Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Chabacano Chavacano | |
| Beszélik | Fülöp-szigetek,Malajzia |
| Terület | Délkelet-Ázsia |
| Beszélők száma | ~620 000 fő |
| Nyelvcsalád | Spanyol alapúkreol |
| Írásrendszer | Spanyol ábécé |
| Hivatalos állapot | |
| Hivatalos | — |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | — |
| ISO 639-2 | crp |
 AWikimédia Commons tartalmazChavacano témájú médiaállományokat. | |
 | Nem tévesztendő össze a következővel:Fülöp-szigeteki spanyol nyelvjárás. |
Achabacano vagychavacano nyelv, más névenFülöp-szigeteki spanyol kreol (saját elnevezésechavacano) aFülöp-szigetekZamboanga,Basilan,Kabasalan,Siay,Margosatubig,Ipil,Malangas,Lapuyan,Buug,Tungawa,Alicia,Isabela,Lamitan,Maluso,Malamawi,Cotabato City,Mindanao;Cavite,Ternate, valamint aManila mellettiErmita tartományaiban, továbbáMalajziaSabah államában beszéltkreol nyelv, amely aspanyolból alakult ki a gyarmatosítás korszakában. Beszélőinek száma a2000-es Fülöp-szigeteki népszámlálás szerint 607 200, és még kb. 12 000 használója van a Malajziai Sabahban.
A nyelv a spanyol gyarmatosítás korában a szigetekre betelepítettspanyolok ésmexikóiak zamboangai őslakossággal történő érintkezése során keletkezett. Elnevezése a spanyolchabacano, -na melléknévből ered, amelynek jelentése ’közönséges, vulgáris’, mivel a spanyolok fennhatóságuk idején a nyelvet a spanyol vulgáris változatának tartották. A chabacano szókincsének legnagyobb része a spanyolból származik, nyelvtanának kialakulásában azonban – minden minden kreol nyelv esetében – a helyi nyelvek (főként atagalog) játszottak fontos szerepet.
A chabacano nyelv lejegyzésére aspanyol ábécé használatos. A betűk hangértéke azonos a spanyol hangértékükkel. Ak ésw betűk csak az idegen vagy a helyi nyelvekből átvett szavakban fordulnak elő. A hangsúly jelölése nem kötelező érvényű.
A kreol nyelvekhez hasonlóan a chabacano nyelvtana a spanyoléhoz képest rendkívül egyszerű, lényegében „ragozás nélküli spanyol”. Anyelvtani nem általában csak a személyeknél maradt fenn, a határozott névelő egyetlen alakja pedig (az eredetileg nőnemű főnevek előtt is)el. A főnevek többes számát amaga szócskával képzik, amely a többes számba teendő szó vagy névszói szerkezet előtt áll. Az igéknek csak egyetlen alakjuk van, amely a spanyolfőnévi igenévből származik. A személyeket a személyes névmás ige után helyezésével, az igeidőket pedig segédszavakkal fejezik ki.
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata első cikkelye:
| Chabacano nyelven | Spanyolul | Magyarul |
|---|---|---|
| Todo el maga ser humano nacé libre e igual en dignidad y maga derecho. Dotado con ellos el razón y conciencia y debé ellos comportá fraternalmente con el maga uno con el maga otro. | Todos los seres humanos nacen libres e iguales en dignidad y derechos. Dotados de razón y conciencia, deben comportarse fraternalmente los unos con los otros. | „Minden emberi lény szabadon születik, és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell, hogy viseltessenek.” |
