Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Nem tévesztendő össze a következővel:Cseresznye (keresztnév). |
Acseresznye(Prunus subg.Cerasus) arózsafélék(Rosaceae) közé tartozóPrunus nemzetség alnemzetsége. Cseresznye néven leggyakrabban avadcseresznyefát(Prunus avium), illetve annak valamely termesztett változatát, vagy annakcsonthéjasgyümölcsét értik. Az alnemzetséget az különbözteti meg aPrunus nemzetség többi képviselőjétől, hogyvirágai nem magányosan állnak, hanem 2–5 tagú csomókba tömörülnek, sima héjútermésén pedig csak igen sekély barázda található, vagy semmilyen.
Képviselőik azészaki félgömbmérsékelt égövi területein őshonosak: két fajuk Amerikában, három Európában, a többi Ázsiában.
A cseresznyét az elterjedt nézet szerintAnatólia északkeleti részéről vitték be aRómai BirodalomPontus régiójába, i. e. 72-ben.[1] AtörökországiGiresun városát az ókori görögök Choerades vagy Pharnacia, később Kerasous vagy Cerasus néven ismerték. (< Kerason < Kerasounta < Kerasus „szarv” [azazfélsziget] + ounta [görög helyrag]) A név később a Kerasunt (néha Kérasounde vagy Kerassunde) alakra módosult.
Az angolcherry, a franciacerise, a spanyolcereza, a dél-olaszcerasa (sztenderd olaszban:ciliegia) mind az ókori görög κέρασος, „cseresznye” szóból ered, amit a Cerasusszal azonosítottak. Először a római időkben exportálták Európába a gyümölcsöt.[2]
Avadcseresznye(Prunus avium) volt az alapfaj, amiből a legtöbb termesztett cseresznyefajtát nemesítették. Ameggyet(Prunus cerasus) inkább főzésre használják. Mindkét faj Európából vagy Nyugat-Ázsiából származik, nem képesek egymás beporzására. A többi fajt, bár termésük ehető, emberi fogyasztásra nem szokták ültetni, kivéve azokban az északi régiókban, ahol a két fő faj nem terem meg. Vízigényük, munkaigényességük, az esővel és jéggel szembeni érzékenységük a cseresznyefajokat relatíve drága gyümölccsé teszik. Ennek ellenére igen keresettek.
Ma már több mint ezer nemesített fajtája ismeretes. Nemesített cseresznyéből éves szinten 2007-ben az egész világon mintegy 2 millió tonnát termesztettek. Ennek mindegy 40%-át az USA, kb. 13%-át Európa állítja elő. Törökország a világ legnagyobb cseresznyetermelője, az USA a második.[3]
A cseresznyefa Olaszországtól Norvégiáig egyaránt jól termeszthető. Ennek ellenére az ökológiai adottságok apróbb eltérései döntően befolyásolhatják a termesztés sikerét. Kiemelkedő a gyökérzet levegőigénye, amelyet azok a mélyrétegű, közép kötött vályogtalajok elégítenek ki, ahol a vízzáró réteg legalább 2 méteres mélységben helyezkedik el. A cseresznyefa az összes gyümölcsfaj közül legjobban szenved a talaj levegőtlenségétől. Nagyon alacsony humusztartalmú talajokra nem érdemes cseresznyét sem telepíteni.
Ízletes termése mellett a cseresznyefa szemet gyönyörködtetővirágairól is ismert; gyakran kifejezetten a tavaszi virágzásukkor nyújtott látvány miatt ültetik őket, különösen az ázsiai fajokra jellemző a díszes virágzat.
A japánszakura (桜), azazcseresznyevirág nemzeti szimbólum, amit az évente tartotthanami (virágnézés) fesztiválokon ünnepelnek. Sok cseresznyefajtának (ezeket díszcseresznyéknek nevezzük) porzói és bibéi helyett is sziromlevelek („dupla virágok”) nőnek, így sterilek, nem hoznak termést. Kizárólag virágaik miatt, illetve dísznek tartják őket. A leggyakoribb ilyen steril cseresznyeváltozat a 'Kanzan'.
A cseresznyefák számoslepkefajhernyójának szolgálnak táplálékul (példáulcseresznyeilonca,meggyvirágmoly).
A cseresznye Magyarországon is az egyik legkedveltebb kora nyári gyümölcs. Leginkább nyersen fogyasztják, de süteményekbe is bele lehet dolgozni, levest, és mint szinte minden cukros gyümölcsből, bort és pálinkát is lehet belőle készíteni.[4]
Hűtve két-három napig, ideális páratartalom mellett egy hétig tárolható, a szárával együtt. Jól bírja a mélyhűtést, az értékes vitaminjait is megőrzi, magozva természetesen kevesebb helyet foglal. Befőzéssel is tartósítható, de vitaminjainak nagy részét elveszti.
Már az ókorban is termesztették, az utazók, katonák kedvelt szomjoltója volt. sőt az istenek eledelének tartották. A Japánban termesztett díszcseresznye nem fogyasztható, mégis a fiatalság és a megújulás jelképe, a cseresznyevirágzás ünnepe a japán kultúra egyik legnagyobb ünnepe.
A cseresznye 78-82 százaléka víz, energiatartalma csak 65-70 kcal (100 gramm). Zsír (0,3 g) és fehérje alig van benne, de szénhidrátot (13 gramm), növényi rostot (1,3 g) tartalmaz. Érettségétől függ, mennyi gyümölcscukrot tartalmaz. Gyorsan megemeli a test energiaszintjét, serkenti a melatonin hormon keletkezését az agyban, így hozzájárul a pihentető alváshoz. A természetgyógyászok szerint érvédő, szívizom-erősítő hatása is van.
Antociánokat tartalmaz, amik csökkentik például köszvény ésízületi gyulladás miatti fájdalmat.[forrás?] Akadályozza a szájüregi fertőzéseket és semlegesíti a rossz leheletet.[forrás?] Jelentős a C-vitamin tartalma (10–15 mg), sok benne a foszfor, kalcium, nátrium, kobalt, kálium (190–220 mg), vas. Kedvezően hat a fogak és a csontok fejlődésére.[forrás?]
Sokan gyógynövényként is hasznosítják, szárából tisztító, vízhajtó, hatású teát készítenek. Hívei szerint a pattanásokat is elmulasztja. Mint a friss gyümölcsök nagy része, segít a székrekedés ellen. Csökkenti a vér húgysav-szintjét, az ízületi betegségek megelőzésében, karbantartásában is szerepet tulajdonítanak neki.
A többi bogyós gyümölcshöz hasonlóan, a cseresznyében is sok a kedvező élettani hatású antioxidáns és a flavonoid. A sötétebb cseresznyének magasabb az antioxidáns-tartalma.
Sok cseresznye fogyasztása után a víz ivása puffadást okozhat, mert a héján található élesztőgombákat csak a tömény gyomorsav képes azonnal elpusztítani.
1. Fehéroroszország | 1104 |
2. Törökország | 689 |
3. USA | 343 |
4. Chile | 325 |
5. Üzbegisztán | 213 |
6. Pakisztán | 198 |
7. Irán | 156 |
8. Spanyolország | 123 |
9. Olaszország | 0,9 |
10. Guyana | 0,9 |
| – | |
36. Magyarország | 0,08 |
| .. | |
| Föld összesen | 4164 |
A cseresznye egy nagyon népszerű és ízletes gyümölcs, amelyet számos országban termesztenek a világon. 2021-ben a kukoricát több mint 60 országban termesztették, és az éves termés mennyisége meghaladta a 4 millió tonnát.
A világ legnagyobb cseresznye termelői közé tartozik Fehéroroszország, Törökország, az Egyesült Államok, Chile és Üzbegisztán. Ezek az országok a 2021-es termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2021-ben Fehéroroszország, Törökország és az Egyesült Államok az éves termés több mint felét (51%) adták a világ cseresznye termelésének.
_in_Hungary.jpg)
Pontus. InCatholic Encyclopedia. New York: Robert Appleton Company. 1913. Gyógynövények | ||
|---|---|---|
| Bizonyított hatással rendelkeznek |  | |
| Alkalmazásuk csak hagyományokon alapul |
| |
| Besorolatlan |
| |
Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
