Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ebben a szócikkben a koreai nyelvű szavakátdolgozott latin betűs és magyaros átírása közöttide kattintva szabadon lehet választani. |
| Átírási segédlet | |
| csebol (chaebol) | |
| kiejtéseⓘ | |
| Etimológia: | „gazdagság, tulajdon” jelentésűcse (jae) (재) és a „klán” jelentésűbol (beol) (벌) |
| Koreai átírás | |
| Hangul | 재벌 |
| Handzsa | 財閥 |
| McCune–Reischauer | Chaebŏl |
| Átdolgozott | Jaebeol |
.svg){kind=logo}
.svg){kind=logo}
Acsebol (nemzetközi átírással:chaebol) a családi alapításúdél-koreai óriásvállalatok megnevezése.[1][2] A szó a „gazdagság, tulajdon” jelentésűcse (jae) (재) és a „klán” jelentésűbol (beol) (벌) összetétele.[1] A kifejezés első ismert említése 1984-ből származik.[1] Acsebolok (chaebolok)at irányító családok befolyásosak és rendkívül gazdagok,[2] ezek a vállalatok pedig nagy hatást gyakorolnakDél-Korea gazdaságára, aSamsung cégcsoport bevételei például az országGDP-jének 20%-át adják.[2] Közismertcsebol (chaebol) cégcsoportok még például aHyundai, aKia, azLG, aDaewoo és azSK.
Acsebolok (chaebolok)at számos kritika is éri a hatalmukkal való visszaélés, a gazdaságban betöltött túlzott vezető szerepük, kormányzati kapcsolataik, vitatott üzleti etikájuk és akorrupció miatt.[2][3][4][5] A konkrét bírálatoktól eltekintve is, acsebolok (chaebolok) uralta nemzetgazdaság egésze meglehetősen távol áll nem csak a szabadversenyes piaci gazdaság ideálisnak tartott képétől, hanem a jelenlegi globális, illetve a nyugati gyakorlattól is, különösen ami a független kis- és középvállalatok önálló lehetőségeit illeti.
Akoreai televíziós sorozatokban (főként aHamupipőke-jellegű történetekben) gyakran játszanak főszerepet fiktívcsebol (chaebol)családok, de mozifilmek is készültek a témában, amelyek meglehetősen sötét képet festenek acsebolok (chaebolok)ról.
Acsebolok (chaebolok) két legfőbb jellemzője, hogy a vállalatóriás több szektorban aktív, több cégből áll, és családi alapítású. Acsebol (chaebol) családi irányítása többféleképpen is történhet. Van, ahol az alapító és családtagjai vezetik az összes céget, máshol a család irányítja az úgynevezett anyavállalatot, ami a leányvállalatokat felügyeli, így közvetett kontrollal rendelkezik az összes vállalat fölött. Lehetséges olyan struktúra is, hogy a család az anyacéget uralja, a leányvállalatok pedig egymás részvényeit birtokolják, hálót alkotva. Acsebolok (chaebolok)ra igen jellemző, hogy a vállalat felsővezetésében is szép számmal találhatóak rokonok. A vezetőségi pozíciók általában öröklődnek a családon belül, tehát mondjuk a vezérigazgatói széket az alapító legidősebb gyermeke kapja meg. A családi hatalom megtartása érdekében acsebolok (chaebolok)érdekházasságokat kötnek, előfordul, hogy a legnagyobbcsebolok (chaebolok)at tulajdonló családok egymás között házasítják a gyerekeiket, így erősítve a gazdasági pozíciójukat.[8]
Acsebolok (chaebolok) nem ritkán egymástól teljesen eltérő gazdasági ágazatokban is tevékenykednek, így például az elektronikai eszközök gyártásáról ismertSamsungnak egy időben autógyára is volt,[5] de divatmárkával (FUBU)[9] és szállodalánccal (The Shilla) is rendelkezik.[10] AzLG Group a szórakoztatóelekronikai és telekommunikációs eszközökön túl a vegyi anyagok és aműanyagok piacán is jelen van.[11] AHyundai áruházlánccal is rendelkezik, bár ma már ez is csak nevében tartozik a konglomerátumhoz, miután a Hyundai Groupot a 2000-es évek elején kormányzati nyomásra feldarabolták.[12] Egy-egycsebol (chaebol) akár 20–50 céget is összefoghat.[13]
Acsebolok (chaebolok) további jellemzője, hogy szoros kapcsolatot ápolnak a kormánnyal, a kormányzati gazdaságpolitika részét képezik, és a kormányzat gyakran előtérbe helyezi a vállalatóriások érdekeit, bár volt példa az ellenkezőjére is.[8][5][13] Acsebolok (chaebolok)at összefoglalóan gyakran nevezikKorea Inc.-nek, a szoros kapcsolatukra utalva.[8][2][14]
Gyakran hasonlítják őket a japánzaibacu vállalatokhoz (mint amilyen aMitsubishi),[13][8] azonban több lényeges különbség is van a két cégtípus között.[8] Acsebolok (chaebolok) szinte kizárólag a vér szerinti kötelékre építenek a topmenedzsment területén, míg azaibacuknál gyakori, hogy a megbecsült, hosszú éveken át a cégnek dolgozó munkatársakból kerülnek ki vezetők.[8] A vállalatirányítási módszerek és a struktúra tekintetében is eltérnek egymástól, például mindenzaibacu tulajdonában van egybank, ami fedezi a pénzügyi szükségleteket,[8] acsebolok (chaebolok) azonban csak az állami bankokra és külföldi hitelekre támaszkodhatnak.[13][5] Azaibacuk gyakran alvállalkozókkal dolgoztatnak, míg acsebolok (chaebolok) inkább megalapítják az összetevők gyártásához vagy éppen a termék exportálásához szükséges cégeket.[15]
A központi irányítás és a szerteágazó érdekeltségek miatt gyakran hasonlítják acsebolok (chaebolok)at apolipokhoz.[8]
| Az öt legnagyobbcsebol (chaebol) érdekeltségei[16] | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| Ágazat | Hyundai | Samsung | LG Group | Daewoo | SK Group |
| Gépjárműipar | Igen | Igen | Igen | ||
| Repüléstechnika | Igen | Igen | Igen | ||
| Építőipar | Igen | Igen | Igen | Igen | Igen |
| Fogyasztói elektronika | Igen | Igen | Igen | Igen | |
| Pénzügyi szolgáltatások | Igen | Igen | Igen | ||
| Nehézgépek | Igen | Igen | Igen | Igen | |
| Olajfinomítás | Igen | Igen | Igen | ||
| Petrolkémiai ipar | Igen | Igen | Igen | Igen | |
| Félvezetők | Igen | Igen | Igen | Igen | |
| Hajóépítés | Igen | Igen | Igen | ||
| Távközlési eszközök | Igen | Igen | Igen | Igen | |
| Távközlési szolgáltatás | Igen | Igen | |||
 | Lásd még:Dél-Korea történelme |
A főképpmezőgazdaságból élőKorea 1910 és 1945 közöttJapán fennhatóságaalatt állt. A japánok számos gyárat építettek, amiket amásodik világháborúban elszenvedett vereségük után hátrahagytak. Akoreai háborút követően aDél-Koreában épen maradt gyárak és felszerelések kiváló lehetőséget teremtettek az ipari gazdaság kialakításának megkezdéséhez, számos későbbicsebol (chaebol) azokból a cégekből fejlődött ki, amelyek a hátrahagyott japán felszerelések és technológia hasznosításával alakultak meg. Ezen cégek egy része feltehetően szoros személyes kapcsolatban álltLi Szin Man (Rhee Syngman)nal, a köztársaság első elnökével, akinek kormányát különösenkorruptnak tartották.[15][5] Az ország Li elnöksége idején keveset fejlődött, a kormány nem fordított figyelmet a gazdaság fellendítésére.[17]
1960-ban az elégedetlenkedők népfelkelése folytán Li elmenekült az országból, ám alig egy év múlva katonaipuccsalPak Csong Hi (Park Chung-hee) tábornok ragadta magához a hatalmat, akinek feltett célja volt kiirtani a korrupciót, nem csak a kormányzatból, de a gazdaságból is. Ajunta hamar rádöbbent, hogy ha véghez akarják vinni az ország modernizációját, szükségük lesz a vállalatok segítségére, így kompromisszumos megoldásként pénzbüntetés fejében több megvádolt cégvezetőt is elengedtek. Acsebolok (chaebolok) és a kormány kapcsolata szorosra fonódott: a kormány meghatározta a gazdaság irányvonalát, az ütemtervet, acsebolok (chaebolok) pedig kivitelezték.[15] A fókuszt azexportra helyezték, és a kormány aktívan segítette (példáuladókedvezményekkel, alacsony hitelkamattal) acsebolok (chaebolok) fejlődését.[5][16] Meghatározták, mely cégek, milyen termékekkel, mely piacokon jelenjenek meg.[5] Az exportra gyártáshoz csak bizonyos cégek kaptak támogatást a kormánytól, az áruik gyártásához szükséges félkész termékeket acsebolok (chaebolok) mind maguk állították elő. Abankokatállamosították, és ezek a bankok finanszírozták acsebolok (chaebolok) terjeszkedését. A hitelek nagy részét (több mint 60%-át) ezek a cégek vették fel. Cserébe a cégeknek meghatározott exportkvótát kellett teljesíteniük.[16] Bár acsebolok (chaebolok) nem rendelkezhettek saját bankkal, más pénzügyi intézményekkel igen,[18] és külföldi hiteleket is felvehettek.[15]
Ha egycsebol (chaebol) új leányvállalatot kívánt létrehozni, azt a meglévő cégek finanszírozták, cserébe az új vállalat a meglévőek részvényeinek egy részét vásárolta meg. A gyorsan növekvő cégek a munkaerőt is megosztották. Az egyes leányvállalatok nem külön vettek fel dolgozókat, hanem az anyavállalat csoportosan alkalmazta őket, képezte ki, majd szétosztotta a dolgozókat a leányvállalatok között. Új vállalat alapításakor a meglévőkből helyeztek át menedzsereket a felső pozíciókba. A terjeszkedés másik módja állami „kérésre” történt, a csődbe ment vagy megszorult állami cégeket privatizálták, ezek általában valamelycsebol (chaebol)hoz kerültek, amelyek „felvirágoztatták” őket.[18]
Kezdetben ez a fajta politika óriási gazdasági fejlődést hozott az országnak. A GDP évente átlagosan 10%-kal nőtt 1962 és 1994 között. Acsebolok (chaebolok) soha nem látott mértékben nőttek és terjeszkedtek, a kormány pedig gyakorlatilag bebiztosította őketcsőd ellen. 1989-re a 30 legnagyobbcsebol (chaebol) már a GDP 29,6%-át adta. 1997-re a gazdaság vállalati szektora tőkéjének, adósságának, nettó profitjának és bevételének fele is a harminc legnagyobbcsebol (chaebol)hoz tartozott.[16] A gazdaságpolitikának köszönhetően Dél-Korea erős függésbe került az exporttól (a kivitelből származó bevétel 1965-ben aGDP 8%-át tette ki, 2008-ban már az 56%-át[16]) és így acsebolok (chaebolok)tól.[5] Külső tényezők is hozzájárultak acsebolok (chaebolok) sikeréhez, például a külföldi befektetők beáramlása, aJapánnal való kapcsolatok normalizálódása és aSzovjetunió széthullása, ami kiváló lehetőségeket teremtett az építőipari cégek számára.[5]
1987 és 1997 között acsebolok (chaebolok) szerepe olyan fontossá vált Koreában, hogy az időszakot „csebol (chaebol)köztársaságnak” is szokás nevezni. Miközben az ország a demokratizálódás útjára lépett, acsebolok (chaebolok) fokozatosan függetlenedtek az állami kontrolltól.[19]
Az volt az általános vélemény, hogy acsebolok (chaebolok) olyan hatalmasak, hogy nem bukhatnak el.[16]
| Bővebben:1997-es ázsiai gazdasági válság |
Mivel acsebolok (chaebolok) nem igazodtak a piacok várható jövedelmezőségéhez, csak az állami kvótákat voltak hivatottak bármi áron teljesíteni és az állam szavatolta a pénzügyi biztonságukat, hatalmas összegű hiteleket vettek fel a külföldi tőkebefektetések felett rendelkező koreai bankoktól. 1985-re acsebolok (chaebolok)eladósodottsági együtthatója elérte a 384,4%-ot, ami triplája volt az amerikai cégekének.[5] Ez az 1997-es gazdasági válságig még tovább nőtt, a legnagyobb 30csebol (chaebol) eladósodottsági együtthatója ekkor már meghaladta az 500%-ot.[16]
Az 1990-es években Dél-KoreaOECD-tagságának egyik feltétele a tőke- és pénzügyi piac liberalizációja volt, ami új pénzintézetek megjelenéséhez vezetett. Miközben a külföldi devizában felvehető hitelek kamatai nőttek, a kormány továbbra is biztosította a saját tőke helyett hitelből terjeszkedőcsebolok (chaebolok) könnyű hitelhez jutását. A kormány a hosszú távú tőkeáramlás liberalizálása helyett a rövid távú tőkeáramlásra koncentrált, ami devizahitel formájában acsebolok (chaebolok)hoz került. 1996-ra acsebolok (chaebolok) terjeszkedésének finanszírozása 77,6%-ban külföldi hitelekből történt. A tőke beáramlása ezen kívül avon erősödéséhez vezetett, ami az exporttól függőcsebolok (chaebolok) versenyképességének romlásával járt.[16]
1996-ban afolyó fizetési mérleg hiánya Koreában a GDP 5%-a volt, míg egy évvel korábban csak a 2%-a. Az export növekedése 31%-ról 15%-ra esett vissza. Az 1997-ben bekövetkező ázsiai gazdasági válság következtében ajapán jen gyengült, ami a von erősödéséhez vezetett. A válság következtében szűkült a felvevőpiac, a koreai exporttermékek, például a személygépkocsik, a hajók és amikrochipek ára csökkent. A gazdasági válságban megnövekedett hitelkamatok súlyos terheket róttak az eladósodottcsebolok (chaebolok)ra.[5]
A kormánynak a korábban időszakosan bekövetkező kisebb gazdaságirecessziók alkalmával különféle átmeneti megoldásokkal sikerült foldozgatnia az egyre labilisabb lábakon álló pénzügyi rendszerét. Az 1982-es banktörvény nagyobb hatalmat adott a pénzintézetek kezébe, és gyakorlatilag csökkentette az állami irányítást. Az 1997-es válság előtt azonban Dél-Koreában olyan politikai-társadalmi változások történtek, amelyek hatással voltak a pénzügyi döntésekre is. Az 1990-es években az ország ademokratizálódás útjára lépett.[20] A pénzügyi piac liberalizálásával azonban nem járt együtt a vállalkozások hozzáállásának változása. Acsebolok (chaebolok) irányítás nélkül maradtak és gyakorlatilag belefulladtak a hiteleikbe. A pénzintézetek nem tudták tovább finanszírozni acsebolok (chaebolok) merész és gyakran minden piaci realitást nélkülöző terjeszkedését, némelyeknek több leányvállalatot is fel kellett adniuk, a 30 legnagyobbcsebol (chaebol) közül legalább 11 ment csődbe.[5][16] Az egyik prominens példa aDaewoo, amit 1999-ben háromfelé kellett darabolni a hatalmas adósságai miatt,[16] de aHyundait is szétforgácsolták.[12] A demokratizálódás következtében megnőtt aszakszervezetek, a külföldi befektetők és a civil szervezetek politikai befolyása – ez szintén acsebolok (chaebolok) korlátlan hatalma ellen dolgozott.[19]
A pénzügyi szektor és acsebolok (chaebolok) összeomlása a külföldi befektetői kedv rohamos csökkenésével járt. A von 1997 decemberére egyetlen hónap alatt a dollárhoz viszonyítva 50%-ot zuhant. Dél-Korea kénytelen volt aNemzetközi Valutaalaphoz fordulni gyorssegélyért, amit meg is kapott, egy 58 milliárd dolláros, különféle megkötéseket tartalmazó csomag formájában, melyben benne volt a vállalati szektor kötelező reformja is.Kim Dedzsung (Kim Dae-jung) elnök acsebolok (chaebolok) újrastrukturálására kezdett koncentrálni.[16] A cél az volt, hogy a konglomerátum-központú gazdaság helyett „demokratikuspiacgazdaságot” építsenek ki és acsebolok (chaebolok) a terjeszkedés helyett a profitabilitásra helyezzék a hangsúlyt.[19]
Acsebolok (chaebolok)at arra bátorították, hogy szabaduljanak meg a veszteséges, az anyacég profiljába nem illő vállalatoktól, és koncentráljanak a fő erősségeiket jelentő ágazatokra. Elindult acsebolok (chaebolok) újraszerveződése, megkezdődtek a felvásárlások és beolvasztások. A Hyundai Electronics felvásárolta például az LG Semiconductorst, aHyundai Motors 51%-os részesedést szerzett a csődbe mentKiánál, az ugyancsak veszteséges Samsung Motorst pedig felvásárolta aRenault.[16] A Samsung kivételével a legtöbb csebol szövevényes konglomerátumbólholdinggá alakult át.[19]
A reformcsomag emellett előírta a nagyobb átláthatóságot (például azzal, hogy olyan vezetőségi tagoknak is lenniük kellett a cégeknél, akik nem álltak a cég közvetlen alkalmazásában; illetve növelték a kisebbségi részvényesek jogait[5]) és a vezetői elszámoltathatóságot, valamint megszüntette a vállalatok közötti adóssággarancia-vállalást. A pénzügyi szektorban is változások történtek, felszámolták a gyenge pénzintézeteket és előirányozták a szabályok szigorúbb betartatását. Ennek következtében a 2072 pénzügyi intézet 44%-a 2001-re megszűnt működni. A reformok következtében anem teljesítő hitelek aránya az 1999-es 13,6%-ról 2001-re 3,3%-ra csökkent. 2005-re acsebolok (chaebolok) eladósodottsági együtthatója 118%-ra zuhant vissza. A kormány megnyitotta az utat a külföldi befektetők előtt és lehetőséget adott külföldi részvényeseknek tulajdoni hányad szerzésére a koreai cégekben.[16]
A válság idején és közvetlenül utána a közvélemény meglehetősen negatívan vélekedett az óriásvállalatokról, akiknek meggondolatlan, hitelalapú terjeszkedéseit tartották a válság elsődleges okának.[19]
.jpg)
| Lásd még:A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság |
A válságot követő tíz évbenKim Dedzsung (Kim Dae-jung) ésNo Muhjon (No Mu-hyeon) liberális gazdaságpolitikájának következtében acsebolok (chaebolok) uralma némileg megcsappant. Nagyobb befolyáshoz jutottak a külföldi befektetők, a szakszervezetek és a civil szervezetek, melyek nyomást gyakoroltak acsebolok (chaebolok) átalakítására is. A koreaiak azonban hamar elvesztették illúzióikat a liberális politikában, mivel a túlzottan piacgazdaságra koncentráló,csebolok (chaebolok) hatalmát megnyirbáló kormánynak nem sikerült mérsékelnie a szabad gazdaság okozta egyre szélesedő társadalmi egyenlőtlenségeket. A 2008-as elnökválasztáson így a konzervatívI Mjongbak (Lee Myeong-bak) győzedelmeskedett, aki korábban maga is az egyik legnagyobbcsebol (chaebol) leányvállalat, aHyundai Engineering & Construction vezérigazgatója volt. Acsebolok (chaebolok) ellensúlyául szolgáló szakszervezetek, valamint a Koreai Munkáspárt ereje is megcsappant, mivel képtelenek voltak nagyobb tömegeket vonzó alternatív politikai megoldásokat nyújtani.[19]
Az amerikai stílusú piacgazdaság tehát megbukott Dél-Koreában, amikor az óriás konglomerátumok elkezdtek alkalmazkodni az új viszonyokhoz és rájöttek, hogy többé nincsenek rákényszerítve a kompromisszumokra. A magukra találó, újraszerveződöttcsebolok (chaebolok) lettek ismét azok, akik előteremtették a külföldi hitelcsomag visszafizetéséhez szükséges valutát.[19] Miközben Európa és Amerikagazdasági válsággal küszködött, a tíz legnagyobbcsebol (chaebol)piaci kapitalizációja folyamatosan nőtt, 2012 januárjában 577 milliárd dollárra.[21] A válság ellenére – bár kezdetben az export megcsappant – Dél-Korea gazdasága 2008-ban 2,2%-kal, 2009-ben 0,9%-kal nőtt, a 2010-es export növekedését 26,4%-ra teszik.[16] A legnagyobbcsebolok (chaebolok)nak a válság idején is sikerült növelniük a piaci részesedésüket amerikai és japán cégek rovására.[16] 2010-ben a Samsung például aFortune 500 listáján 39. volt,[16] 2011-ben pedig 22.[22]
2018-ban acsebol (chaebol)ok a koreai vállalatoknak mindössze 0,2%-át tették ki, de a működési profit mintegy 41%-át (106,1 milliárd amerikai dollárt) termelték. A legsikeresebb szektor acsebolok (chaebolok) számára a félvezetőké volt.[23]
2020-ban a Samsung csoport örököse,I Dzsejong (Lee Jae-yong) bejelentette, hogy az eddigi gyakorlattal ellentétben vállalatok vezetése nem fog automatikusan a gyerekeire szállni.[24]
Dél-Korea gazdasága erősen függ acsebolok (chaebolok)tól, ami egyszerre adja az erősségét és a gyenge pontját. Az 1997-es gazdasági válság megmutatta, hogy a rossz gazdaságpolitika és vállalatirányítás együttesen katasztrófához is vezethet, azonban az is világossá vált, hogy a 2008-as gazdasági válságot acsebolok (chaebolok) hatékonyan kezelték és a saját hasznukra tudták fordítani. A kis cégekkel ellentétben acsebolok (chaebolok) rendelkeznek a szükséges erőforrásokkal új, versenyképes exporttermékek tervezésére és előállítására, és képesek folyamatosan versenyben maradni aglobalizált világban. Annak ellenére, hogy acsebolok (chaebolok) exportfüggő vállalkozások, a 2008-as válságban bebizonyosodott, hogy a piaci sokszínűségük képes felülemelkedni a gazdasági nehézségeken, valamint képesek alkalmazkodni a változó pénzügyi-piaci helyzetekhez is.[5][16] A gazdasági válság idején például, amikor a legtöbb autógyár stagnált vagy éppen tönkrement, aHyundai a legnagyobb piaci versennyel rendelkezőAmerikai Egyesült Államokban növelni tudta a piaci részesedését – és világszerte is 11%-kal növelte az eladott járművek számát[26] –, míg a helyiGeneral Motors gyakorlatilag csődbe ment.[27] A koreai kormány továbbra is támogatja acsebolok (chaebolok) fejlődését és terjeszkedését, a 2009-ben meghirdetett, úgynevezett „zöld iparágakat” támogató pénzügyi csomag 81%-át olyan iparágak kapták, amelyekben acsebolok (chaebolok) a domináns vállalatok.[19] Azökológiai lábnyom csökkentésének érdekében a kormány 2022-ig 37 milliárd vont kívánt költeni, elsősorbanatomerőművek építésére – ebben a szektorban is acsebolok (chaebolok) a mérvadóak.[19] Acsebolok (chaebolok) hatalmas befolyással bírnak a koreai gazdaságra, míg 1989-ben a harminc legnagyobb csebol a GDP 29,6%-át adta,[28] 2010-ben már a 70%-át,[29] a Samsung egymaga 20%-ot.[2] 2019-ben a nominális GDP 84%-át 64 csebolvállalat bevétele jelentette, miközben a koreai munkahelyek számának mindössze 10%-át adták.[30]
| Jelentőscsebol (chaebol)cégekpiaci kapitalizációja (2010)[16] | |
|---|---|
| Vállalat | Piaci kapitalizáció (millió USD) |
| Hyundai Motor | 29 557 |
| Hyundai Mobis | 21 940 |
| Hyundai Heavy Industries | 21 829 |
| LG Electronics | 12 191 |
| LG Chemicals | 19 383 |
| Samsung Electronics | 100 374 |
| Samsung Life Insurance | 18 242 |
| S K Energy | 11 799 |
| S K Telecom | 12 145 |
Acsebolok (chaebolok)at a gazdasági sikerük ellenére számos kritika éri. Általánosan jellemző rájuk, hogy a beszállítói és egyéb munkákat nem más cégeknek, hanem saját leányvállalataiknak juttatják, ezzel kizárva a kisebb, a cégcsoporthoz nem kapcsolódó vállalatokat a versenyből. Ugyancsak jellemző a nem szabadpiaci alapon folyó kereskedelem is a leányvállalatok között.[31] Acsebolok (chaebolok)at uraló gazdag családokat is kritizálják vezetői módszereik, életvitelük és üzletierkölcseik (hiánya) miatt. 2003-ban az SK Group, 2006-ban a Doosan, 2007-ben a Hanhwa vezérigazgatóját ítélték felfüggesztett büntetésre, 2006-ban aHyundai elnökét,Csong Monggu (Jeong Mong-gu)t is elítéltéksikkasztás miatt, börtönbüntetését azonban közmunkára és pénzbírságra változtatták. 2008-ban aSamsung elnökét,I Gonhi (Lee Geon-hui)t is elítélték adócsalás miatt, de ő sem kapott letöltendő börtönbüntetést.[2] AReuters riportja szerint „acsebol (chaebol)tulajdonosok nem értik, miért vonatkoznának rájuk a civil törvények”.[4] Acsebolok (chaebolok) még a reformok után sem rendelkeznek teljesen átlátható struktúrával, vállalatvezetéssel, és nagyban függenek a tulajdonosok döntéseitől, mindez pedig táptalaja lehet akorrupciónak.[5]
Acsebolok (chaebolok) uralta nemzetgazdaság egésze meglehetősen távol áll nem csak a szabadversenyes piaci gazdaság ideálisnak tartott képétől, hanem a jelenlegi globális, illetve a nyugati gyakorlattól is, különösen ami a független kis- és középvállalatok önálló lehetőségeit illeti.[19]
Acsebolok (chaebolok) pontos száma nem ismert. Az alábbi lista az elérhető források alapján[33][18][34] reprezentatív jellegű, és betűrendben sorolja fel acsebolok (chaebolok)at.
Acsebol (chaebol) családok témája gyakran szerepel akoreai filmművészetben, főképp atelevíziós sorozatokban. Acsebol (chaebol)örökösöket először tökéletes, lovagias, hősies, végtelenül jóképű férfiként ábrázolták, aki a bajba jutott női főszereplőn segít, és semmi más nem hiányzik az életéből, csak a szerelem. Később az ábrázolásmód árnyaltabbá vált: létrehoztak arrogáns, nagyképű, gyáva, túlzottan büszke,mizofób,klausztrofóbcsebol (chaebol) karaktereket, és olyan örökösöket is, akiknek eszük ágában sincs örökölni a családi cégóriást.[35] AProtect the Boss főszereplője például gyermeteg, fél a nyilvánosságtól, a kosztól és a piszoktól, és nem hajlandó a cégnél dolgozni, csak ha kényszeríti a családja. ASecret Gardencsebol (chaebol)családjának feje kiállhatatlanul arrogáns, nagyképű és kicsinyes. ARooftop Princecsebol (chaebol)cégének örököse inkább művész lenne, Amerikába menekül rajzolni a vállalati felelősség elől, míg a helyére pályázó unokatestvére vesztegetésre és gyilkosságra is hajlandó. ASzépek és gazdagok sorozat óriás konglomerátumát egy asszony irányítja, aki kegyetlenül viselkedik a saját gyermekeivel szemben is, a lányát érdekházasságba kényszeríti, a fia pedig a szülői szeretet hiánya miatt rideg, kegyetlen és erőszakos fiatal felnőtté válik, aki vég nélkül költekezik és lenézi a szegényeket.
Im Szangszu (Im sang-su) rendező több filmet is készített acsebolok (chaebolok)ról, 2010-esA cseléd című filmje és a 2012-ben bemutatottThe Taste of Money is meghívást kapottCannes-ba. Utóbbi igen sötét képet fest a koreai óriás konglomerátumokról, a rendező vélekedése szerint acsebol (chaebol)családok korruptak, boldogtalanok, csak a pénz és a hatalom érdekli őket, bárkin átgázolnak, ha érdekeik úgy kívánják. A filmbélicsebol (chaebol)örökös nem riad vissza a gyilkosságtól, politikusok megvesztegetésétől sem, és szexorgiákkal kompenzálja családi élete boldogtalanságát. A filmet egyébként részbencsebol (chaebol)cégek finanszírozták, Im szerint azért, mert nem olvasták el a forgatókönyvet.[36][37]
Acsebolok (chaebolok) a koreai szórakoztatóipar patrónusaiként is működnek, aSamsungnak szponzorszerződése van például aBig Bang együttessel, és aYG Entertainmenttel közösen dobott piacra saját ruhakollekciót,[38] azLG több koreai sztárt is szerződtetett, például aSuper Junior együttest ésI Minho (Lee Min-ho) színészt,[39] azSK Telecom arca pedig egy időbenRain volt.[40] A Dongbu Group ezen felülK-pop-sztárokról mintázott robotfigurákat tervezett piacra dobni.[41]
AWikimédia Commons tartalmazDél-koreai cégek témájú kategóriát.| Történelem |  | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Gazdaság |
| ||||||
| Földrajz | |||||||
| Kultúra |
| ||||||
| Társadalom és politika |
| ||||||
| Közigazgatás |
| ||||||
