Nem tévesztendő össze a következővel:Csécsy Imre.

Csécsi Nagy Imre (Csécsy-Nagy Imre) (Érkeserű,1804.november 28. –Debrecen,1847.július 23.)református tanár, orvos, mineralógus, aMagyar Tudományos Akadémia levelező tagja.Csécsi Nagy Miklós lelkész édesapja.

A gimnáziumot és felsőbb tudományokat a debreceni református kollégiumban végezte, majd anémet nyelv tanulása érdekében egy évetLőcsén töltött. Ezután Debrecenben a költészeti osztály köztanítója, majd az első éves diákok lektora, később senior lett.1831-ben lemondott tanszékéről ésPestre ment orvostudományt tanulni. InnenBécsbe ment, ahol1837-ben orvostudorrá avatták, ezután Debrecenben az orvosi gyakorlatnak és a természettudományoknak élt.1839-ben azásvány-,növény- ésvegytan tanára lett és az iskola számára ásványgyűjteményt rendezett; ennek érdekében sokat utazott a bányavárosokban ésSvájcban. A Magyar Tudományos Akadémia1844.december 4.-én választotta levelező tagjává. GyászbeszédetHanák János mondott felette a Magyar Tudományos Akadémián1847-ben.

• A botanikai magyar műnyelv javításáról. Debreczen, 1824. (Akadémiai beköszöntő értekezés. 2. kiadás. 1834. Uo.)
• Dissertatio inaug. de fontium medicatorum principio efficaci. Vindobonae, 1837.
• A természet ismeretének a tudományos műveltségre ható befolyásáról. Uo. 1839. (Tanszékfoglaló.)
• Tiszta erkölcstudomány. Uo. 1842. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap. 2. kiadás 1844. 3. kiadás 1854. Uo.)
• Földünk s nehány nevezetesb ásvány rövid természetrajza, különös tekintettel a felsőbb polgári s középiskolák szükségeire. Uo. 1842. (2. kiadás, Kecskemét. 1843. 3. kiadás. Debreczen, 1861. Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap.)
• Értekezés a dunamelléki helv. hitvallást követő egyházkerületbeni superintendens választás és egyházigazgatás tárgyában, figyelemmel Fáy András negyed-mutatójára. Kecskemét, 1843.

Kéziratban maradtak az általa tanított tudományok tankönyvei és egy monográfia a villanydelejességről, melyből halálakor két ív már ki volt nyomtatva.

Természettudományi cikkei a Figyelmezőben (1839–40), Athenaeumban (1840. Értekezés a fénysugarak polarizatiójáról) és a Hetilapban (1845) jelentek meg.

• Magyar akadémikusok listája

• Szinnyei József:Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893. 
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk.Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 

• Ferenczy Jakab-Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Pest, Szent István Társulat, 1856. VIII, 641, X o., 1858. VI, 441 o.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
• Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Bp., Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1911-1932.
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
• Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919. 8 db.; Bp., Kassák Kiadó, 1999-
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.

• Magyar orvosok
• Magyar mineralógusok
• Református magyarok
• MTA-tagok
• Debreceniek
• 1804-ben született személyek
• 1847-ben elhunyt személyek

• Fotó nélküli Személy infobox sablont tartalmazó lapok
• Wikipédia-szócikkek PIM-azonosítóval