Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: 76,5–75,5 Makéső kréta | ||||||||||||||||||||||||||||||||
 AChasmosaurus rekonstrukciója | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fosszilis | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||
 AWikifajok tartalmazChasmosaurus témájú rendszertani információt.  AWikimédia Commons tartalmazChasmosaurus témájú kategóriát. |
AChasmosaurus (jelentése 'nyitott gyík' azógörög χάσμα /khaszma 'nyílás', 'üreg' vagy 'öböl', és σαυρος /szaürosz szavak összetételéből, a nyakfodron levő nagy nyílásokra utalva) aceratopsidadinoszauruszok egyikneme, amely akéső krétakorban éltÉszak-Amerikában. 4,3–4,8 méteres testhosszával és 1,5–2 tonnás tömegével[1] aChasmosaurus közepes méretűceratopsiának számított. A többi ceratopsiához hasonlóannövényevő volt. KezdetbenProtorosaurusnak hívták, de átnevezték, mivel ezt a nevet korábban már publikálták egy másik állattal kapcsolatban. ValamennyiChasmosaurus példányra akanadaiAlberta tartományban, aDinoszaurusz Tartományi Park területén levőDinosaur Park-formációban találtak rá. AC. russelli a formáció alsó padjaiból származik, míg aC. belli a középső és felső padokból.[2]
_(20765045131).jpg)
1898-banLawrence Lambe, a Kanadai Geológiai Szolgálat (Geological Survey of Canada) kutatója fedezte fel az elsőChasmosaurus maradványt, egy nyakfodor darabját.[3] Habár felismerte, hogy a lelet egy új fajt képvisel, Lambe úgy gondolta, hogy afosszília a korábbról ismert rövid nyakfodrú ceratopsia nemhez, aMonocloniushoz tartozik.[3] A példány leírásához létrehozta aMonoclonius belli nevű fajt.[3]
1913-banCharles Sternberg és fia több teljes „M. belli”koponyát talált akanadaiAlbertában levőDinosaur Park-formáció közepén. Ezeket Lambe 1914-ben egy új nemként,Chasmosaurusként írta le.[3]
Ezután továbbiChasmosaurus maradványok, köztük koponyák kerültek elő.[3] Úgy tűnt, hogy morfológiai eltérések találhatók az ismertChasmosaurus koponyák között.[3] TöbbChasmosaurus faj is ismertté vált. Lambe eredeti fajához, aC. bellihez ('Bell lyukas gyíkja') még ugyanabban az évben csatlakozott aC. canadensis ('kanadai lyukas gyík'). A következő fajt LambeEoceratops canadensis néven írta le, de Thomas M. Lehman később átsorolta ebbe a nembe. AzEoceratopsot és a hosszúszarvúChasmosaurus kaisenit jelenleg ideiglenesen aMojoceratops példányainak tekintik.[4] Lull egy szokatlan, rövid pofájú koponya után elnevezett egy új fajt, aC. brevirostrist, amely 1926-ban került elő. Ezt 1940-ben C. M. SternbergC. russelli nevű faja követte, melyre Alberta délnyugati (a Dinosaur Park-formáció alsó) részén találtak rá. A Thomas Lehman által 1989-ben leírttexasiC. mariscalensis később átkerült azAgujaceratops nembe.[5] A legújabb faj, aC. irvinensis a Dinosaur Park-formáció legfelső padjából származik. Ezt a fajt 2010-ben a számára létrehozottVagaceratops nemben helyezték el.[6]
Ataxonómusok a ceratopsiákat két alcsaládra osztották fel; a rövid nyakfodrúakra (a centrosaurinákra), mint például aCentrosaurus és a hosszú nyakfodrúakra (a chasmosaurinákra), melyek közé aChasmosaurus is tartozik. A hosszú nyakfodrú ceratopsiák a nagyobb nyakfodor mellett jellemzően hosszabb arccal és állcsontokkal rendelkeztek, és egyes őslénykutatók kijelentették, hogy jobban megválogatták a táplálékukat. A hosszú nyakfodrok adinoszauruszok evolúciója során aránylag későn fejlődtek ki, aChasmosaurus maradványai pedig a késő kréta korból, 76,5–75,5 millió évvel ezelőttről származnak.[7] AChasmosaurus nyakfodrát szív alakúnak írták le, mivel a csontszerkezete két nagy hurokból áll, melyek egy központi csont körül helyezkednek el.
Egyes fosszíliák kis elcsontosodott részeket (úgynevezettepoccipitalokat) tartalmaznak, amik a nyakfodor kerületén helyezkedhettek el. A nyakfodor talán élénk színű volt, hogy felhívja a figyelmet a méretére vagy egyszerűen a párválasztás során történő pózolásra szolgált. Bár a nyakfodor nagy méretet ért el, mégis olyan gyenge volt (a csontok között főként bőr feszült), hogy a védekezés során nem sok haszna lehetett. Lehetséges, hogy egyszerűen csak a figyelem felkeltésére vagy esetleghőszabályzásra szolgált.
Sok ceratopsiához hasonlóan aChasmosaurus az arcán három szarvat viselt, melyek közül egy az orron, kettő pedig a szemek felett helyezkedett el. Az egyes fosszilis maradványok eltérő eredményre vezetnek – aChasmosaurus egyik fajánál, aC. kaiseninél, a szemöldök szarvak hosszúak voltak, aC. bellinél viszont rövidek. Habár kezdetben külön fajként nevezték el ezeket a példányokat, mégis lehetségesnek tűnik, hogy a hosszú szarvúak hímek, a rövid szarvúak pedig nőstények voltak.
Az egyik Sternberg által feltártChasmosaurus példány érdekes módon fosszilizálódott bőrrel együtt került elő.[3] Úgy tűnik, hogy a bőrön számos öt- vagy hatszögű csomót alkotó nagy pikkely helyezkedett el, szabályos sorokba rendezve a kisebb pikkelyek között.[3] A fosszilis bőrminták nem nyújtanak információt aChasmosaurus színezetét illetően.
Ez a szócikk részben vagy egészben aChasmosaurus című angol Wikipédia-szócikkezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap