Costa Rica (ejtsd: [kosztarríka]; jelentésespanyolul „gazdag part”), hivatalosanCosta Ricai Köztársaság – aközép-amerikai kontinenshídon elterülő ország, szárazföldön északonNicaragua, délkeletenPanama határolja.Karib-tengeri éscsendes-óceáni partvidékét keskeny síkság kíséri. Az ország magját alkotó, 1500 m átlagmagasságú fennsíkot aKordillerák vulkánokkal tűzdelt láncai fogják közre.
Gazdasága, amely egykor nagymértékben függött a mezőgazdaságtóldiverzifikált, és olyan ágazatokat foglal magában, mint apénzügy, a külföldi vállalatok szolgáltatásai, a gyógyszeripar és azökoturizmus. Sok külföldi gyártó és szolgáltató vállalat működik Costa Rica szabadkereskedelmi övezeteiben, ahol befektetési és adókedvezményeket élveznek.[7]
ACsendes-óceánnal és aKarib-tengerrel hosszú partszakaszon érintkező országKözép-Amerikában. A parti síkságokból aKordillerákvulkáni kúpokkal tarkított láncai emelkednek ki, amelyek az 1200 m magasKözponti-völgyet ölelik körül. Legmagasabb pontja aChirripó Grande (3810 méter). A hegyláncok ÉNY felől DK felé húzódnak.Az ország területének legnagyobb része tűzhányókkal tűzdelt hegyvidék. Az ország alacsonyabb ÉNY-i területeit szavanna, részben erdő borítja. Az ország egyharmada ma is erdős terület.
A hőmérséklet-különbségek kicsik, mivel az ország azEgyenlítő közelében található, így az évszakok közötti fő különbség a csapadék mennyiségi eltérése miatt alakul ki. Az ország jelentős része annyira esős, hogy erdőiesőerdők.
ACsendes-óceán partvidékén és a fennsíkon decembertől áprilisig száraz évszak, májustól novemberig esős évszak van, ekkor bőséges az eső. Ezzel szemben a keleti síkságon és a partvidéken, továbbá a Csendes-óceán partjának legdélebbi részén azéghajlat egyenlítői, egész évben bőséges esőzések vannak.[11]
A Kolumbusz előtti időkben a térség lakossága ahhoz az átmeneti övezethez tartozott, amely összekötötte a közép-amerikai és az andoki magaskultúrákat. Jelenlegi álláspont szerint főleg a maiKolumbia felől érték kulturális hatások. A modern Costa Rica kultúrájára az indián befolyás aránylag kicsi, mert többségük elpusztult a himlőhöz hasonló járványos betegségekben és a spanyolok bánásmódja következtében.
Keleti partjaitKolumbusz1502-ben fedezte fel. A nyugati partoknál1519-ben járt először spanyol hajós, míg a belső magasföldet csak1561-ben sikerült meghódítani.
A spanyol gyarmati időkben a közlekedési nehézségek miatti viszonylagos elszigeteltségben a spanyol koronától való függés aránylag laza volt. Costa Rica volt a legszegényebb spanyol gyarmat Közép-Amerikában. Döntő faktor volt gazdasági fejlődésében a bennszülött munkaerő hiánya. Míg a többi spanyol gyarmat telepesei indiánokat dolgoztattak földjükön, Costa Ricában kénytelenek voltak azt maguk megművelni. Így Costa Rica fejlődése különbözött szomszédaitól, és nem is alakultak ki oly mértékű társadalmi egyenlőtlenségek, mint szomszédainál. Costa Ricában paraszti demokrácia alakult ki elnyomottmesztic vagy indián réteg nélkül. Egy idő után a spanyolok letelepedése a dombvidékeken összpontosult, amelyeknek termékeny vulkáni talaja van és az éghajlata is mérsékeltebb, mint az alföldeken.
Costa Rica az egyesült Közép-Amerikához csatlakozott, amikor azok 1821-benSpanyolországgal szemben közösen kikiáltották függetlenségüket. Tagsága az újonnan alakultKözép-Amerikai Szövetségi Köztársaságban nem volt hosszú életű; 1838-ban, miután a szövetség már régen nem működött ténylegesen, formálisan is kilépett és kikiáltotta függetlenségét.
Az afrikai eredetű costa-ricaiak (a lakosság kb. 3%-a) őseiJamaicából érkeztek vasútépítésre. A vasút a központi felföld városi lakosságát kötötte össze a karibi partvidéken fekvőLimón kikötőjével. A vasút építésében, amelyetMinor C. Keith amerikai üzletember szervezett, kínai bevándorlók is részt vettek azAmerikai Egyesült Államokból behozott elítéltek mellett. A vasút megépítéséért cserébe Costa Rica kormánya a vasút számára a nyomvonalon felül is bérbe adott területeket, amin a vasúttársaság banánt termesztett és az Egyesült Államokba exportált. Végül abanán akávé mellett Costa Rica exportjának egyik fő terméke lett, az azt termesztő külföldi tulajdonú társaságok (köztük azUnited Fruit Company) pedig döntő szerepet játszottak a nemzetgazdaságban.
Costa Rica története jóval békésebb, mint a többiLatin-amerikai államé, politikailag is jóval stabilabb volt. A 19. század vége óta két jelentősebb erőszakos időszak volt. Az egyik 1917-19-benFederico Tinoco Granados diktatúrája volt, míg végül megdöntötték és száműzetésbe kényszerítették. A másik 1948-ban tört ki.José Figueres Ferrer vezetett fegyveres lázadást a vitatott elnökválasztási eredmények miatt. A negyvennégy napos polgárháború alatt több mint kétezer halott volt. Ez Costa Rica történetének legvéresebb eseménye a 18. század óta. A polgárháború után a győztes junta, amelyet a korábbi ellenzék vezetett, feloszlatta a hadsereget és a demokratikusan megválasztott törvényhozással1949. május 8-án új alkotmányt fogadtatott el. Miután reformjai hatályba léptek, a rezsim 1949. november 8-án békésen átadta hatalmát az új demokratikus kormánynak. Figueres puccsa után nemzeti hős lett és az új alkotmány szerint 1953-ban megtartott első demokratikus elnökválasztáson győzött. Azóta Costa Ricában tizenöt elnökválasztás volt, a legutolsó 2014-ben.[12] Mindegyik békés, átlátható választás volt a nemzetközi közösség szerint is és viszonylag nyugodt hatalomátadással járt.
A tartományok 81 kantonra – közülük Alajuela tartományban található a legnagyobb kanton (San Carlos) –, a kantonok pedig 473 kerületre vannak felosztva.
Az ország aCsendes-óceán és aKarib-tenger közötti földhídonütközőállam szerepét tölti be a kevésbé békés szomszédai között, a délre fekvőPanama és a északra fekvőNicaragua között.Costa-Rica semleges ország, mely álláspont a lakosság egyöntetű támogatásával találkozik. Félő volt viszont, hogy a szomszédos államok meg-megújuló konfliktusai átterjed területére, ezért1987-ben Costa-Rica békeszerződést kötöttEl Salvadorral, Nicaraguával,Guatemalával ésHonduras államokkal. A békeszerződés egy kritikus időszakban teremtett megbékélést az országok között. A békeszerződésben betöltött szerepéértÓscar Arias Sánchez államfőNobel-békedíjat kapott.[13]
A kereszténység a domináns vallás, akatolicizmus pedig a legnagyobb felekezet. A katolicizmus egyben azállamvallás is,[15] de a kormány a gyakorlatban fenntartja az emberek vallásszabadságát.
A CID-Gallup felmérései szerint2003-ban a lakosság kb. 68%-a katolikus, 17%-aprotestáns, 12%-a vallástalan és 3%-a egyéb vallású volt.
A Latinobarómetro2017-es felmérése alapján a lakosság 57%-a katolikusnak, 25%-a protestánsnak, 15%-a felekezethez nem tartozónak, 3%-a pedig egyéb valláshoz tartozónak nyilvánította magát.[16][17]
Ez a szakasz egyelőre üres vagyerősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
1890 óta kötelező az iskolai oktatás, és1949 után bevezették az ingyenes általános és középiskolai oktatást. A felnőtt lakosság mindössze 7%-a írástudatlan. Várható élettartam férfiaknál 75, nőknél 79 év.[13]
Ásványkincsekben (kőolaj,bauxit,vasérc,kén) gazdag ország, de készletei még kiaknázatlanok.Jelenleg csakarany- ésezüstbányászat folyik. Iparát a mezőgazdasági termékek feldolgozása, valamint elektronikus és orvosi berendezések előállítása képviseli. Azelektromos energia nagy részét avízerőművek szolgáltatják.
Egészen a közelmúltig kevés energia mutatkozott a Costa Rica-i művészetben, amelyből hiányoznak a más latin-amerikai országokra jellemző szenvedélyes, ösztönös, társadalomkritikát megjelenítő alakok.
Az utóbbi években akadtak olyan művészek, példáulIsidro Con Wong (1931-), akik nemzetközi elismerést vívtak ki maguknak. Wongmágikus realista stílusú munkái darabonként 35 000 dollárt is érnek a világpiacon. A szintén mágikus realistaRafa Fernández (1935-) erotikus nőábrázolásra szakosodott. A zapotaiRolando Castellón (1937-) háromdimenziós alkotásairól lett híres.[19]
Costa Rica a legdélebbi amarimbát használó országok közül, amelyek sokat köszönhetnek az afrikai eredetű xilofonnak, ami egész Közép-Amerikában a hazai zene alapját képezi.
A hagyományokat leginkább őrzőGuanacaste előszeretettel ápolja a régi zene és tánc hagyományát, amely leginkább a nemzeti táncban jelenik meg: apunto guanacaste egyfajta páros dzsiggelés. A hagyományos tánc a stilizált spanyolpaseón alapul, amelyben a nők és férfiak kurjongatva, kalapot-kendőt dobálva, felváltva táncolnak egymás körül. Ma már jellemzően csak turistáknak adják elő az olyan csoportok, mint aFantasía Folklórica.
A fiatalokat a latin ritmusok vonzzák a diszkókba, aholmerengue,cumbia éssalsa alapozza meg a hangulatot. A karibi partvidéken jamaicai hatások hallhatók a zenében ésBob Marley a király.[19]
Más latin-amerikai kultúráktól eltérően a szenvtelenticók nem különösebben kedvelik az irodalmat, annak ellenére, hogy műveltek. Csupán egy maroknyi, vidékies témákat feszegető író keresi a kenyerét a hivatásával. A Costa Rica-i irodalom stílusa unalmas és az ország még adósa a világnak a nemzetközi színvonalat megütő írókkal.[19]
Casado (Főtt rizs, sült útifű, csirke- vagy marhahús, tükörtojás, zöldség, bab- és káposztasaláta citromlével leöntve)
A Costa Rica-i ételek nagyon egyszerűek, de sok olajjal és fűszerrel készítik el őket, ami miatt az európai gyomor számára elsőre nehéznek tűnhetnek. A legtöbb étel fő alapanyaga a rizs, kukorica és a bab. Az ország nemzeti étele agallo pinto (am. „festett kakas”), ez a fekete babból és sült rizsből készült finomság, melyet többnyire reggelire szolgálnak fel. Érdemes kipróbálni a kókusztejjel elkészített változatát is. Később agallo pintot ízesítik egy kis káposztával, paradicsommal és hússal, és készen is van az ízletes ebéd. Zöldséget nyersen nagyon ritkán szolgálnak fel.
Az ország egyik nemzeti itala aguaro (am. „folyadék”),cukornádléből főzött, édeskés ízűszesz. Ezen kívül szívesen isszák afresco de frutas (am. „friss gyümölcs”) nevű italt is, amit leginkább úgy lehetne jellemezni, mint vizezett kóla alapon lebegő gyümölcssaláta.
Kiváló éghajlat és tengerpart csábítja a turistákat az országba.
San José: Museo Nacional - Nemzeti Múzeum, Museo del Oro Precolombino, Museo de Jade - a világ legnagyobb jade szobra itt található, Teatro Nacional
Parque Nacional Volcán Arenal- Nemzeti park:Arenal vulkán - 1633 m (ma is aktív)
Parque Nacional Santa Rosa - Nemzeti park: Santa Elena-félsziget
A csendes-óceáni partvidék: Golfito, OSA-félsziget, Uvita, Puntarenas
A karibi partvidék: Parque Nacional Tortuguero - nemzeti park, Puerto Viejo de Talamanca
A Nicoya félsziget
Iglesia Las Mercedes Costa Rica legismertebb temploma, és egyike az ország legtöbbet látogatott épületeinek. Állítólag ellenáll a legnagyobb földrengéseknek is, ugyanis a kéttornyú épület vaslemezekből épült, ablakait öntöttvas keretek tartják.
APoás vulkán krátere a világon az egyik legnagyobb ilyen képződmény.
A turistának érdemes vécépapírt magával vinnie. A nyilvános vécé kevés, az éttermek és kávézók csekély díjazást számítanak fel. Mivel a csatornahálózatban kicsi a nyomás, a használt vécépapírt nem szabad a csatornába dobni, hanem az erre a célra szolgáló szemeteskosárba kell tenni.
Az olimpiai játékok során eddig csak egy aranyérem született. Az 1992-es barcelonai olimpiánClaudia Poll női 200 m-es gyorsúszásban aranyérmes lett. Ezenkívül egy ezüst és két bronzérme van az országnak. A két bronzClaudia Poll jóvoltából és az ezüstSilvia Poll által, mindegyik gyorsúszásból.
ACosta Rica-i labdarúgó-válogatott igen eredményes. Világbajnokok eddig még nem voltak, de több kisebb kupán már nem egyszer a dobogón álltak vagy nyertek.
↑Az egyének saját, belső tapasztalása és értékelése a jóllétről, amely magában foglalja az örömet, a pozitív hangulatot és az élettel való általános elégedettséget.