A Capcom előde a Kenzó Cudzsimotó által, 1979 május 30-án megalapított I.R.M Corporation volt. Ebben az időben Cudzsimotó még azIrem Corporation elnöke is volt egyben, mely a későbbi Capcomhoz hasonlóan szintén videójátékok fejlesztésével, illetve azok forgalmazásával foglalkozott. Egészen 1983-ig mind a két cég vezetői pozícióját Cudzsimotó töltötte be, nem sokkal később azonban pénzügyi nehézségekre, valamint magánéleti problémákra hivatkozván első cégének, az Irem Corporation-nek vezérigazgatói posztjától váratlanul megvált.
Az I.R.M Corporation elsősorban elektronikus játéktermi gépek készítésével és forgalmazásával foglalkozott. Egyedüli vetélytársának a hasonló foglalkozáskörű Japan Capsule Computers Corporation bizonyult, azonban a feleslegesnek ítélt versengések helyett a két cég 1981-re összeállt és Sambi Corporation Ltd. néven kezdte el gyártani termékeit. 1989-ben Kenzó Cudzsimotó javaslatára az új cég egy névváltoztatáson ment keresztül, az új név pedig a Capcom lett, mely a Japan Capsule Computers Corporation nevéből tevődik össze (CapsuleComputers).
Attól eltekintve, hogy a vállalat első terméke az 1983-as pénzbedobósLittle League volt, első hivatalos játéka az egy évvel későbbi, 1984-esVulgus nevet viselte. Ezen árkádgépes korszaka azonban nem volt hosszú életű, aNintendo Entertainment System otthoni játékkonzol 1985-ös sikerét követően a Capcom is egyre inkább a konzolok pártfogója lett, elsősorban aCommodore 64-re, valamintIBM PC DOS-ra kezdett el játékokat gyártani.
Sokan a Capcomot tartják az utolsó nagy kétdimenziós játékfejlesztőnek, mivel egészen 2006-ig szinte csak is kizárólag sík tereket alkalmazó szoftvereket programozott. Eleinte viszont nem is nagyon volt más választása a cégnek, mivelhogy sem a Nintendo Entertainment System, sem pedig a DOS fájlok nem voltak képesek háromdimenziós grafikák megjelenítésére. Ennél fogva hosszú ideig kitartottak a kétdimenziós fejlesztés mellett, mely nem is bizonyult rossz döntésnek a későbbiekben: a Capcom által készített videójátékok zöme ugyanis pont a kétdimenziós, leginkább japán rajzfilmekhez hasonlítható grafikájuk miatt lettek kedveltek a játékosok körében.
Alapításának első pár évében a Capcom mindössze csak három fejlesztőcsapattal rendelkezett. Az első vezetője Tokuro Fudzsivara, a másodiké Takasi Nisijama, a harmadiké pedig Joshiki Okamoto volt. Idővel egyre több és több csoport alakult meg, melyeknek egy része 2002-re egybeolvadt, egy nagy fejlesztőgárdát alkotván ezzel.
Ez a fejlesztőgárda három nagy részre van felosztva a cégen belül. Az egyes számú csoport felelős a nemzetközi (elsősorban észak-amerikai, illetve európai célközönségek számára készített) játékok fejlesztéséért, illetve forgalmazásáért. Ide tartozik például aResident Evil, aDevil May Cry és aDead Rising. A kettes számú csoport felelős a túlnyomórészt online tartalommal bíró játékok fejlesztéséért, illetve forgalmazásáért. Ide aStreet Fighter, aMarvel vs. Capcom és még sok egyéb széria tartozik. A hármas számú csoport pedig az elsősorban japán célközönség számára szánt játékok fejlesztéséért, illetve forgalmazásáért felelős. Példaként aMonster Hunter,Sengoku BASARA ésAce Attorney játékokat lehetne megemlíteni.
AzOszaka prefektúrában találhatóoszakai központi irodán, valamint az R&D Capcom főépületen kívül a vállalatnak van még egy irodájaTokióban is (Sindzsuku Micui épület), valamint aMie prefektúrához tartozó Igában. Nemzetközi téren összesen 15 leányvállalattal büszkélkedhet, melyek nagy része Észak-Amerikában, Európában, illetve Kelet-Ázsiában található.
A fejlesztők amellett, hogy árkád, otthoni, online, mobil éspacsinkó játékokat is készítenek, saját játéktermeket is üzemeltetnek JapánbanPlaza Capcom néven.
Egy 1998-ban létrehozott leányvállalatuk, aSuleputer, pedig CD-k, DVD-k és egyéb médiumok árusításáért felelős aSony Music Entertainment Media közreműködésével.
A Capcom 1987-ben indította el az egyik legismertebb videójáték sorozatát, aStreet Fighter szériát, mely mind a mai napig nagy népszerűségnek örvend a verekedős játékok körében. Világszerte összesen több mint 30 millió példány került már eladásra a különböző kiadásaiból és részeiből. A cég még ugyanebben az évben mutatta be egy másik szériáját is, aMega Man-t, mely eladások terén mára már szintén megközelíti a 30 milliót.
A vállalat 1996-ban adta piacra aResident Evil-ként ismert túlélő horror szériáját, mely valóságos pénzügyi sikernek számított a maga 90 millió példányos eladási számával. A sorozat első részének sikeréből kifolyóan a Capcom már a következő évben nekilátott egy új rész elkészítéséhez, ám idővel felhagyott az eredeti elképzeléseivel és helyette egy teljesen új játékot mutatott be a játékosközönségnek; aDevil May Cry-t. Bár ezeket a játékokat elsősorban csakSony konzolokra gyártották, idővel más egyébvideójáték konzolokra is áthelyezték őket. 2004-ben a cég megint csak egy új szériát indított elMonster Hunter néven, mely meghaladta a 45 milliós eladási számot.
Eltekintve attól, hogy a Capcom-nak megvannak a saját jogilag levédett videójátékai, nem ritka az, hogy összeáll más fejlesztőcsapatokkal. Közreműködött például aLost Planet: Extreme Condition,Dead Rising,Dragon's Dogma,Asura's Wrath és aZack and Wiki játékok fejlesztésében, valamint segített publikálni több nyugati videójátékot is Japánban, leginkább olyanokat, melyeket más ázsiai cégek nem vállaltak el.
A cég egy listát vezet azon játékairól, melyek meghaladták az egymilliós eladási számot. Ezen játékait „Platina játékoknak” hívja, melyekből egy 2018 december 31-ei adat szerint mára már több mint 80 darab van. Az alábbi táblázatban az első 10 termék látható, felül a cég eddigi legkelendőbb játékával.
2012-ben többen is éles kritikával illették meg a céget, mivel hogy az olyan internetes felületről letöltendő játékbeli tartalmakért kért el pénzt, melyek már eleve a játék részei voltak, csak éppenséggel nem voltak elérhetőek. A Capcom természetesen minden vádat tagadott, mely ezzel, a lehúzásnak nyugodt szívvel nevezhető eladási módszerével volt kapcsolatos és bár per soha sem lett az ügyből, a 2012-ben piacra dobott játékainak zöme (legfőképpen aStreet Fighter X Tekken) nem végeztek valami fényes helyen az eladási listákon. Ám nem ez volt az egyetlen olyan eset, amikor a vevők hangot emeltek a vállalat döntéseivel szemben. Példának okáért a Capcom rendszeresen csak és kizárólag Japánban adott ki egyes videójátékokat (Sengoku BASARA videójáték sorozat), indokolatlanul és váratlanul rekesztett be előre bejelentett projecteket (Mega Man Legends 3), valamint feloszlatta aClover Studio-t, egyik sikeres leányvállalatát, mert az nem volt hajlandó együttműködni többé. 2015-ben a cégnek teljes mértékben vissza kellett vonnia a PlayStation 4-es játékkonzolra kiadottUltra Street Fighter IV nevezetű játékát a boltokból, mivel az oly szinten hemzsegett a technikai hibáktól, hogy szinte játszhatatlan volt. 2016-ban pedig hasonlóképpen kellett elbánnia aStreet Fighter V első kiadásával az egyjátékos mód rövidsége, valamint a folyamatosan összeomló online szerverek miatt.
Ez a szócikk részben vagy egészben aCapcom című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.