Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során.Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segítsmegbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még:A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Columbia | |
 | |
| A Columbia utolsó felszállása (STS–107) | |
| Általános adatok | |
| Orbiter jelzés | OV-102 |
| Ország |  USA |
| Pályázat elnyerése | 1972.július 26. |
| Elnevezés | USS Columbia után |
| Első repülés | STS–1 1981.április 12. –1981.április 14. |
| Utolsó repülés | STS–107 2003.január 16. –2003.február 1. |
| Küldetések száma | 28 |
| Űrhajósok | 160 |
| Űrben eltöltött idő | 300,74 nap |
| Keringések | 4 808 |
| Megtett távolság | 201 497 772 km |
| Indított űreszközök | 8 |
| Helyzet | megsemmisült |
AColumbia (NASA Orbiter jelzése:OV-102) az első amerikaiűrrepülőgép, és az első újrafelhasználható űreszköz, amelyet avilágűrben kipróbáltak.
Első repülésére1981.április 12-én (éppenGagarin űrrepülésének huszadik évfordulóján) került sor, kétűrhajóssal a fedélzetén. Nevét aBoston alapú Columbia Rediviva (közismert nevén: a Columbia)naszádról kapta, amelynek kapitánya Robert Gray volt, aki az1790-es években fedezte fel a Csendes-óceáni Északnyugat régió között elterülő államokat, az első amerikai hajó amely körülhajózta a világot. Ezzel az űrrepülőgéppel indították1999 nyarán aChandra röntgentávcsövet. A Columbia vitte fel először aSpacelab laboratórium modult1983 novemberében (STS–9),1996 novembere és decembere között hajtotta végre aSpace Shuttle történetének leghosszabb repülését, amely 17 napig és 15 óráig tartott.(STS–80). Valamint aHubble űrtávcső negyedik javítását végezte el2002 márciusában (STS–109).
2003.február 1-jén aFöldre való visszatérés közben (STS–107), hét űrhajóssal a fedélzetén megsemmisült. (LásdColumbia-katasztrófa).
A baleset függetlenkivizsgálása után, a NASA úgy döntött, hogy visszavonul az űrrepülőgép flottával. 2010-ben támogatták aConstellation programot és az emberes űrrepülésre tervezettOrion űrhajót, azonban Obama elnök 2010. október 11-én aláírta a NASA törvény engedélyezését, amely hivatalosan isConstellation program végét jelentette.
A Columbiát1975-ben kezdték el építeni a Rockwell International (korábban a North American Aviation amely ma aBoeing Észak-Amerikában) vállalatnál. A fő összeszerelő létesítményLos Angeles külvárosában,Palmdale-ben volt. Az űrrepülőgép1979.március 25-én érkezett meg aKennedy Űrközpontba, hogy felkészítsék az első indítására.1981.március 19-én a Columbia földi tesztjének előkészítése során két munkás halt meg. Első útjának (STS–1) parancsnokaJohn Young volt, aki korábban részt vettGemini és az Apollo programban, valamint a kilencedik ember, aki1972-ben aHoldon járt. A másik űrhajósRobert Crippen, akit eredetileg az Amerikai Légierő Emberes Földkörüli Laboratórium (Manned Orbiting Laboratory (MOL) űrhajó repüléséhez választottak ki.
A Columbia sikeresen elindult1981.április 12-én az első emberes űrrepülés 20. évfordulójának alkalmából (Vosztok–1).1981.április 14-én tért vissza, miután 37-szer kerülte meg a Földet, a leszállást a kiszáradt tavak mellett találhatóEdwards légitámaszponton hajtotta végre. A Columbia további három tesztrepülést hajtott végre, amiben az űrrepülőgép teljesítményét vizsgálták.1982.november 11-én hajtották végre az első küldetést, melyben négytagú legénység volt (STS–5). Ezután csatlakozott aChallenger, amely a következő három űrsiklóküldetést hajtotta végre, míg a Columbiát módosították az elsőSpacelab-küldetésre.1983-ban a Columbia parancsnoka, John Young vállalta a második operatív küldetést (STS–9), amelyben aSpacelab tudományos laboratórium és hatfős legénység volt jelen, valamint először repült nem amerikai űrhajós:Ulf Merbold. A repülés után a Columbia a következő három évet a Rockwell Palmdale létesítményben töltötte, ahol módosításokat végeztek rajta. Időközben az űrsiklóflotta is bővült aDiscoveryvel és azAtlantisszal.
A Columbia legközelebbi indítására1986.január 12-én került sor azSTS–61–C küldetésen. A küldetés legénységében szerepelt Dr.Franklin Chang Diaz, valamint a képviselőház első ülés tagja,Bill Nelson.
A következő űrsiklómisszióra a Challenger indult1986.január 28-án, tíz nappal az STS–61–C landolását követően. A Challenger azindítást követő 73. másodpercben megsemmisült. A katasztrófa utóhatása a NASA űrsiklóinak menetrendjét megzavarta, és a Columbia1989-ig (STS–28) ismét nem repült. Később újraindult az űrrepülőgépflotta.
1999.július 23-án azSTS–93 küldetésenEileen Collins alezredes volt az első női parancsnoka egy amerikai űrhajónak.
A Columbia űrrepülőgép 28 repülést hajtott végre, 300,74 napot töltött az űrben, 4808 befejezett keringéssel összesen 125 204 911 mérföldet (201 497 772 km) repült, beleértve a végső küldetést is.
A Columbia volt az egyetlen űrrepülőgép amely nem vett részt aShuttle–Mir ésNemzetközi Űrállomás programokban, és soha nem járt aMir és aNemzetközi Űrállomáson. Ezzel szemben, aDiscovery,Atlantis,Endeavour mindkét űrállomást meglátogatta legalább egyszer, a Columbia nem volt alkalmas a nagy hajlandóságú missziók elvégzésére. A Challenger megsemmisült, mielőtt aShuttle–Mir program elkezdődött volna, azEnterprise pedig soha nem járt a világűrben.
Repülések:STS–1,STS–2,STS–3,STS–4,STS–5,STS–9,STS–61–C,STS–28,STS–32,STS–35,STS–40,STS–50,STS–52,STS–55,STS–58,STS–62,STS–65,STS–73,STS–75,STS–78,STS–80,STS–83,STS–94,STS–87,STS–90,STS–93,STS–109,STS–107
.jpg)
Űrrepülőgépek | ||
|---|---|---|
 Space Shuttle |
|  |
 Buran program |
| |
