Burundi felföldje átlagosan a tengerszint fölött 1600 m-rel fekszik; délnyugaton a Tanganyika-tó, északkeleten azUnjamwesi-medencében terül el az ország nagy része. A domborzat nyugat felé emelkedő, részben erősen tagolt fennsík, egészen a Közép-afrikai-árok peremhegységéig, ami egyben vízválasztó is. Tőle nyugatra a folyók aKongó-medence, keletnek pedig aNílus felé tartanak. Legmagasabb pont: Mount Heha, 2670 m.
ATanganyika-tó teljes vízfelülete 32893 km², s ebből mindössze 1800 km² tartozik Burundihoz. ARuvubu, ami Burundiban ered, és 200 km hosszú, aKagera-Nílus forrásfolyója.
Burundi éghajlata annak ellenére, hogy közel van azEgyenlítőhöz, mégis inkább mérsékelt, magas fekvésének köszönhetően. A két esős időszakban (március–április és szeptember–december) elegendő csapadék hullik. A hegyek keleti lejtőin 1500 mm-ig, a fennsíkon 1200 mm-ig, aKelet-afrikai-árokban 800 mm-ig esik átlagosan az eső. A hőmérséklet szinte egész évben egyenletesen 16–24 °C között van.
Hála a bőséges csapadéknak, az ország központi és keleti fennsíkjain jó talajú nedves szavannák találhatók, így a vidék ma is kitűnő terep a földművelés és a legeltetés számára. A hegyek keleti lejtőitesőerdők ésköderdők borítják. A száraz szavanna az árokövezetben jellemző.
A viszonylagos túlnépesedés következtében az erdők nagy részét mára kivágták. A lecsupaszított felszínttalajerózió sújtja, és sokfelé csökken a földek eltartóképessége.
További természeti veszélyforrások: árvíz; földcsuszamlás; aszály.
A térség legkorábbi lakói apigmeusok közé tartozó twa nép. Őket váltották fel részben beolvasztva a bantu vándorlás során abantu (hutu) törzsek.
Burundi a17. századtól független királyság volt. A Burundi Királyság eredete a mítoszok ködébe vész. A legendák szerint az alapító dinasztia első tagja, Ntare RushatsiRuanda felől érkezett Burundiba a 17. században; valamivel megbízhatóbb források szerint a délkeleti Buha környékéről érkezett és Nkoma környékén alapította királyságát.
A rabszolga-kereskedelem megkímélte ezt a területet. 1885-bennémet védnökség alá került. Azelső világháborúbanBelgium gyarmata volt. 1923-ban Ruanda-Urundinépszövetségi mandátumterület részeként kormányozta Belgium. Amásodik világháború után is belga igazgatás alatt maradt, mintENSZ gyámsági terület.
1962-es függetlenné válásától az 1993-as választásokig Burundit katonai diktátorok sora uralta. A királyságot 1966-ban számolták fel.
Ezekben az években gyakori volt a súlyos etnikai erőszak. 1965-ben hutu szélsőségesek megpróbálták atusziktól megtisztítani Busangana települést az ország közepén fekvő Muramvya tartományban. 1972-ben, 1988-ban és 1993-ban tuszi kisebbségiek estek áldozatul hutu szélsőségesek népirtásainak. Ezeket olyan szervezetek szervezték, mint az UBU (Burundi Munkáspárt), PALIPEHUTU és később a máig hatalmon lévő CNDD-FDD.
1993-ban Burundiban demokratikus elnökválasztást tartottak, ahol ahutuk által dominált Burundi Demokrácia Frontja (FROBEDU) győzött. A FROBEDU vezetője, Melchior Ndadaye lett Burundi első hutu elnöke, de néhány hónappal későbbtuszi katonatisztek meggyilkolták. Ekkor hutu szélsőségesek tuszi civilek százezreit mészárolták le. Több százezren menekültek külföldre.
A bizonytalan helyzet 1996-ig tartott, amikor az egyik korábbi elnök, Pierre Buyoya jutott hatalomra katonai puccsal. 2000 augusztusában Burundi nagyobb politikai csoportjai béketárgyalások megkezdésében állapodtak meg. Az ország szerencsétlenségére nem lehet megkülönböztetni a politikai erőket a népirtásban vétkesektől, így az utóbbiak is szerepet kaptak a nemzeti intézményekben. Megállapodtak a demokrácia helyreállításának menetrendjében. Évekkel a tuszi kisebbség elleni népirtás után, 2003-ban fegyverszünetet kötött a kormány és a legnagyobb hutu lázadó csoport, a CNDD-FDD. Ugyanazon év áprilisában Buyoya elnököt a FROBEDU vezetője, Domitien Ndayizeye váltotta fel. De a legszélsőségesebb hutu csoport, a PELIPEHUTU-FNL (többnyire csak FNL néven említik) elutasította a tárgyalásokat. 2004 augusztusában megöltek 152kongói tuszi menekültet Gatumba menekülttáborban Nyugat-Burundiban. Válaszul a támadásra a burundi kormány körözést adott ki Agathon Rwasa és Pasteur Habimana, az FNL vezetői ellen, és terrorszervezetnek minősítette a csoportot. De letartóztatni nem tudták őket. Viszont azENSZ Burundiba küldött képviselői néhány hónap múlva találkoztak ezzel a két emberrelKenyában,Nairobiban.
2005 májusában az FNL és a burundi kormány fegyverszünetet kötött, de a harcok folytatódtak. A felújított megbeszéléseken az FNL előzetes amnesztiát követelt a fegyverletételért cserébe. A 2005 közepén tartott választásokon a korábbi hutu lázadó Demokratikus Erők Védelmének Nemzeti Tanácsa (CNDD-FDD) győzött. 2006. szeptember 7-én újabb fegyverszünetet kötöttek, de abrit kormány az utazókat „növekvő feszültségre” figyelmeztette Burundiban.
A nemzetgyűlésnek 52 választott és 13 kinevezett tagja van, akik 5 évre kapnak mandátumot. Az államfőt szintén 5 évre, közvetlenül választják, s az elnök egyben azUPRONA vezetője és a hadsereg főparancsnoka is. A joggyakorlat a belga jogot követi, kiegészítve a szokásjoggal.
Az ország 2024-esFreedom House besorolása:»nem szabad ország«.[6] A függetlenség kikiáltása óta fennálló társadalmi nyugtalanság,etnikai feszültségek és háborúk határozzák meg; az emberi jogok többek között itt sérülnek a leginkább a fekete kontinensen. A választások tisztességtelenek, átláthatatlanok, szabálytalanok.[7]Melchior Ndadaye elnök 1993-es meggyilkolása után elharapódzott az erőszak, azemberi jogokat hallatlan módon és nagy mértékben sértették meg, az eseményekért pedig senkit nem vontak felelősségre.[7]
A választási kampányok során a pártok egymás ellehetetlenítésére megengedhetetlen eszközökhöz folyamodnak, így az erőszak alkalmazásától sem riadnak vissza bizonyos körzetekben.[8] A pártok támogatói, legyen szó civilekről, hatósági személyekről, tehetős emberekről (munkaadókról) a 2010-es kampányidőszakban bevetettek egy sor visszaélést, sőt végrehajtottak gyilkosságokat, erőszakos támadásokat, csalást, önkényes letartóztatásokat, gyülekezési jog korlátozását, megvesztegetést, politikai hovatartozáson alapuló bércsökkentést vagy elbocsátást.[9]
Aszólásszabadság bár garantált, de rengeteg dokumentált eset van újságírók megtámadásáról, akik kritizálták a kormányt. 2019-ben kiskorú iskolásokat állított elő a rendőrség, mert tankönyvükbePierre Nkurunziza elnököt ábrázoló képet firkáltak, emiatt azzal vádolták őket, hogy az elnököt becsmérelték.[11][12]
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának csoportja, aWorking Group on the UPR 2008-ban a következő példákat hozta fel azemberi jogok megsértése kapcsán:[7]
A magánélethez való jog rendszeresen sérül, megjegyzendő viszont, hogy rengeteg fegyver maradt lakossági kézben a polgárháború után, s ezeket a közemberek nem akarják beszolgáltatni, ami elengedhetetlenné tehet drasztikus fellépést is. Ráadásul a választások idején tapasztalt erőszak során a rendőrök és politikai pártok fegyvereket is osztottak szét a civilek között.[13] A megfelelő és stabil igazságszolgáltatás hiányát mutatja, hogy az emberek között elterjedt szokás az önbíráskodás és a saját igazuk erővel történő érvényesítése, amelyhez fegyvert is használnak.[13]
Az ország vezetése hiába hozott törvényeket a nemek közti egyenlőségről,[14] a burundi társadalom ezt nem fogadja el, így a nők alulreprezentált státuszban vannak az élet minden területén, hátrányt szenvednek bérezésben, öröklésben, az egészségügyi szolgáltatásokban, oktatásban, míg bűnelkövetés esetén gyakorta sokkal szigorúbban büntetik őket, mint a férfiakat.[15]
A gyermekek jogi helyzete katasztrofális, különösen azok vannak rendkívül nehéz helyzetben, akik árvák, betegek vagy nyomorban élnek.[16] Rengeteg ilyen gyerek csapódik fegyveres bűnbandákhoz vagy félkatonai szervezetekhez, amely tovább fokozza az ország instabilitását.[13]
A polgárháború miatt elmenekült emberek többségének hátramaradt ingóságát vagy ingatlanát egyszerűen elvették és később sem szolgáltatták vissza, valamint a mai napig sem kártalanították őket.[17]
A homoszexualitás korábban nem volt illegális Burundiban, 2009-ben viszont elfogadtak egy homoszexualitást tiltó törvényt, amely ilyen jellegű szexuális tevékenységet börtönnel illetve pénzbírsággal sújt.[18]
Fehér átlós kereszttel vörös (felső és alsó) és zöld panelekre osztva, középen fehér koronggal, amely három, zöld színnel körvonalazott három piros, zöld színű, háromszög alakú elrendezésű (egy csillag) fent, két csillag alatt); a zöld a reményt és az optimizmust, a fehér tisztaságot és a békét szimbolizálja, a vörös pedig a függetlenségért folytatott harcban ontott vért; a lemezen lévő három csillag a három fő etnikai csoportot képviseli: hutu, twa, tuszi, valamint a nemzeti mottó három elemét: egység, munka, haladás.
18 év felett önkéntes a katonai szolgálat. A nemzeti hadseregnek (National Defense Forces – FDN) körülbelül 25.000 aktív tagja van.
A hadsereg fegyverzete túlnyomó többségben orosz származású fegyverekből áll, kiegészítve valamennyi nyugati felszereléssel, főleg Franciaországból. 2010 óta kisebb mennyiségben használt kínai, dél-afrikai és amerikai felszereléssel is rendelkeznek.
Burundi Afrika egyik legsűrűbben lakott országa. 2020-ban több mint 400 fő/km² a népsűrűség. A lakosság zöme elszórt településeken él, többnyire az északi területeken és a Tanganyika-tó körzetében, és több mint 40%-uk 15 évesnél fiatalabb.
Várható élettartam: 66,7 év (2020-as becslés)
férfiak: 64,6 év
nők: 68,8
Villamos árammal való lakossági ellátottság: 7,6% (2016-os becslés)
A szárazfölddel körülvett ország alegkevésbé fejlett országok egyike. A mezőgazdaság a népesség 90%-ának ad munkát. Az ország gazdasága nagyban függ a kávétermeléstől és -exporttól. Az állandó belharc tovább fokozza a szegénységet. A lakosság 70%-a él a szegénységi küszöb alatt. Minden négy gyerekből csak egy jár iskolába, a felnőtt lakosság több mint 10%-aHIV-fertőzött. Élelmiszerekben, gyógyszerekben óriási a hiány. Az ország nemzetközi segélyekre van utalva. A kormányzati kiadások 40%-át segélyekből fedezik. A GDP szektorális megoszlása: mezőgazdaság 50%, ipar 18%, szolgáltatás 32%. A világgazdaság periférikus országa, kivitele mezőgazdasági termékekre (kávé, tea, cukor, gyapot) korlátozódik.Importjában a tőkeimporton túl a kőolajtermékek és az élelmiszerek legjelentősebbek. Behozatalának értéke a kivitelnek többszöröse. AzEurópai Unió országai a legjelentősebb külkereskedelmi partnerei, emellettKenya,Tanzánia,Zambia,India ésKína.
Az úthálózat hossza 12.322 km, amiből 1500 km van aszfaltozva (2016-os becslés). A külkereskedelem szempontjából fontos autó-, illetve vasútvonal vezet BujumburábólKigakán (Ruanda) ésKampalán (Uganda) keresztülMombasa (Kenya) kikötőjébe.
Az ország legfontosabb átrakodóhelye Bujumbura kikötője a Tanganyika-tó partján. Innen hajó-összeköttetés van a tanzániai vasúthálózathoz ésDar es Salaam kikötőjéhez.
Nemzetközi repülőtér Bujumburában van, ezenkívül 6 kisebb, szilárd burkolattal nem rendelkező repülőtér van az országban.
Burundiban egészen a közelmúltig a tuszi királyság nyomta rá a bélyegét az ország kultúrájára. A zene és a költészet nagy szerepet játszott a királyi udvarban. A hatalmi jelképek közé tartoztak a királyi dobok is. Ezért Burundi zenei életében kiemelt szerepe van azingomaegyüttesnek, melyben a központi dob körül félkörben 24 állódob sorakozik. A dobok mellett különböző fúvós és húros hangszereket is használnak. Fontos hangszer a citera (manga). Hangszeren csak férfiak játszanak. A népzene általában egyszólamú, a szólista és a kórus váltogatják egymást. A twák többszólamú énekére különlegesjódlitechnika jellemző.
Burundinak gazdag szóbeli irodalma vanrundi nyelven; meg kell különböztetni az udvari és a népi költészetet. A modern írásos irodalom még gyerekcipőben jár. Nemzetközileg csak a francia nyelven íróMichel Kayoya (1934-1972) ismert.
A burundi gasztronómia reprezentatív afrikai kulináris kultúra. Fő hozzávalói a bab, egzotikus gyümölcsök (főleg banán), vaddisznóhús, édesburgonya, tápióka, borsó, kukorica és más gabonafélék (elsősorban búza). A húsok közül külön figyelmet érdemel a kecske, hal és baromfi. Egyéb zöldségek a hagyma és káposzta. Fő fűszer a bors és a curry.[20]
Tapasztalható francia hatás is, így az egyik jellemző fogás abrochette is francia eredetű.
Burundiban az emberek leginkább házikészítésű ételeket fogyasztanak, de igen komoly probléma az élelmiszertartósítás és a biztos élelmezés.
Az ország metrikus rendszert használ. A lakosság elektromos áram 240 V, 50 Hz, a fali konnektorba általában az Európában megszokott, 2-pólusú, kerek érintkezővel rendelkező konnektort lehet csatlakoztatni.
Az országban nincsenek pénzfelvevő automaták (ATM-ek), így készpénzt kell bevinni az országba. Vízum minden beutazó számára szükséges. Beutazás előtt az aktuális biztonsági helyzetet érdemes leellenőrizni.
Az üzletek és hivatalok déltől 15 óráig zárva tartanak.
Az olimpiai játékok során Burundi eddig csak egyetlen érmet (arany) nyert. Az 1996-os atlantai játékokonVénuste Niyongabo férfi 5000 m-es síkfutásban aratott győzelmet.