Acsatorna olyan létesítmény, melyet a vízépítési gyakorlatban a belvíz-, az öntözővíz, az üzemi víz, ritkábban a szennyvíz elvezetésére, vagy hajózás céljából építenek.
A lefolyástalan területek felszínén és a talajtérben összegyűlő, atelepülés, azipar, aközlekedés biztonsága szempontjából káros vizek összegyűjtésére, szabályozott levezetésére úgynevezettbelvízelvezető csatornákat építenek. A többnyire; a földbe ásott mederkialakítású hálózat, amely aterep mélyvonulatán halad. Vonalvezetését a terepviszonyoktól függően alakítják ki. (A magasabban fekvő területről, az alacsonyabban fekvő felé irányítják a vizet.)
Azöntözőcsatorna a vízkivétel helyétől afőcsatornán, majd amellékcsatornán halad, azután azosztócsatornán, végül azöntözőcsatornán kerül a vízfelhasználás helyére.
Általában aközterületek felszíne alatt elhelyezett fenékeséssel kialakítottgravitációs, nyílt vízfelszínű, illetve túlnyomásos, zárt keresztmetszetű csatornák ésműtárgyaik összefüggő rendszere. A hálózat lehet egyesített rendszerű vagy elválasztó rendszerű.
A csatornázás a vízgazdálkodás fontos része. Korszerű megvalósításának fontos előfeltétele a felszín alatti és feletti vizek tisztán tartása. Elősegíti az ivóvízellátásegészségügyileg megfelelő szintű biztosítását.[1]
Az ún.elválasztott rendszer a csapadékvíz elvezetését az ipari és a házi szennyvíztől elkülönülő csatornahálózattal oldja meg.
Műszaki és közegészségügyi szempontból célszerű a vízellátás és a szennyvízcsatornázás egyidejű megvalósítása. Ezt nevezzükegyesített rendszernek. Az ilyen rendszerű csatornahálózatba a szennyvizet a házi és az ipari bekötő csatornán, valamint az útterület vízelnyelőaknához csatlakozó bekötőcsatornán vezetik le. A szennyvíz a különbözőátmérőjű és esésű mellék-gyűjtőcsatornákon keresztül a főgyűjtőcsatornába folyik. Innen régebben a nyíltvizekbe szabadon beengedték. Ma azonban aszennyvíztisztító telepekre jut, ahol több szinten megtisztítják (fizikai szűrés, biológiai és kémiai tisztítás).
A csatornákat a vízszállítás módja szerint nevezhetjük gravitációs, vákuumos és nyomott rendszereknek.
A különböző rendszerek összehasonlítása:
Összehasonlítás
Vákuumos rendszer
Gravitációs rendszer
A cső vezetési helye
Kis árokmélységben (fagyhatár alatt, kb. 1 méter). Kis átmérőjűpolietilén cső.
Mély árokban, ami lejt. Nagyobb csőátmérő.
Fektetési rugalmasság
Alkalmazkodik a talajviszonyokhoz, terepadottságokhoz.
Vonalvezetésbenhorizontálisan ésvertikálisan mereven korlátozott. Csak völgyirányban folyik. Tisztítóakna szükséges!
Csőcsatlakozások
Vízzáróan hegesztett csatlakozások. Rugalmas cső, nem reped.
Tokokon, repedéseken szivárog. Hagyományos merev csövek.
Haladási sebesség
A rendszer dugulásmentesen 6 m/s sebességgel működik
A kis esés (3‰) miatt lerakódásra, eltömődésre hajlamos.
Hajózási csatornának tekinthetünk minden mesterséges medrű folyóvizet. E létesítményeket használják a termőföldek belvízmentesítésére, öntözésre, vízellátásra, hajózásra és szerencsére egyre ritkábban szennyvízelvezetésre. Némelyiket átvágásnak nevezik, ezek folyókat kötnek össze, éles kanyarulatokat,gázlókat,zúgókat vágnak le, hogy könnyebb legyen rajtuk a közlekedés.[2] Időnként a szokványos, keskeny csatornákat is átvágásnak mondják.
.jpg)
