Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Costa Rica

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2026. január 27.

Pontosságellenőrzött

Costa Rica-i Köztársaság
República de Costa Rica
Costa Rica zászlaja
Costa Rica zászlaja
Costa Rica címere
Costa Rica címere
Nemzeti mottó:¡Viva siempre el trabajo y la paz!
(„Éljen mindig a munka és a béke!”)
Nemzeti himnusz:Noble patria, tu hermosa bandera

FővárosaSan José
é. sz. 9° 56′,ny. h. 84° 05′9.9333333333333,-84.0833333333339.933333°N 84.083333°WKoordináták:é. sz. 9° 56′,ny. h. 84° 05′9.9333333333333,-84.0833333333339.933333°N 84.083333°W
ÁllamformaElnöki köztársaság
Vezetők
ElnökRodrigo Chaves
Hivatalos nyelvspanyol
FüggetlenségSpanyolországtól
Tagság
Népesség
Népesség5 265 575(2024, becslés)[1]
Rangsorban121
Becsült5,1 millió[2] fő (2025)
Rangsorban121
Népsűrűség101 fő/km²[3]
GDP2024 (nominális)
Összes95 milliárdUSD[4] (kb. 70.)
Egy főre jutó17 900 USD[4] (kb. 56.)
PPP: 26 973 USD (2024)[5] (kb. 67.)
HDI (2023)0,833[6] (62.) – magas
Földrajzi adatok
Terület51 100 km²
Rangsorban129
Víz0,7%
IdőzónaCST (UTC-6)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
PénznemCosta Rica-i colón (CRC)
Nemzetközi gépkocsijelCR
Hívószám506
Segélyhívó telefonszám
  • 911
  • 112
Internet TLD.cr
Villamos hálózat120 volt
Elektromos csatlakozó
  • NEMA 1-15
  • NEMA 5-15
Közlekedés irányajobb
AWikimédia Commons tartalmazCosta Rica-i Köztársaság témájú médiaállományokat.

Costa Rica (ejtsd: [kosztarríka]; jelentésespanyolul „gazdag part”), hivatalosanCosta Ricai Köztársaság – aközép-amerikai kontinenshídon elterülő ország, szárazföldön északonNicaragua, délkeletenPanama határolja.Karib-tengeri éscsendes-óceáni partvidékét keskeny síkság kíséri. Az ország magját alkotó, 1500 m átlagmagasságú fennsíkot aKordillerák vulkánokkal tűzdelt láncai fogják közre.

Gazdasága, amely egykor nagymértékben függött a mezőgazdaságtóldiverzifikált, és olyan ágazatokat foglal magában, mint apénzügy, a külföldi vállalatok szolgáltatásai, a gyógyszeripar és azökoturizmus. Sok külföldi gyártó és szolgáltató vállalat működik Costa Rica szabadkereskedelmi övezeteiben, ahol befektetési és adókedvezményeket élveznek.[7]

Jól teljesít ademokrácia állapotának, asajtószabadságnak és a szubjektív boldogságnak[* 1] a globális összehasonlításában.AHappy Planet Index 2010-es,[8] 2016-os[9] és 2019-es[10] adata szerint a világ legboldogabb országa.

Földrajz

[szerkesztés]
  • Domborzati térkép
    Domborzati térkép
  • Főbb települések
    Főbb települések
  • Táj a Nicoya-félszigeten
    Táj a Nicoya-félszigeten

Domborzata

[szerkesztés]

ACsendes-óceánnal és aKarib-tengerrel hosszú partszakaszon érintkező országKözép-Amerikában. A parti síkságokból aKordillerákvulkáni kúpokkal tarkított láncai emelkednek ki, amelyek az 1200 m magasKözponti-völgyet ölelik körül. Legmagasabb pontja aChirripó Grande (3810 méter). A hegyláncok ÉNY felől DK felé húzódnak.Az ország területének legnagyobb része tűzhányókkal tűzdelt hegyvidék. Az ország alacsonyabb ÉNY-i területeit szavanna, részben erdő borítja. Az ország egyharmada ma is erdős terület.

Vízrajza

[szerkesztés]

A vizek a két óceán felé folynak le. Az ország jellege miatt itt nincs igazán hosszú folyó. Legfőbb folyók: San Juan, San Carlos, Tempisque.

A legnagyobb tó: Arenal.

Éghajlata

[szerkesztés]

A hőmérséklet-különbségek kicsik, mivel az ország azEgyenlítő közelében található, így az évszakok közötti fő különbség a csapadék mennyiségi eltérése miatt alakul ki. Az ország jelentős része annyira esős, hogy erdőiesőerdők.

ACsendes-óceán partvidékén és a fennsíkon decembertől áprilisig száraz évszak, májustól novemberig esős évszak van, ekkor bőséges az eső. Ezzel szemben a keleti síkságon és a partvidéken, továbbá a Csendes-óceán partjának legdélebbi részén azéghajlat egyenlítői, egész évben bőséges esőzések vannak.[11]

Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés]
Lásd még:Kategória:Costa Rica élővilága

Igen sok különféle állat- és növényfaj él ezen a földön. Az ország területének 23%-a valamilyen formában védett.

Nemzeti parkok

[szerkesztés]
Volcán Arenal Nemzeti Park
APoás-vulkán krátere, Volcán Poás Nemzeti Park

Természeti világörökségei

[szerkesztés]
Bővebben:Costa Rica világörökségi helyszínei

Történelme

[szerkesztés]
Bővebben:Costa Rica történelme

A Kolumbusz előtti időkben a térség lakossága ahhoz az átmeneti övezethez tartozott, amely összekötötte a közép-amerikai és az andoki magaskultúrákat. Jelenlegi álláspont szerint főleg a maiKolumbia felől érték kulturális hatások. A modern Costa Rica kultúrájára az indián befolyás aránylag kicsi, mert többségük elpusztult a himlőhöz hasonló járványos betegségekben és a spanyolok bánásmódja következtében.

Keleti partjaitKolumbusz1502-ben fedezte fel. A nyugati partoknál1519-ben járt először spanyol hajós, míg a belső magasföldet csak1561-ben sikerült meghódítani.

A spanyol gyarmati időkben a közlekedési nehézségek miatti viszonylagos elszigeteltségben a spanyol koronától való függés aránylag laza volt. Costa Rica volt a legszegényebb spanyol gyarmat Közép-Amerikában. Döntő faktor volt gazdasági fejlődésében a bennszülött munkaerő hiánya. Míg a többi spanyol gyarmat telepesei indiánokat dolgoztattak földjükön, Costa Ricában kénytelenek voltak azt maguk megművelni. Így Costa Rica fejlődése különbözött szomszédaitól, és nem is alakultak ki oly mértékű társadalmi egyenlőtlenségek, mint szomszédainál. Costa Ricában paraszti demokrácia alakult ki elnyomottmesztic vagy indián réteg nélkül. Egy idő után a spanyolok letelepedése a dombvidékeken összpontosult, amelyeknek termékeny vulkáni talaja van és az éghajlata is mérsékeltebb, mint az alföldeken.

Costa Rica az egyesült Közép-Amerikához csatlakozott, amikor azok 1821-benSpanyolországgal szemben közösen kikiáltották függetlenségüket. Tagsága az újonnan alakultKözép-Amerikai Szövetségi Köztársaságban nem volt hosszú életű; 1838-ban, miután a szövetség már régen nem működött ténylegesen, formálisan is kilépett és kikiáltotta függetlenségét.

Az afrikai eredetű costa-ricaiak (a lakosság kb. 3%-a) őseiJamaicából érkeztek vasútépítésre. A vasút a központi felföld városi lakosságát kötötte össze a karibi partvidéken fekvőLimón kikötőjével. A vasút építésében, amelyetMinor C. Keith amerikai üzletember szervezett, kínai bevándorlók is részt vettek azAmerikai Egyesült Államokból behozott elítéltek mellett. A vasút megépítéséért cserébe Costa Rica kormánya a vasút számára a nyomvonalon felül is bérbe adott területeket, amin a vasúttársaság banánt termesztett és az Egyesült Államokba exportált. Végül abanán akávé mellett Costa Rica exportjának egyik fő terméke lett, az azt termesztő külföldi tulajdonú társaságok (köztük azUnited Fruit Company) pedig döntő szerepet játszottak a nemzetgazdaságban.

Costa Rica története jóval békésebb, mint a többiLatin-amerikai államé, politikailag is jóval stabilabb volt. A 19. század vége óta két jelentősebb erőszakos időszak volt. Az egyik 1917-19-benFederico Tinoco Granados diktatúrája volt, míg végül megdöntötték és száműzetésbe kényszerítették. A másik 1948-ban tört ki.José Figueres Ferrer vezetett fegyveres lázadást a vitatott elnökválasztási eredmények miatt. A negyvennégy napos polgárháború alatt több mint kétezer halott volt. Ez Costa Rica történetének legvéresebb eseménye a 18. század óta. A polgárháború után a győztes junta, amelyet a korábbi ellenzék vezetett, feloszlatta a hadsereget és a demokratikusan megválasztott törvényhozással1949. május 8-án új alkotmányt fogadtatott el. Miután reformjai hatályba léptek, a rezsim 1949. november 8-án békésen átadta hatalmát az új demokratikus kormánynak. Figueres puccsa után nemzeti hős lett és az új alkotmány szerint 1953-ban megtartott első demokratikus elnökválasztáson győzött. Azóta Costa Ricában tizenöt elnökválasztás volt, a legutolsó 2014-ben.[12] Mindegyik békés, átlátható választás volt a nemzetközi közösség szerint is és viszonylag nyugodt hatalomátadással járt.

Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés]

Alkotmány, államforma

[szerkesztés]

Elnöki köztársaság.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés]

Közigazgatási beosztás

[szerkesztés]

Az ország hét tartományra van felosztva, melyek a következők:

ZászlóTartományTérképFővárosTerület (km²)Népesség
AlajuelaAlajuela9,757885,571
CartagoCartago3,124490,903
GuanacasteLiberia10,141354,154
HerediaHeredia2,657433,677
LimónPuerto Limón9,189386,862
PuntarenasPuntarenas11,266410,929
San JoséSan José4,9661,404,242

A tartományok 81 kantonra – közülük Alajuela tartományban található a legnagyobb kanton (San Carlos) –, a kantonok pedig 473 kerületre vannak felosztva.

Costa Rica tengerentúli területe az országtól 500 km-re nyugatra, aCsendes-óceánban találhatóKókusz-sziget.

Politikai pártok

[szerkesztés]

Elnökök

[szerkesztés]
Bővebben:Costa Rica elnökeinek listája

Védelmi rendszer

[szerkesztés]

Az ország aCsendes-óceán és aKarib-tenger közötti földhídonütközőállam szerepét tölti be a kevésbé békés szomszédai között, a délre fekvőPanama és a északra fekvőNicaragua között.Costa-Rica semleges ország, mely álláspont a lakosság egyöntetű támogatásával találkozik. Félő volt viszont, hogy a szomszédos államok meg-megújuló konfliktusai átterjed területére, ezért1987-ben Costa-Rica békeszerződést kötöttEl Salvadorral, Nicaraguával,Guatemalával ésHonduras államokkal. A békeszerződés egy kritikus időszakban teremtett megbékélést az országok között. A békeszerződésben betöltött szerepéértÓscar Arias Sánchez államfőNobel-békedíjat kapott.[13]

Népessége, lakossága

[szerkesztés]
A főváros,San José egy utcaképe

Általános adatok

[szerkesztés]

Az ország népessége a 2020-as évek közepén több mint 5 millió fő.

Népességének változása

[szerkesztés]
A népesség alakulása 1864 és 2024 között:
Lakosok száma
120 499
1 431 088
1 776 076
2 105 377
2 553 714
3 001 196
3 566 605
4 171 145
4 669 685
5 265 575
1864196219691976198319891996200320102024
Adatok:Wikidata

Legnépesebb városok

[szerkesztés]
Bővebben:Costa Rica városai
Iglesia Las Mercedes templom

Nyelvi összetétel

[szerkesztés]

Az országban ahivatalos nyelv aspanyol, de sokan beszélik még azangolt is.

Lásd még:Közép-amerikai spanyol nyelvjárás

Etnikai öszetétel

[szerkesztés]

Etnikai csoportok:[14]

  • Európai eredetű fehér (70,8%)
  • Mesztic (17,8%)
  • Mulatt (6,70%)
  • Őslakos (indián) (2,40%)
  • Afrikai eredetű (fekete) (1,10%)
  • Ázsiai eredetű (0,20%)
  • Egyéb/nem ismert (1,00%)

Vallási összetétel

[szerkesztés]

A kereszténység a domináns vallás, akatolicizmus pedig a legnagyobb felekezet. A katolicizmus egyben azállamvallás is,[15] de a kormány a gyakorlatban fenntartja az emberek vallásszabadságát.

A CID-Gallup felmérései szerint2003-ban a lakosság kb. 68%-a katolikus, 17%-aprotestáns, 12%-a vallástalan és 3%-a egyéb vallású volt.

A Latinobarómetro2017-es felmérése alapján a lakosság 57%-a katolikusnak, 25%-a protestánsnak, 15%-a felekezethez nem tartozónak, 3%-a pedig egyéb valláshoz tartozónak nyilvánította magát.[16][17]

Szociális rendszer

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagyerősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

1890 óta kötelező az iskolai oktatás, és1949 után bevezették az ingyenes általános és középiskolai oktatást. A felnőtt lakosság mindössze 7%-a írástudatlan. Várható élettartam férfiaknál 75, nőknél 79 év.[13]

Gazdasága

[szerkesztés]
A banánt elszállításra pakolják
Kávéültetvény az Orosi-völgyben
AzIntel egy gyára a magasból

Általános adatok

[szerkesztés]

Gazdasága: agrárország. Az országbankávé-,banán-,kakaó- éscukornádtermesztés folyik. Az elektromos hálózat 110 V-os, 60 Hz-es.

Gazdasági ágazatok

[szerkesztés]

Mezőgazdaság

[szerkesztés]

A mezőgazdaságot főleg a növénytermesztés (banán, kávé, kakaó, cukornád) képviseli. Jelentős még a part menti halászat is.

Ipar

[szerkesztés]

Ásványkincsekben (kőolaj,bauxit,vasérc,kén) gazdag ország, de készletei még kiaknázatlanok.Jelenleg csakarany- ésezüstbányászat folyik. Iparát a mezőgazdasági termékek feldolgozása, valamint elektronikus és orvosi berendezések előállítása képviseli. Azelektromos energia nagy részét avízerőművek szolgáltatják.

Kereskedelem

[szerkesztés]
  • Exporttermékek: kávé, banán, hús, cukor, ananász, textília, elektronikus alkatrészek, orvosi berendezések és műszerek.
  • Importtermékek: ipari és közszükségleti cikkek, gépek, járművek, üzemanyag.

Főbb kereskedelmi partnerek 2023-ban:[18]

  • Kivitel: USA 45,0%, Hollandia 8,2%, Guatemala 4,97%, Belgium 4,24%
  • Behozatal: USA 38,2%, Kína 15,1%, Mexikó 6,4%

Az országra jellemző egyéb ágazatok

[szerkesztés]

Közlekedés

[szerkesztés]
Lásd még:Costa Rica vasúti közlekedése
  • Vasúthálózat hossza: 950 kilométer
  • Közúthálózat hossza: 35 892 kilométer
  • Kikötők száma: 6
  • Repülőterek száma: 30

Telekommunikáció

[szerkesztés]
Hívójel prefixTE, TI
ITU zóna11
CQ zóna7
Lásd még:Costa Rica hívójelkörzetei

Kultúra

[szerkesztés]
Basílica de los Ángeles templom belseje, Cartago

Oktatási rendszer

[szerkesztés]

Kulturális intézmények

[szerkesztés]

Tudomány

[szerkesztés]

Művészetek

[szerkesztés]

Képzőművészetek

[szerkesztés]

Egészen a közelmúltig kevés energia mutatkozott a Costa Rica-i művészetben, amelyből hiányoznak a más latin-amerikai országokra jellemző szenvedélyes, ösztönös, társadalomkritikát megjelenítő alakok.

Az utóbbi években akadtak olyan művészek, példáulIsidro Con Wong (1931-), akik nemzetközi elismerést vívtak ki maguknak. Wongmágikus realista stílusú munkái darabonként 35 000 dollárt is érnek a világpiacon. A szintén mágikus realistaRafa Fernández (1935-) erotikus nőábrázolásra szakosodott. A zapotaiRolando Castellón (1937-) háromdimenziós alkotásairól lett híres.[19]

Zene és tánc

[szerkesztés]

Costa Rica a legdélebbi amarimbát használó országok közül, amelyek sokat köszönhetnek az afrikai eredetű xilofonnak, ami egész Közép-Amerikában a hazai zene alapját képezi.

A hagyományokat leginkább őrzőGuanacaste előszeretettel ápolja a régi zene és tánc hagyományát, amely leginkább a nemzeti táncban jelenik meg: apunto guanacaste egyfajta páros dzsiggelés. A hagyományos tánc a stilizált spanyolpaseón alapul, amelyben a nők és férfiak kurjongatva, kalapot-kendőt dobálva, felváltva táncolnak egymás körül. Ma már jellemzően csak turistáknak adják elő az olyan csoportok, mint aFantasía Folklórica.

A fiatalokat a latin ritmusok vonzzák a diszkókba, aholmerengue,cumbia éssalsa alapozza meg a hangulatot. A karibi partvidéken jamaicai hatások hallhatók a zenében ésBob Marley a király.[19]

Irodalom

[szerkesztés]

Más latin-amerikai kultúráktól eltérően a szenvtelenticók nem különösebben kedvelik az irodalmat, annak ellenére, hogy műveltek. Csupán egy maroknyi, vidékies témákat feszegető író keresi a kenyerét a hivatásával. A Costa Rica-i irodalom stílusa unalmas és az ország még adósa a világnak a nemzetközi színvonalat megütő írókkal.[19]

Hagyományok, néprajz

[szerkesztés]

Gasztronómia

[szerkesztés]
Casado (Főtt rizs, sült útifű, csirke- vagy marhahús, tükörtojás, zöldség, bab- és káposztasaláta citromlével leöntve)

A Costa Rica-i ételek nagyon egyszerűek, de sok olajjal és fűszerrel készítik el őket, ami miatt az európai gyomor számára elsőre nehéznek tűnhetnek. A legtöbb étel fő alapanyaga a rizs, kukorica és a bab. Az ország nemzeti étele agallo pinto (am. „festett kakas”), ez a fekete babból és sült rizsből készült finomság, melyet többnyire reggelire szolgálnak fel. Érdemes kipróbálni a kókusztejjel elkészített változatát is. Később agallo pintot ízesítik egy kis káposztával, paradicsommal és hússal, és készen is van az ízletes ebéd. Zöldséget nyersen nagyon ritkán szolgálnak fel.

Az ország egyik nemzeti itala aguaro (am. „folyadék”),cukornádléből főzött, édeskés ízűszesz. Ezen kívül szívesen isszák afresco de frutas (am. „friss gyümölcs”) nevű italt is, amit leginkább úgy lehetne jellemezni, mint vizezett kóla alapon lebegő gyümölcssaláta.

Turizmus

[szerkesztés]
Tengerpart Jaco-nál
Punta Uva tengerpartja
Tortuguero Nemzeti Park

Látnivalók

[szerkesztés]

Kiváló éghajlat és tengerpart csábítja a turistákat az országba.

  • San José: Museo Nacional - Nemzeti Múzeum, Museo del Oro Precolombino, Museo de Jade - a világ legnagyobb jade szobra itt található, Teatro Nacional
  • Parque Nacional Volcán Arenal- Nemzeti park:Arenal vulkán - 1633 m (ma is aktív)
  • Parque Nacional Santa Rosa - Nemzeti park: Santa Elena-félsziget
  • A csendes-óceáni partvidék: Golfito, OSA-félsziget, Uvita, Puntarenas
  • A karibi partvidék: Parque Nacional Tortuguero - nemzeti park, Puerto Viejo de Talamanca
  • A Nicoya félsziget

Iglesia Las Mercedes Costa Rica legismertebb temploma, és egyike az ország legtöbbet látogatott épületeinek. Állítólag ellenáll a legnagyobb földrengéseknek is, ugyanis a kéttornyú épület vaslemezekből épült, ablakait öntöttvas keretek tartják.

APoás vulkán krátere a világon az egyik legnagyobb ilyen képződmény.

Oltások

[szerkesztés]

Javasolt oltások a Costa Ricára utazóknak:

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

Vécéhasználat

[szerkesztés]

A turistának érdemes vécépapírt magával vinnie. A nyilvános vécé kevés, az éttermek és kávézók csekély díjazást számítanak fel. Mivel a csatornahálózatban kicsi a nyomás, a használt vécépapírt nem szabad a csatornába dobni, hanem az erre a célra szolgáló szemeteskosárba kell tenni.

Sport

[szerkesztés]

Olimpia

[szerkesztés]

Az olimpiai játékok során eddig csak egy aranyérem született. Az 1992-es barcelonai olimpiánClaudia Poll női 200 m-es gyorsúszásban aranyérmes lett. Ezenkívül egy ezüst és két bronzérme van az országnak. A két bronzClaudia Poll jóvoltából és az ezüstSilvia Poll által, mindegyik gyorsúszásból.

Bővebben:Costa Rica az olimpiai játékokon
A Nemzeti Stadion, San José

Labdarúgás

[szerkesztés]

ACosta Rica-i labdarúgó-válogatott igen eredményes. Világbajnokok eddig még nem voltak, de több kisebb kupán már nem egyszer a dobogón álltak vagy nyertek.

Bővebben:Costa Rica-i labdarúgó-válogatott

Costa Rica rendelkezik strandlabdarúgó-válogatottal is, de jelentősebb nemzetközi sikereket még nem ért el.

Bővebben:Costa Rica-i strandlabdarúgó-válogatott

Kézilabda

[szerkesztés]
Bővebben:Costa Rica-i férfi kézilabda-válogatott
Bővebben:Costa Rica-i női kézilabda-válogatott

Ünnepek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Country Factsheet (angol nyelven). (Hozzáférés: 2025. július 9.)
  2. Worldometers
  3. Worldometers 2025
  4. abhttps://countryeconomy.com/gdp/costa-rica
  5. https://tradingeconomics.com/costa-rica/gdp-per-capita-ppp
  6. https://hdr.undp.org/data-center/country-insights#/ranks
  7. The Investment Promotion Agency of Costa Rica. www.cinde.org
  8. http://www.happyplanetindex.org/news/archive/HPImapArchiválva2010. augusztus 23-i dátummal aWayback Machine-ben happyplanetindex
  9. Abdallah, Saamah et al.: The Happy Planet Index, 2016 (Hozzáférés: 2017. szeptember 26.)Archiválva2017. szeptember 27-i dátummal aWayback Machine-ben
  10. The 2019 Happy Planet Index – Happy Planet Index (brit angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. április 12.)
  11. Costa Rica climate: average weather, temperature, precipitation, best time. www.climatestotravel.com. (Hozzáférés: 2021. január 30.)
  12. Rulers
  13. abReader's Digest: Világjárók lexikona
  14. Costa Rica: Población total por autoidentificación étnica-racial, según provincia y sexo. (Spanish). Instituto Nacional de Estadística y Censos (Costa Rica). (Hozzáférés: 2016. november 19.)
  15. iclrs: @Costa Rica: Country Info - International Center for Law and Religion Studies (amerikai angol nyelven), 2019. február 26. (Hozzáférés: 2025. szeptember 19.)
  16. EL PAPA FRANCISCO Y LA RELIGIÓN EN CHILE Y AMÉRICA LATINA. (Hozzáférés: 2021. május 14.)
  17. Latinobarómetro 1995 - 2017: El Papa Francisco y la Religión en Chile y América Latina (spanyol nyelven), 2018. január 1. (Hozzáférés: 2018. augusztus 30.)
  18. https://www.lloydsbanktrade.com/en/market-potential/costa-rica/trade-profile
  19. abcNational Geographic: Costa Rica, 2009.
  1. Az egyének saját, belső tapasztalása és értékelése a jóllétről, amely magában foglalja az örömet, a pozitív hangulatot és az élettel való általános elégedettséget.

Források

[szerkesztés]
  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004.ISBN 963-9516-63-5

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Costa Rica
AWikimédia Commons tartalmazCosta Rica témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
  Észak-Amerika
  Közép-Amerika
  Karib-térség
  Dél-Amerika
Függő területek
  • 1 Az Amerikai Egyesült Államok külbirtoka   2 Az Egyesült Királyság külbirtoka   3 Franciaország külbirtoka   4 Hollandia külbirtoka   5 Dánia külbirtoka
Tagok
Állandó
2023–2024
2024–2025
* tagsági viszonya felfüggesztve
Tagországok
Megfigyelők
AFrankofónia (La Francophonie)
Tagok
 Albánia ·  Andorra ·  Belgium ·  Benin ·  Bissau-Guinea ·  Bulgária ·  Burkina Faso ·  Burundi ·  Comore-szigetek ·  Csád ·  Dominikai Közösség ·  Dzsibuti ·  Egyenlítői-Guinea ·  Egyiptom ·  Elefántcsontpart ·  Észak-Macedónia ·  Franciaország ·  Gabon ·  Ghána ·  Görögország ·  Guinea ·  Haiti ·  Kambodzsa ·  Kamerun ·  Kanada ·  Kongói Demokratikus Köztársaság ·  Kongói Köztársaság ·  Közép-afrikai Köztársaság ·  Laosz ·  Libanon ·  Luxemburg ·  Madagaszkár ·  Mali ·  Marokkó ·  Mauritánia ·  Mauritius ·  Moldova ·  Monaco ·  Niger ·  Örményország ·  Románia ·  Ruanda ·  Saint Lucia ·  São Tomé és Príncipe ·  Szenegál ·  Seychelle-szigetek ·  Svájc ·  Togo ·  Tunézia ·  Vanuatu ·  Vietnám ·  Zöld-foki Köztársaság
Részt vevő államok
Megfigyelők
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Costa_Rica&oldid=28743564
Kategóriák:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2026 Movatter.jp