Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Hasonló cikkcímek és megnevezések:Csebény (egyértelműsítő lap). |
| Csebény | |||
 | |||
| A faluközpont | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Szigetvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Borsós József Mátyás (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7935 | ||
| Körzethívószám | 73 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 69 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 26,33 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 3,76 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 11′ 21″,k. h. 17° 55′ 33″46.18916667,17.9258333346.189167°N 17.925833°EKoordináták:é. sz. 46° 11′ 21″,k. h. 17° 55′ 33″46.18916667,17.9258333346.189167°N 17.925833°E | |||
  Csebény Pozíció Baranya vármegye térképén | |||
| Csebény weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazCsebény témájú médiaállományokat. | |||
Csebény (németül:Tschewing)községBaranya vármegyében, aSzigetvári járásban.
Szigetvártól északkeletre – légvonalban mintegy 16, közúton körülbelül 20 kilométerre –,Horváthertelend északi szomszédjában fekvő község, a szigetvári járás egyik legészakibb fekvésű települése.Zsáktelepülés, közúton csak a67-es főút felől érhető el, aSzentlászlót ésAlmamelléketIbafával összekötő 66 117-es útról leágazva, a 66 127-es, majd pedig a 66 133-as úton.
Az ismert történelmi forrásokban Csebényt legkorábban1211-ből, majd1466-ból említik,Chebe alakban. A középkorban a szomszédos – tőle nem sokkal északra fekvő, ma pusztának számító –Szabás falu lehetett jelentősebb, ugyanis1332-1335 között ez utóbbit templomos helyként írták össze.1542-ben Szabásplébániája már nem létezett, meglévő lakói elszegényedtek, majd a falu csakhamar el is néptelenedett. Csebény atörök hódoltság alatt szintén elnéptelenedett.
1738-ban a településIII. Károly király adományaként Horváth Dániel tulajdonába került. A Horváth-család a falut nem jobbágytelepülésként kezelte, lakóinak szolgáltatásai az úrbéri viszonyoknak megfelelőek voltak. Lényeges változást Csebény életében is az1848-ban kimondott, majd1853-ban császári nyílt paranccsal elrendeltjobbágyfelszabadítás hozott.
Amásodik világháború után a lakosság túlnyomó többségét alkotónémetek nagy részét kitelepítették. Arendszerváltás után önálló községi jogállást kapott, igazgatását az Szentlászlóval közöskörjegyzőség látja el.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 96 | 91 | 98 | 87 | 105 | 70 | 76 | 74 | 69 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,6%-a magyarnak, 17,2% cigánynak, 2,2% németnek mondta magát (2,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,3%, református 4,3%, görögkatolikus 1,1%, felekezeten kívüli 14% (19,4% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 81,4%-a vallotta magát magyarnak, 2,9% cigánynak, 1,4% horvátnak, 11,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,9% volt római katolikus, 4,3% református, 1,4% egyéb katolikus, 18,6% felekezeten kívüli (42,9% nem válaszolt).[12]
Pajzs: álló, háromszögű pajzs, kék mezejében lebegő helyzetű, szárán összefogott három arany búzakalásszal.
Sisak: szembe fordult, arannyal ékített és vörössel bélelt pántos ezüst sisak, vörössel és kékkel ékített arany heraldikai koronával.
Sisakdísz: a sisakkoronából növekvő, jobbra fordult arany szarvas.[13]
Takarók: mindkét oldalon kék-arany.
Felirat: a címer alatt lebegő, hármas tagolású íves arany szalagon feketével nagybetűs CSEBÉNY felirat. A településnév előtt és után egy-egy díszpont.
