Aconnétable latin eredetű francia szó. A latincomestabulus, eredetileg acomes stabuli-nak (a. m. az „istálló ispánja”) származéka. A Francia Királyságban a legmagasabb egyszemélyi katonai méltóságot, főhadparancsnokot jelölték ezzel a szóval a középkorban, az újkor első évszázadaiig.
A tisztség magyar megfelelője a frank mintára szerveződő középkori magyar államszervezetben alovászmester.[1]
Már aFrank Birodalomban ezzel a szóval jelölték a királyi ménesek felügyelőjét, aki aKarolingok és kiváltképpen aCapetingek korában egyre nagyobb katonai hatáskörrel rendelkezett, és idővelFranciaországnak a király utáni első személyiségévé, az összes haderő főparancsnokává és a katonai igazságszolgáltatás fejévé vált. Ezt a magas tisztséget – éppen annak önálló alkotmányjogi jelentősége miatt –Richelieu bíboros,XIII. Lajos király főminisztere akirályi abszolutizmus érdekében1627-ben el is törölte.
A tisztség jelképe egy kard volt királykék hüvelyben.I. Napóleon császár1804-ben névlegesen felélesztette az ősi intézményt. Öccsét,Bonaparte Lajost nevezte kiconnétable-lá, utóbb pedigLouis-Alexandre Berthier marsallt, Wagram hercegétvice-connétable-lá.
ABourbon-ház restaurációjával (1815-től) ezek az intézmények ismét megszűntek.
Angliában a franciaországi származású dinasztiák alatt fejlődött ki aLord High Constable-nek a franciaconnétable-hoz hasonló udvari és országos tisztsége, amelyetVIII. Henrik király törölt el.