| Görcsönydoboka | |||
| A római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Mohácsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Troszt József (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7728 | ||
| Körzethívószám | 69 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 324 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 38,91 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 9,51 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Görcsönydoboka weboldala | |||
AWikimédia Commons tartalmazGörcsönydoboka témájú médiaállományokat. | |||
Görcsönydoboka (németül:Ketschinge-Tuwoke[3])községBaranya vármegyében, aMohácsi járásban.
Mohácstól északra helyezkedik el, aBaranyai-dombság keleti részén,Somberek nyugati szomszédjában, aCsele-patak mellett.
A mai települést alkotó, egykor különálló két falu ma is jól láthatóan elkülönül egymástól, Cselegörcsöny a nagyobb és északabbra fekvő településrész, míg Cseledoboka az előbbi központjától bő egy kilométerre délkeletre helyezkedik el.
Zsáktelepülés, így közúton csak egy útvonalon érhető el: az 56 124-es számú mellékúton, mely Somberek lakott területének északi szélén ágazik ki nyugat felé a MohácsotPécsváraddal összekötő5606-os útból, és a görcsönyi településrész központjában ér véget; onnan tovább Cseledobokára csak egy alsóbbrendű, önkormányzati út vezet.
Görcsönydoboka két külön település, Cselegörcsöny (németülKetsching) és Cseledoboka (németülTuwoke) volt egymás szomszédságában, a Csele-patak mellett. A két falu1944-ben Görcsönydoboka néven egyesült. A településekről az első adat1015-ből való; ekkor a pécsváradi apátság alapítólevelében a dobokai kőbánya nagy útját említik.
1295-ös adat Dobokai Miklóst említi, aki ekkor Óvári Konrád szolgálatában állt.1323-ban Pál két szerviensét említik.1329-ben a Dobokai nemesek osztozkodtak: rokonuk István fia Vizlo dobokai és nyavalyádi birtokát kettéosztották.1331-ben a Dobokai nemesek birtoka volt, akik a megye közéletében1281 és1330 között szerepeltek.1332-ben Görcsönynek és Dobokának is említik plébániáját.
Atörök időkben a falvak elnéptelenedtek, sokáig pusztán álltak.
A18. század elejénszerbek, majdnémetek telepedtek le itt.
2001-ben lakosságának 26,4%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.
Görcsöny településrész német neveKetsching, DobokáéTuwoke. A település hivatalos horvát neve a mohácsi horvátok által használtDuboka, de a mohácsi és a lánycsóki horvátok által használtGarčin illetveGerčin is elterjedt volt.[4]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 363 | 374 | 370 | 337 | 334 | 334 | 329 | 323 | 324 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,3%-a magyarnak, 0,5% horvátnak, 56% németnek, 0,5% románnak, 0,5% szerbnek mondta magát (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,3%, református 3,7%, felekezeten kívüli 2,7% (16,7% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 82,3%-a vallotta magát magyarnak, 35,3% németnek, 0,3% horvátnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (15,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 54,5% volt római katolikus, 2,1% református, 1,2% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 5,1% felekezeten kívüli (36,8% nem válaszolt).[14]
Cselegörcsöny falurész római katolikus temploma1800-ban épült későbarokk stílusban.Szent Flórián tiszteletére szentelték fel. Egy mellette induló gyalogúton érhető el a kálvária. A cseledobokai templom később épült.