Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Róma történelmi központja | |
| Világörökség | |
 | |
| Campo de’ Fiori | |
| Adatok | |
| Ország | Olaszország |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | I, II, III, IV, VI |
| Elhelyezkedése | |
  Campo de’ Fiori Pozíció Róma belvárosa térképén | |
 é. sz. 41° 53′ 44″,k. h. 12° 28′ 19″41.89566377508,12.47204653844741.895664°N 12.472047°EKoordináták:é. sz. 41° 53′ 44″,k. h. 12° 28′ 19″41.89566377508,12.47204653844741.895664°N 12.472047°E | |
 AWikimédia Commons tartalmazCampo de’ Fiori témájú médiaállományokat. | |
ACampo de’ Fiori egy térRóma történelmi belvárosában. Ezen a téren végezték kiGiordano Brunót1600.február 17-én.
A tér nevének(Virágok mezeje) eredetére két elmélet is van. Az egyik szerint itt állt a háza Florának,Pompeius szerelmének, a másik szerint az elnevezés arra utal, hogy a területet1456-ig nem kövezték ki, így vadvirágos mező volt.[1][2]
Az ókori Rómában ez a terület, amely a Pompeius színháza, a hozzá kapcsolódó Venus Victrix templom[1] és aTiberis között terült el, lakatlan volt, mivel a folyó gyakran elöntötte. Első lakosai ugyan már az1. században megjelentek, de a15. századig csak kevesen éltek itt.
Az1400-as évek közepén,III. Kallixtusz pápa uralkodása alatt[1] megkezdték a terület beépítését. Az első épület, amelyet itt felhúztak, egy templom volt, a Santa Brigida a Campo de' Fiori, amely ma aPiazza Farnese felé néz.1456-ban a teret lekövezték. Ekkor már állt az Orsiniak palotája, illetve a Palazzo della Cancelleria, az elsőreneszánsz palota a városban.[3][4]
1473-banIV. Szixtusz pápa egy ókori folyami átkelő romjain megépíttette aSisto hidat, hogy megkönnyítse a zarándokok átkelését a folyón. Az új híd miatt a Campo de’ Fiori fontosabbá, ingatlanjai értékesebbé váltak. A pápa1483-ban kezdeményezte a terület megtisztítását, és egy új út megépítését a zarándokok számára, ahol aSzent Péter-bazilikába tartó keresztények ennivalót és szálláshelyet találtak maguknak. Ez ma a Via del Pellegrino, vagyis a Zarándokok útja, amely a tértől indul.[4]
A tér fontos piac volt mindig: minden hétfőn és szombaton lóvásárt tartottak.[1]1869 óta zöldség- és halpiac működik a Campo de' Fiorin.[3]
A téren több kivégzést is tartottak, itt állította máglyára azinkvizíció az olasz filozófust ésdominikánus szerzetest, Giordano Brunót 1600. február 17-én.[3] Giordano Bruno máglyahalálának helyén ma a tudós1889-ben felállított szobra, Ettore Ferrari alkotása áll.[3] A szobor felirata:„Brunónak állította az általa megálmodott évszázad, ott, ahol máglyája égett.”[5]
Giuseppe Vasi18. századi építész és vésnök egyik metszetén, amelyet a térről készített, látható egy magas bitó a Campo de’ Fiorin. Ez nem csak kivégző eszközként szolgált, a kisebb bűnösökre rákötötték a kötelet, és többször felemelték a magasba, majd leengedték őket. A Piazza Farnesére vezető utcát ma is Kötél utcának (Via della Corda) hívják.[2]
A téren állt a Terrinaszökőkút, amelyXIII. Gergely pápa uralkodása (1572-1582) idején készült. Nevét(levesestál) alakja után kapta. A szökőkutat alacsonyra építették, mert a nyomás nem volt elég látványos vízsugár létrehozására. A kutat azAqua Virgo táplálta, amely aTrevi-kutat és afontana delle tartarughét is ellátta vízzel.1889-ben eltávolították a tér közepéről, hogy helyet csináljanak Girodano Bruno szobrának.1898-ban másolata került a tér nyugati végébe.[2]
