A várost az i. e. 4 században alapították abruttiusok, akiknek sikerült megőrizniük városukat a Dél-Itáliába érkezőgörögök terjeszkedése ellenére. ARómai Birodalom idejénCosentia néven volt ismert.Sztrabón ésTitus Livius is megemlítették a várost feljegyzéseikben. ACapuátRhegiummal összekötőVia Popilia egyik fontos állomása volt.
410-ben azAlarik vezettegótok foglalták el, akikRóma kifosztása után dél felé nyomultak. A legendák szerint Alarik Cosenzában halt meg. Katonái aCrati ésBusento folyók összefolyásánál egy különleges sírboltot építettek. A rabszolgák segítségével elterelték a két folyó vizét és a kiszáradt mederben építették meg a sírboltot, ahova Alarikot eltemették lovával és kincseivel együtt. A temetés után a folyók vizeit visszaterelték régi medrükbe így Alarik sírja és kincsei örökre rejtve maradtak.
Agótok után alongobárdok, majd abizánciak fennhatósága alá került. EkkorConstantia néven volt ismert. A 11. században anormannok fennhatósága alá került. Ekkor épült fel katedrálisa is. A középkorban aNápolyi Királyság része volt. 1861-ben az egyesültOlasz Királyság része lett.
Monastero delle Vergini - aSzűzek kolostora a 13. században épült
Giostra Vecchia - a középkori város központja, mely a 15. században épült ki. Fő látnivalói a Palazzo Falvo, az Assisi Szent Ferenc tiszteletére emelt templom és kolostor és számos egyéb korabeli építmény.
Castello Svevo - a helyén a 10. században építettek aszaracénok egy erődítményt, ezt alakíttatta átII. Frigyes német-római császár, akiről nevét is kapta (Stauffen-vár).
A város tömegközlekedését aBinbus konzorcium bonyolítja buszjáratai révén illetve aTrenitalia, amely elővárosi vasúti járatokat üzemeltet. A belváros érdekessége, hogy a nagy szintkülönbségek miatt egyes városnegyedek, terek, utcák között mozgólépcsőkkel váltották ki a hagyományos lépcsősorokat.