Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Cres | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Székhely | Cres |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3079 fő |
| Népsűrűség | 7.9 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Adriai-tenger |
| Terület | 405,7 km² |
| Legmagasabb pont | 648 m,Gorice |
| Elhelyezkedése | |
 | |
  Cres Pozíció Horvátország térképén | |
 é. sz. 44° 57′ 37″,k. h. 14° 24′ 29″44.960277777778,14.40805555555644.960278°N 14.408056°EKoordináták:é. sz. 44° 57′ 37″,k. h. 14° 24′ 29″44.960277777778,14.40805555555644.960278°N 14.408056°E | |
 AWikimédia Commons tartalmazCres témájú médiaállományokat. | |
AHorvátországhoz tartozóCres (olaszulCherso) azAdriai-tenger legnagyobbszigete (a szomszédosKrkkel együtt) 405,70 km² területével. Teljes partszakaszának hossza 248 km, legmagasabb csúcsa a 648 méter magasGorice. Lakossága 3200 fő.
AKvarner-öbölben található,Krkről komppal érhető el.
Egykoron Cres ésLošinj egy sziget volt, de a rómaiak kiástákOsornál azOsori-csatornát, ettől kezdve két különálló sziget Cres ésLošinj. Ma egyhíd köti össze a két szigetet.
A sziget külön érdekessége az itt található édesvizűVrana-tó, de mint a ritkafakókeselyű egyik utolsó fészkelőhelye is ismert.
A történelem folyamán a stratégiai szerepe volt a legfontosabb, mert ez azIsztriához legközelebb fekvő sziget.
Cres szigetét már azókori görögök is ismerték. A görögök egyikmondája szerintMédeiaIaszónnal és azargonautákkal erre menekült, és itt ölte meg testvérét,Apszürtoszt, s dobta a tengerbe tagjait. Az emberi végtagokhoz hasonló szigetecskéket e monda után nevezték el a görögök Apszürtidész-szigetcsoportnak.
Cres szigete mári. e. 4. századbanillírek által lakott terület volt. Azi. e. 2. századbanrómaiak érkeztek a szigetre, a Res Publica Crespa elnevezés tőlük ered. ARómai Birodalom bukása utánBizánc uralma alá került. A horvát királyok a7. századtól uralták a szigetet, majd a 10–11. századbanmagyarok, velenceiek, és Bizánc váltogatta egymást a hatalom gyakorolásában. 1409-től 1797-ig tartóvelencei uralom utánNapóleon uralkodott a szigeten, ezután az osztrákok. Azelső világháború után olasz, amásodik világháború alatt német fennhatóság alatt állt. Amásodik világháború végeztévelJugoszláviához csatolták.1991-ben a független Horvátország része lett.
Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap