Chinval (az elején a c és a h hang egyaránt ejtendő,oszétul Цхинвал vagy Чъреба, kiejtvechinval illetvecsreba,grúzul ცხინვალი) aGrúziához tartozó,de facto azonban függetlenDél-Oszétia fővárosa aNagy-Liakvi folyó mellett, a grúz fővárostól,Tbiliszitől mintegy 90 kilométerre északnyugatra, 860 méteres tengerszint feletti magasságban.
Területe 17,46 km², lakossága2008-as becslés szerint 30 ezer (mintegy 90%-uk orosz állampolgár).
Neve agrúzKrchinvali' (ქრცხინვალი, szó szerint „gyertyánok földje”) szókapcsolatból származik. A várost1934-benSztálinrólSztaliniri névre nevezték át, ez is maradt a neve1961-ig. A maioszétok aChinval nevet használják, lehagyva a szó végii-t (agrúz nyelvben ez anominativus eset). A város másik, nem hivatalos oszét neveCsreba.
Területét már abronzkorban lakták. A feltárt települések és a régészeti anyag azt mutatja, hogy a területet egyaránt érteibériai (mai Kelet-Grúzia) éskolkhiszi (Nyugat-Grúzia) hatás, és aszarmata kulturális elemek is kimutathatók.
A legkorábbi grúz forrás, amelyben előbukkan, mintkartlii falu,1398-ban keletkezett, későbbi források szerint azonban a3. századi grúz király Aszfagur alapított itt erődítményt.
A város több középkori építészeti emlékkel büszkélkedhet, amelyek közül a legrégibb a8. és10. század között épült Szent György templom.
A18. század elején kis „királyi város” volt, amelyet főleg a kolostorok szolgái laktak.1801-ben Grúzia más keleti területeivel együtt azOrosz Birodalom kebelezte be. AzÉszak-KaukázustTbiliszivel ésGorival összekötő kereskedelmi úton fekvő Chinvali fokozatosan kereskedővárossá fejlődött, kevert zsidó, grúz, örmény és oszét lakossággal. Az1910-es években 5033 lakost számláltak meg, akiknek 42,3%-a zsidó, 33%-a grúz, 13,4%-a örmény volt és csak 11%-a oszét.
Az1918 és1920 közti időszakban, amikor Grúzia rövid időre függetlenné vált Oroszországtól, a város véres összecsapások helyszíne volt a Grúz Népi Gárda és abolsevikok pártját fogó oszét parasztok közt.1921 márciusában a bevonuló Vörös Hadsereg létrehozta a helyi szovjethatalmat. Egy évvel később Chinvali a Grúz SZSZK-n belül létrehozott Oszét Autonóm Terület fővárosa lett.
Ezt követően a város oszét többségűvé vált, a városiasítás és akorenizáció (vagy nativizálás) erőltetett politikája miatt, amelyek következtében a környező vidékek oszét lakói beáramlottak Chinvaliba. A városipari központtá vált, fa- és feldolgozóüzemekkel, számos kulturális és oktatási intézménnyel, mint a nagy tiszteletet kivívó Pedagógiai Intézet (ma Chinvalii Állami Egyetem) és egy drámaszínház. A legutolsó,1989-es népszámlálás idejére a város lakossága 43 ezerre duzzadt.
Chinvali egyik kiégett lakóháza a 2008-as harcok után
Az1989-től1992-ig tartógrúz-oszét konfliktus idején a város etnikai feszültség, majd a grúz és oszét erők közti fegyveres összecsapás színtere volt. Az1992-es szocsi tűzszüneti egyezmény az oszétok kezében hagyta Chinvalit.
A város lakossága jelentősen csökkent az1980-as évek óta és gazdaságára erősen rányomta bélyegét a Dél-Oszétia státusza miatt fennálló bizonytalanság. A2008 augusztusában kirobbantdél-oszétiai háború során a város jelentős károkat szenvedett, emberéletben és anyagiakban is.
Ez a szócikk részben vagy egészben aChinvali című angol Wikipédia-szócikkezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
.svg)
