 | |||
| A Margit-kilátó | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Keszthelyi | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Polgármester | Bartha Gábor (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8372 | ||
| Körzethívószám | 83 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3504 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 235,79 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 12,6 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 47′ 34″,k. h. 17° 12′ 54″46.792788888889,17.21493888888946.792789°N 17.214939°EKoordináták:é. sz. 46° 47′ 34″,k. h. 17° 12′ 54″46.792788888889,17.21493888888946.792789°N 17.214939°E | |||
  Cserszegtomaj Pozíció Zala vármegye térképén | |||
| Cserszegtomaj weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazCserszegtomaj témájú médiaállományokat. | |||
CserszegtomajnagyközségZala vármegyében, aKeszthelyi járásban.
Keszthelytől északra aKeszthelyi-fennsík délnyugati lábánál helyezkedik el.
A település központja déli irányból,Keszthely felől közelíthető meg a legegyszerűbben, azon a 73 162-es számot viselő úton, amely a város északi részén ágazik ki a7347-es útból, keresztezi a71-es főút keszthelyi északi elkerülőjét, és Cserszegtomajt elhagyvaRezi központjáig vezet.
EmellettHévízről is vezet út a településre; a község nyugati határában fut a KeszthelytZalaszántón átSümeggel összekötő7327-es út, keleti határszélét pedig érinti a7343-as út is.
Napi közel húsz autóbuszjárat indul Keszthelyről a településre, majd tovább Rezi felé.
Cserszeg település neve amagyar cser és szeg (szeglet) szavak összetételéből származik. Tomaj helységnév aTomaj nemzetség nevéből származik.
A község területén római és avar kori leletek találhatók, amelyek arra utalnak, hogy ezekben az időkben lakott volt ez a terület, és a mai Keszthely területén lévő központ felügyelete alatt volt.
A település első említése – Tolmaj néven –1357-ből való, amikor is Keszthellyel együtt írták össze. A15. században épült meg kápolnája a település keleti részén.1564-ben török megszállás alá került, majd az1620-as évekre teljesen elnéptelenedett, azonban a község szőlőhegyeit továbbra is művelték a környező települések jobbágyai. A17. században alakult kiCserszeg település is, amely Keszthelyhez tartozó önálló – elsősorban szőlőműveléssel foglalkozó – település lehetett.1674-ben mint prédiumot említik, ahol Pethő uraság szervitorai és libertinusai laknak, és szőlőt művelnek.1682-ben az újra feléledtTomaj település elfogadta hegytörvényét, és hegyközséggé vált. A tomaji gazdák többsége valószínűleg nem itt, hanem Keszthelyen lakott.
A19. század elején kezdett dinamikus fejlődésnek indulni a település, amikor is egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott a környék szőlei iránt.1848-ban egyesült a két település, és létrejött Cserszegtomaj, amely1857-es népszámláláson 1239 fő lakossággal rendelkezett, ami kiemelkedően magas lélekszám volt.
A20. században – az1990-es évekig – a település nem mutatott nagy fejlődést, lakossága fogyott, elsősorban a dinamikusan gyarapodó Keszthelyre és Hévízre vándoroltak el az itt lakók.1926-ban két egy osztálytermes iskolája volt (Cserszegen és Tomajon).
Az 1990-es évektől fogva Keszthely és Hévíz telítődése folytán egyre több turista keresi fel a települést, amely ismét dinamikusan fejlődő községe a térségnek. A letelepülők (köztük sok külföldi) száma is rohamosan növekszik. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint abalatoni települések közül Cserszegtomajon nő a legdinamikusabban az állandó lakosok száma. 2007-ben 27%-kal többen éltek a faluban, mint 2001-ben. Cserszegtomaj azonban még így is kistelepülésnek számít: 2008 elején a lakosok száma 2700 körül volt.[3]A település 2017-bennagyközségi rangot kapott.
A településen polgárőrség működik.[4]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2792 | 2891 | 2929 | 3259 | 3386 | 3388 | 3439 | 3504 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 89,78%, német 6,44%, cigány 1,6%. A lakosok 53,2%-a római katolikusnak, 4% reformátusnak, 1,66% evangélikusnak, 11,3% felekezeten kívülinek vallotta magát (28,5% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 81,4%-a vallotta magát magyarnak, 7,5% németnek, 0,8% cigánynak, 0,3% ukránnak, 0,3% románnak, 0,1-0,1% szerbnek, lengyelnek, horvátnak, örménynek és ruszinnak, 4,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,3% volt római katolikus, 3,3% református, 1,9% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,2% ortodox, 2,3% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 11,3% felekezeten kívüli (42,2% nem válaszolt).[14]
A település legérdekesebb látnivalója az egyedülállóCserszegtomaji-kútbarlang, amit1930-ban Tóth Lajos kútmester véletlenül fedezett fel, és amely szövevényes hálózattal, valamint különleges formakinccsel rendelkezik. A barlang fokozottan védett természeti képződmény.
További látnivalók:
Cserszegtomaj számos alkotót ihletett meg gyönyörű fekvésének és látnivalóinak köszönhetően.
1992-benTakács Ferdinánd cserszegtomaji születésű festő, megalapította aCserszegtomaji Szabad Művészet Alkotótelepet, ami azóta nemzetközi művésztelepként működik. A telepen részt vettek már Szlovákiából, Szerbiából, Horvátországból, Romániából, Ukrajnából, Ausztriából, Angliából, Argentínából és Japánból érkező festők, grafikusok, szobrászok és fotóművészek – a hazaiakon kívül.
AKeszthelyi járás települései | ||
|---|---|---|
 | ||
.svg)
