Chicago lakossága 2010-ben 2 695 598 főre volt tehető.[2]Kül- és elővárosaival együtt „Chicagoland” statisztikai körzet népessége kb. 9,6 millió, területe pedig a környező két államba,Indianába ésWisconsinba is átnyúlik, több mint egynegyed Magyarországnyi területet, 25 ezer km²-t fedve le.
A környéket benépesítőpotawatomi indiánok a város mai területén fekvő mocsaras területeket saját nyelvükön„Checagou”-nak(fokhagyma, vad hagyma) nevezték, az ide érkező európai telepesek ezt a szót használták az itt futó folyóra is, de kezdetben még „Chetagu”-nak vagy „Shikago”-nak írták, a jelenlegi írásmód csak a város alapításakor rögzült.
Chicago eddigi történelme során rengeteg becenevet kapott, amik közül a legismertebb talán aszeles város (Windy city). Ezt az1880-as években aNew York-iThe Sun című lap tette egy csapásra népszerűvé (noha majdnem harminc évvel korábban, 1858-ban aChicago Tribune egyik számában bukkant fel először). A New York-iak az1893-asVilágkiállítás helyszínéről folyó viták során a város időjárásának kifigurázása céljából kezdték használni, ám a folyamatosgúnyolódás fordítva sült el, a chicagóiaknak annyira megtetszett, hogy átvették és csakhamar a város kedvenc öndefiníciójává vált.
A potawatomi indiánok által lakott területen első „európai” telepesként egy afrikai származásúhaiti személy,Jean-Baptiste Pointe du Sable telepedett le a helyi törzsfőnök lányával kötött házassága révén, az1770-es évek elején. Származása miatt azamerikai függetlenségi háború nagy részében egydetroiti börtönben raboskodott, ahonnan csak nem sokkal a háború vége előtt szabadulhatott. Ezután hazatért ugyan,1795-ben létrehozott egy kereskedelmi pontot (trading post) a mai Chicago területén, de1800-ban ismeretlen okokból továbbállt nyugat felé.
Három évvel később (1803-ban) az amerikai hadseregFort Dearborn néven épített egy erődöt a korábbi kereskedelmi pont helyén, mely azonban az1812-es brit–amerikai háború során elpusztult. Miután abritek bevették, a lakosokat börtönbe zárták, majd az erődöt földig rombolták, ezt követően egészen1833-ig nem települt ide senki.
1833 elején 350 telepes költözött aChicago folyó partján fekvő egykoriFort Deaborn helyére. Telepüket még abban az évben,augusztus 12-én,Chicago néven önálló településsé szervezték. A község néhány év alatt közel négyezressé nőtt, így1837.március 4-én városi rangra emelkedett, azon a napon, mikorIllinois állam részévé vált.
Kiváló földrajzi elhelyezkedése folytán a nyugat felé terjeszkedőAmerikai Egyesült Államok fő kiindulópontjává vált.1848-ban nyitották meg azIllinois és Michigan Csatornát, mely aNagy-tavakat kötötte (és köti) össze aMississippi (folyó) folyóval, ezáltal megnyílt az út dél felé, egészen aMexikói-öbölig. Szintén ebben az évben készült el az első vasútvonal is, ennek köszönhető, hogy1890-re Amerika második legnagyobb városává nőtte ki magát, mintegy 1,1 millió ember otthonát jelentve. 1855. április 21-énchicagói sörlázadás néven ismert zavargások törtek ki a városvezetés és a német és ír bevándorlók között az italméréseket érintő rendelkezések miatt.
Az1860-as elnökválasztáson aRepublikánus párt itt mutatta be saját jelöltjét,Abraham Lincolnt a posztra, aki később el is nyerte az elnöki széket. A polgárháború alatt semmilyen katonai eseményre nem került sor a városban, vagy környékén.
1871.október 8-a és10-e között pusztított azEgyesült Államok egyik legnagyobb19. századi katasztrófájának számítónagy chicagói tűzvész, 125 halottat és egy teljesen leégett belvárost hagyva maga után. Az újjáépítés az amúgy is prosperáló város gazdaságának egy újabb lökést adott, lakossága 1870 és 1900 között 299 000-ről közel 1,7 millióra duzzadt. A világ első felhőkarcolója, aHome Insurance Building is itt épült fel1885-ben. A maga 10 emeletével és 42 méteres magasságával egészen1890-ig a világ legmagasabb épületének számított (1931-ben bontották le)
1886.május 1-jén a munkásszakszervezetek sztrájkot szerveztek a nyolc órás munkaidő bevezetéséért, melyetmájus 4-én az azóta legendássá válthaymarketi zavargás zárt le, mikor is a tüntető munkások közé vegyültanarchisták egy bombát dobtak a rendőrök közé, akik viszonzásul azonnal tüzet nyitottak. Több tucat sebesült maradt a helyszínen, akik félve a letartóztatástól nem mentek kórházba. Összesen 11 ember (7 rendőr és 4 tüntető) vesztette életét. A későbbi perek során nyolcszocialista-anarchistát állítottak bíróság eléMathias J. Degan rendőr meggyilkolásának vádjával.Louis Lingg,August Spies,Albert Parsons,Adolph Fischer, ésGeorge Engelhalálos ítéletet, míg másik két társuk,Michael Schwab ésSamuel Fielden életfogytiglani, illetveOscar Neeble 15 éves börtönbüntetést kapott. A halálraítélteket 1887. november 11-én kivégezték (egyikük korábban a börtönben öngyilkos lett), a többiek kormányzói kegyelem útján1893-ban kiszabadultak. A május elsejei ünnep, azaza munka ünnepe erre az eseményre emlékszik.
A hatékonylobbizásnak köszönhetően Chicago rendezhette meg az1893-asvilágkiállítást, melyen egyúttalAmerika felfedezésének 400. évfordulóját is ünnepelték. A kiállítás helyszínének vitája során kapta a város aNew York-i újságíróktól aszeles város(Windy City) gúnynevet, ám a vicc fordítva sült el, a chicagóiaknak annyira megtetszett, hogy átvették és csakhamar a város kedvenc öndefiníciójává vált. Az esemény mintegy 27,5 millió látogatót vonzott, mind a mai napig az egyik legsikeresebb világkiállítást produkálva és óriási hatást gyakorolva a kor építészetére és designjára. (Innen indult hódító útjára a magasépítészet, Amerika és a világ számos pontján jelentek meg a chicagói mintára épült és addig szinte kizárólag Chicagóban fellelhető felhőkarcolók.)
A gyors növekedés valamint a rengeteg gyár és üzem teljesen tönkretette aMichigan-tó vizét, mely a20. század elejére komoly problémává terebélyesedett, a város már nem volt képes elegendő ivóvízzel ellátni lakóit. A problémát1900-ban egy zsiliprendszer kiépítésével oldották meg, a Chicago folyó folyásirányát megfordítva az Illinois folyóba, így a szennyvíz már nem a tóba ömlött.
Az1920-as évek kétes hírnevet hoztak Chicagónak, mikor a gengszterháborúkból győztesen kikeveredőAl Capone gyakorlatilag a teljes várost az irányítása alá vonta egészen1931-es bebörtönzéséig.
Anagy fekete-amerikai migráció idején (1914-1950 között, mikor több millió déli fekete indult északra az első, majd a második világháborúba távozott illetve ott elesett katonák munkahelyeinek betöltésére) több ezer déli fekete települt be a városba, óriási lökést adva a zenei életnek.Itt kapta nevét és indult világhódító útjára ajazz.
1973.május 3-án nyitotta meg kapuit a 442 (antennával együtt 527) méter magasSears Tower, mely 1998-ig a világ legmagasabb épülete volt, ma is Chicago egyik szimbóluma, jelképe.
Az1950-es évek elejétől kezdve a város közép és felső osztályának egy jelentős része (mintegy 700 000 ember) költözött ki a kül- és elővárosokba, de az amerikai 'trenddel' szemben a kiürült, illetve elszegényedett városrészek az1990-es évek óta folyamatosan kezdenek feléledni, folyamatosan tér vissza beléjük az élet.
Az1830-as években ide érkező telepesek aChicago folyó torkolatánál építették fel első otthonaikat. Az azóta eltelt idő alatt Chicago rengeteget terjeszkedett, a legutóbbi felmérés szerint ma összesen 606 1 km² kiterjedésű, melyből 588,3km² a szárazföld és 17,8km² a vízfelület (az összterület 2,94%-a).
A környezetében futó több kisebb törésvonal miatt az első feljegyzettföldrengés (1804)[3] óta több újabb is megrázta a várost, legutóbb egy, aRichter-skála szerinti 4,3-es erősségű földmozgás okozott kisebb károkat néhány épület díszítésében2004.június 28-án.
Az uralkodóéghajlat nedves kontinentális. Anyár forró és párás, a júliusi napi átlaghőmérséklet 29,3 °C. Atél hideg, havas, szeles, a januári átlaghőmérséklet -4,7 °C. Télen a hőmérséklet gyakran marad fagypont alatt. Atavaszi ésőszi enyhe évszakokban alacsony a páratartalom.
A városban mért legmagasabb hőmérséklet 42 °C volt, melyet1934. június 1-jén és1936. július 11-én mértek. A legalacsonyabb hőmérséklet -33 °C volt, melyet1985. január 20-án mértek azO’Hare repülőtéren.
Az amerikai nagyvárosoktól eltérően Chicagóban a fehér, a fekete illetve a spanyol ajkú lakosság közel azonos arányban van jelen, mely az államok egyik legnagyobb etnikai és kulturális olvasztótégelyévé teszi. A városban élőket angolulChicagoan-nak hívják.
Chicago közel egy évszázadon át azEgyesült Államok második legnagyobb városa volt, mígnem a közel 40 éven át tartó folyamatos elvándorlás miatt (mintegy 700 000 ember költözött ki a városból) a harmadik helyre csúszott vissza, de még így is csupánNew York ésLos Angeles népesebb nála. Az elvándorlási folyamat az1990-es években állt csak meg, azóta viszont folyamatos növekedés figyelhető meg a lakosság számát illetően, mely révén a korábban elnéptelenedett városrészek ismét kezdenek megtelni élettel.
Becslések szerintVarsó után Chicagóban él a legtöbb lengyel, aminek oka, hogy1918-ig nem létezett független lengyel állam, így sokan emigráltak Chicagóba. Napjainkig alengyel diaszpóra egyik legfontosabb központja.[5][6] AJefferson Parkban a Munka Ünnepén rendszeresen megtartják aTaste of Polonia(Lengyelország íze) nevű fesztivált, aminek keretében alengyel gasztronómia érdekességeit mutatják be és a lengyel kulturális örökségeket és hagyományokat.
A városnak jelentős mértékűromán lakossága van. Az USA-ban a harmadik legnépesebbdélkelet-ázsiai lakossággal rendelkezik a város, főlegindiai éspakisztáni lakosokkal.
ChicagoIllinois állam Cook megyéjének közigazgatási központja. A városi közgyűlésbe az 50 választókerület 1-1 tagot delegál, melynek feje a polgármester, akit négyévente választ meg magának a lakosság, akárcsak a kincstárnokot és a hivatalnokokat is.
A városvezetés felkérésére aChicagói Egyetem Szociológiai Tudományos Kutató Bizottsága az1920-as években nagyszabású szociológiai felmérések útján Chicagót 75 kerületre osztotta fel, melyek határai és nevei nagyjából megegyeztek a környékek akkori elnevezéseivel és határaival. Ez a szám az1950-es években azO’Hare nemzetközi repülőtér bekebelezésével előbb 76-ra, majd az1980-as években a 3. kerület kettéosztásával 77-re nőtt.
Mára többen elavultnak tartják ezt a fajta felosztást, mivel sokkal inkább környékekre, negyedekre (neighbourhoods) mint kerületekre bontható a város. A jelenlegi kerülethatárok már nem tükrözik a város fejlődését, átrendeződését, határait, többnek az elnevezése lecserélődött, átalakult, esetleg „odébb tolódott” vagy épp egyszerűen kiment a közhasználatból.
Ezen környékek, negyedek között (melyek szintén 77-en vannak) esetenként óriási szociális, etnikai, kulturális, vagy más különbségek is előfordulhatnak.
Chicago azAmerikai Egyesült Államok közlekedési hálózatának egyik legfőbb csomópontja, egyben a világ harmadik legnagyobb belföldi kikötőjeHongkong ésSzingapúr után,[12] minek révén jelentős szerepet tölt be a világpiacon is.
A város utcái elsősorban az Amerikában megszokott négyzethálós minta szerint épültek. A számozásuk (és a házszámok is) a „középen” fekvő két utcától, aState Street-től kelet-nyugati (East-West) irányban, illetveMadisontól az észak–déli (North-South) irányban indulnak. A városon keresztülhaladó, illetve az innen kiinduló autópályák (összesen hét) szintén rendelkeznek saját utcanévvel a város határain belül. Fontos vasúti csomópont is. Két nagy vasúttársaság hálózatát kapcsolja össze.
A tömegközlekedést szinte egészét aChicago Transit Authority (CTA) bonyolítja1947-es alapítása óta, közel 160 különböző buszjárattal és 8 felszíni vasútvonallal. Ez utóbbit a chicagóiak „Chicago El”, „Chicago L”, „El”, „the 'L'” vagy „CTA Trains” néven emlegetik legtöbbször. Ehhez járul hozzá további 11MetraHÉV vonal is, (ez egy magáncég), melyek a CTA 8 vonalából 6-ot használnak, így kötve össze a két rendszert. Ezekhez járul hozzá aPace vállalat, mely néhány, kizárólag a várost a külvárosokkal összekötő buszjáratot üzemeltet.
Jazz: Chicago ajazz világának egyik legmeghatározóbb helyszíne, az első otthona. Ez volt az első város, mely befogadta az új zenei irányzatot majd el is keresztelete azt „jass”-nek. Az írásmódot későbbjazz-re változtatták, mert a plakátokon rendszeresen lekaparták a „j” betűt, miáltal az „ass” (magyarul: segg) szó volt olvasható.
A hagyományos zenei elemeket korszerű tánczenei motívumokkal ötvözték; itt használtak először elektromosgitárt.
Rock & Alternatív: Az alternatív valamint a rock kultúrában is több ismert, népszerű banda otthona, többek között aSOiL, aDisturbed, aThe Smashing Pumpkins, a Fall Out Boy, az Alkaline Trio vagy épp aBig Black székhelye is Chicago.
R&B, Hip-Hop: A mai modern amerikai hiphopkultúra több prominens figurája, úgymintKanye West,R Kelly vagy éppTwista szintén itt élnek és alkotnak.
Komoly: A Chicagói Szimfonikus Zenekar azEgyesült Államok egyik leghosszabb ideje működő és az egyik legnagyobb tiszteletnek örvendőzenekara.
Habárfilmgyártása sem amerikai, sem világviszonylatban nem túl jelentős, mégis több világsikert aratott film is itt játszódik, az1920-as,1930-as évek gengsztereiről szóló filmek és könyvek, illetve más, népszerű show és sorozat színtere.
Sue, a világ legteljesebbTyrannosaurus csontváza aField Museum of Natural History előcsarnokában
Art Institute of Chicago – Művészeti múzeum, jelentős impresszionista és poszt-impresszionista gyűjteménnyel. Az Amerikai Egyesült Államok második legnagyobb alapterületű művészeti múzeuma (aNew York-iMetropolitan Művészeti Múzeum után).
Chicago Cultural Center – (Chicagói Kulturális Központ) –1897-ben épült, mint Chicago első nyilvánoskönyvtára. Az épületben található a városba látogató turisták számára roppant hasznos 'Visitor Information Center', valamint több galéria és kiállítóterem. A Preston Bradley Hall látványossága egy 11,5 méter magas Tiffany üvegkupola.
Chicago History Museum – Várostörténeti múzeum
DuSable Museum of African-American History – A fekete-amerikai kultúrát bemutató múzeum
Field Museum of Natural History – A város természettudományi múzeuma. Fő attrakciója Sue, a világ legnagyobb és legteljesebbTyrannosaurus rex csontváza, és a gyermekközpontú Egyiptom kiállítás.
Freedom Museum – A szabadság múzeuma, teljes egészében azamerikai alkotmány első passzusának szentelve.
Museum of Contemporary Art – Modern művészetek múzeuma, kizárólag1945 után született alkotások találhatóak benne.
Museum of Science and Industry in Chicago – Tudományos-technológiai múzeum, érdekessége egymásodik világháborústengeralattjáró és egy működő szénbánya.
Peggy Notebaert Nature Museum – Ökológiai múzeum, a lepkekiállításuk egyedülálló
Oriental Institute – aChicagói Egyetem része, múzeum és oktatási intézmény is, a világ egyik legkiválóbbegyiptomi ésközel-keleti gyűjteményével rendelkezik. Az intézet egyik tanára szolgált mintáulIndiana Jones figurájához.
Egy kisebb vitorlásflotta kel át a felhúzott State Steel Bridge alatt
Chicagónak ma nem kevesebb mint 27 testvérvárosa van.[13] Legtöbbjük az adott állam legfontosabb, vagy második legfontosabb városa, vagy olyan település, ahonnan rengeteg bevándorló érkezett Chicagóba.
↑quickfacts.census.gov. State and County Quick Facts. U.S. Census Bureau. [2014. december 31-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 28.)
