Acigány név,romani nyelvenromano nav, romano anav vagyromano alav a cigány kultúra jellegzetes eleme. Tulajdonképpen aragadványnevek speciális csoportja, mely egyszerre utal a viselője egyéni karakterére, személyes voltára és acigány közösséghez való tartozásra, a cigány identitásra. A cigány nevet a hivatalos „gádzsó névvel” párhuzamosan, illetve azt helyettesítve használják viselői. Cigány név adása a balkáni területeket leszámítva a legtöbb cigány csoportnál élő hagyomány.
- A cigány nevet általában a közösség adja viselőjének, nem az egyén választja meg azt. Az azonban már nagy mértékben az egyén döntésétől függ, hogy mely szituációban mely nevét használja. Van, aki a cigány nevén csak a legszűkebb családi körben hívatja magát, a tágabb cigány közösség a hivatalos nevét használja. Más esetben a cigány név az általánosan használatos (a nem cigány osztálytársak, munkatársak részéről is), a hivatalos neve az illetőnek csak a hivatalos papírjain szerepel.
- Egy személynek esetenként több neve is lehet. Gyakori, hogy a gyerekkori cigány nevet később felváltja egy másik forma, például kisgyermekként valakiManó, nagyobb gyermekként márZsolti. Olyan is létezik, hogy a személy eredeti közösségben megkapja cigány nevét, de megnősülve és másik városba költözve új közösségében új nevet kap. Ilyenkor a régi közösségében továbbra is a régi nevét használják, új helyén pedig az újat. A párhuzamos többnevűségre másféle példa is létezik: az illető hivatalos keresztneveGyula de a kortársi közösségben aTibi, családon belül pedigÖcsi névre hallgat.
- A névadásnak sokszor van valamilyen konkrét alapja. PéldáulFecska csak Fecske márkájú cigarettát szív;Gumi a középső fiúgyermek, a régi sorkatonai szleng alapján, ahol a legidősebb generáció volt azöreg, a legfiatalabb akopasz és a középső korosztályt neveztékguminak; vagy a László nevű személy Vitéz László alapján leszVitéz.
- A névadásnak két – egymásnak ellentmondó – szempontja létezhet. Egyik a népszerűség, a közismert vagy éppen divatos nevek adása. Másik ennek ellenkezője, főleg a szintiknél létező elv szerint a névnek egyedinek kell lenni: mivelDjango csak egy volt,Django Reinhardt óta senkit sem neveznekDjangónak.
- Nem cigány keresztnevek. Gyakori jelenség, hogy cigány névként valamely nem cigány keresztnevet kapja a személy: hivatalosanZsolt, de a cigány közösségbenKálmán; hivatalosanKálmán, a közösségbenLaci; hivatalosanHajnalka, a közösségbenBrigi.
- Külföldi nem cigány keresztnevek.Nyugat-Európában gyakori cigány név a magyar eredetűJoshka, Magyarországon a délszlávBiszerka, Hollandiában az angolszászJimmy stb.
- Hírességek nevei. Szintén nem ritka a népszerű sportolók, zenészek és sorozathősök neveinek cigány névként való használata. Ilyen például aKokó,Rocky (tréfásanRocky 5.),Elvis, sőtElvispresli.
- Keresztnevek cigány alakjai. Ilyen például aJózsef megfelelője aJoka, vagy aTibike származéka aTupka, a Tónié aTuntu stb.
- Nem cigány ragadványnevek. Ilyenek aSheriff,Pipás,Kopasz,Füttyös,Lady,Néger stb.
- Cigányosított, nem cigány eredetű ragadványnevek. Például aGrófó - gróf,Cukra - cukor,Fecska - Fecske,Kincsó - kincs stb.
- Jelentéssel bíró cigány ragadványnevek.Szlobodo - szabadság,Bálisó - malac,Lola - piros,Káló - feketeBáró - nagy. Előfordul, hogy névként egyszerre használatos mind a cigány, mind a magyar nyelvű alak:Szomnakaj ésArany.
- Tipikusan cigány keresztnevek. Ilyenek például aHolba,Pisla,Stochelo,Django,Totoj,Babik stb.
- A cigány nevek a gyakorlatban bizonyos meghatározott, nem hivatalos szituációkban helyettesítik a hivatalos, nem cigány nevet. Például cigányok közt mindenkinekEl Pelé, de hivatalosan Ceferino Gimenez Malla.
- Félhivatalos használatban alakult ki az a gyakorlat, hogy a vezetéknév mellett nem a hivatalos keresztnév, hanem a cigány név használatos. Ez elsősorban a nyugat-európai szintiknél gyakorlat:Django Reinhardt,Stochelo Rosenberg,Tschavolo Schmidt stb.
- A magyarországi félhivatalos gyakorlatban a cigány név a teljes név elé kerül:Choli Daróczi József,Joka Daróczi János,Romano Rácz Sándor,Vesha Farkas Zoltán stb.
- Másik – külföldi – gyakorlat szerint a félhivatalos használatban a cigány név a teljes nevet követi: Žarko JovanovićJagdino.
- A vezetéknevek kialakulása idején néhány cigány névből hivatalos vezetéknév vált, ilyent visel példáulCzinka Panna,Bari Károly,Ruva Pál.
- Esetenként a cigány név a felvett művésznév vezetékneveként szolgál:Bangó Margit, ClaudeRomano.
- Magyarországon a 2004-ben elkészült kisebbségi utónévjegyzék alapján cigány eredetű nevek hivatalos keresztnévként is adhatók. A legtöbben azonban így is magyar keresztnevet adnak a gyermekeiknek, igen gyakoriak körükben a szokatlan, a magyar népesség körében még nem elterjedt nevek, pl. Kevin, Renátó, Dzsenifer, Eszmeralda, Hunóra, stb.
- A 2010-es önkormányzati választások során nagyobb médiafigyelmet kapott, hogy atiszabői jelöltek cigány becenevekkel vetették fel magukat a jelöltlistába, mintCsik István Pacal, Mága Izidor Bunyó fia, Mága Tibor Gizi, Sándor Ferenc Fika fia.[1][2]
A nevek a hagyományosan kialakult formában, illetve a magyar fonetika szerint íródtak.
Baba, Biszerka, Cina, Cinka, Cukra, Fecska, Hercegnő, Holba, Kócos, Lady, Lola, Mumus, Nusi, Holba, Papusa, Pisla, Somnakaj, Tubi, Turcsi, Patrin, Radenka
Ármándó, Baba, Babik, Bangó, Basno, Bálázsovics, Baliso, Báró, Bibi, Bibci, Cigány, Choli, Csimpi, Django, Dorado, Diego, Deniel, Dujmo, Elvispresli, Feke, Flutyi, Füttyös, Gazsi, Gimics, Gincsi, Gojma, Grófó, Gumi, Győzike, Herceg, Jimmy, Joka, Joshka, Julió, Kakas, Káló, Kátrány, Kopasz, Kiskopasz, Kincsó, Kobra, Kóró, Kutya, Lackó, Ldedi, Lulo, Lölö, Malac, Mandino, Manó, Muki, Néger, Nyunyi, Pipás, Pimpi,Pola, Pimpa, Suhai, Stochelo, Szlobodo, Szexi, Rajmondo, Rikárdó, Romano, Ruva, Rubó, Tocsni, Tupka, Tschavolo, Totoj, Tuntu, Vadrác, Vesha, Vipera
Loli (n)-Lolo (ffi), Káli (n)- Káló (ffi), Bizsu, Narancs
- Diósi Ágnes: Cigányúton (Budapest, 1988.)
- Choli Daróczi József-Feyér Levente: Zhanes romanes? (Budapest, 1984.)
- Kurtiade, Marcel: Śirpustik amare ćhibăquiri (Berzon, 1992.)
- Jean-Pierre Liégeois: Romák, cigányok, utazók (Budapest, 1994.)
- Prónai Csaba (szerk.): Cigány világok Európában (Budapest 2006.)
- Sinclair, Michael Stewart: Daltestvérek (1994.)
- Марушиакова, Елена - Попов, Веселин: Циганите в Българија (София, 1993.)
