Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Pontosság | ellenőrzött |
| Cserdi | |||
 | |||
| Utcakép a Szent Márton-templommal | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Szentlőrinci | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Bogdán Gyula (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7683 | ||
| Körzethívószám | 73 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 371 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 59,75 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6,46 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 04′ 51″,k. h. 17° 59′ 26″46.080833333333,17.99055555555646.080833°N 17.990556°EKoordináták:é. sz. 46° 04′ 51″,k. h. 17° 59′ 26″46.080833333333,17.99055555555646.080833°N 17.990556°E | |||
  Cserdi Pozíció Baranya vármegye térképén | |||
| Cserdi weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazCserdi témájú médiaállományokat. | |||
CserdiközségBaranya vármegyében, aSzentlőrinci járásban.
Pécstől nyugatra helyezkedik el,Szentlőrinc északi szomszédjában, a6601-es út mentén. Vonattal elérhető aBudapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalon, amelynek egy megállási pontja van itt,Cserdi-Helesfa megállóhely.
AzÁrpád-kori település, Cserdi nevét1294-ben említették először az oklevelekChergy módon írva,1326-banChereg,1450-benCherdy,1884-benCserdi alakban írták és a szentlőrinci keresztesek birtoka volt. A falu neve Csergi Miklós nevében tűnt fel, ki1294-ben Welk fia László szerviense volt.1326-ban a falut az ispotályos keresztesekSzentlőrinccel együtt bérbe adták, majd később azEsterházy család lett birtokosa. A19. század elejénnémet családok is települtek amagyar lakosság mellé, később nagy számban telepedtek meg ittcigányok is.
| Időszak | Név | Jelölő szervezet | Forrás |
|---|---|---|---|
| 1990–1994 | Kovács Zoltán | független | [3] |
| 1994–1998 | független | [4] | |
| 1998–2002 | Jászberényi Márta | független | [5] |
| 2002–2006 | független | [6] | |
| 2006–2010 | Bogdán László | független | [7] |
| 2010–2014 | független | [8] | |
| 2014–2019 | független | [9] | |
| 2019–2020 | független | [10] | |
| 2020–2024 | Bogdán Gyula | független | [11] |
| 2024– | [1] |
A településen 2020. október 4-én időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a korábbi polgármester július 14-én vagy azt megelőzően öngyilkos lett.[12] 2020. október 4-én az időközi polgármester választáson az elhunyt Bogdán László öccsét, Bogdán Gyulát választották meg a falu első emberévé.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 392 | 406 | 391 | 368 | 375 | 383 | 379 | 382 | 371 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99%-a magyarnak, 40,9% cigánynak, 9,6% németnek mondta magát (0,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 90,4%, református 1,8%, felekezeten kívüli 5,7% (2,1% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 90,9%-a vallotta magát magyarnak, 12,5% cigánynak, 0,5% horvátnak, 0,3% görögnek, 0,3% németnek (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 59,3% volt római katolikus, 1% görög katolikus, 0,8% református, 1% egyéb keresztény, 2,9% egyéb katolikus, 17,2% felekezeten kívüli (17,8% nem válaszolt).[14]
