Bukarest (románul:București)Romániafővárosa, politikai, ipari, kereskedelmi és kulturális központja, valamint legnagyobb városa. Valamivel több mint 1,8 millió lakosával és 2,2 millió lakosú városi agglomerációval, azEurópai Unió 7. legnagyobb városa. Építészetét a századforduló kori fejlődése, a háborúk, a kommunista korszak és a modern kor formálta. A két világháború közötti időszakban a várost elegánsneobarokk építészete miatt„Keleti Párizs” és„Kis Párizs” (Micul Paris) néven emlegették. Bár a város történelmi központjában sok régi épület megtalálható, de a háborúk, földrengések ésNicolae Ceaușescu rendszeresítési programja miatt megrongálódtak vagy megsemmisültek. A 2000 utáni években a város gazdasági és kulturális fellendülésen ment keresztül.
A „București” név eredete többféle értelmezést és nyelvi magyarázatot is felvet. Az egyik legismertebb hagyomány szerint a név egy Bucur nevű pásztorra utal, aki a monda szerint templomot is emelt a környéken. Ezt a történetet először Blasius Kleiner ferences szerzetes jegyezte fel 1761-ben.[forrás?] Bár a Bucur nevét viselő templom ma is áll, a régészeti adatok szerint csak 1743 körül épült, így a legenda történelmi alapja kétséges.[forrás?] Egy másik legenda szerint a város alapítójaRadu Negru havasalföldi uralkodó volt. Ezt az elbeszélést Giacomo di Pietro Luccariraguzai történetíró jegyezte fel, akiVitéz Mihály uralkodása alatt jártHavasalföldön, és részletes leírást készített az országról.[4]
A nyelvészeti elemzések szerint a város neve a „Bucur” személynévből és a román -ești helynévképzőből áll. Ez utóbbi a román toponímiában gyakran a nemzetség vagy család székhelyét, közösségét jelöli, így a „București” név jelentése: „Bucurék”, azaz „Bucur nemzetsége” vagy „Bucur családja”.[5] Ilyen képzések más román településnevekben is előfordulnak, például Ploiești („Ploie családja”) vagy Brănești („Bran családja”) esetében. ABucur név etimológiája azonban nem teljesen egyértelmű.Schütz István véleménye szerint elképzelhető, hogy aBucurești név kialakulásában szerepet játszhatott azalbánbukurí főnév (jelentése: „szépség”). Ennek román megfelelője abucurie (jelentése: „öröm”), amely a mai román nyelvben is létezik. A név kapcsolódhatott egy régebbiBucur névalakhoz is, amelynek pontos jelentése mára nem ismert. Gyakran felmerül a románbucura („örvendezik”, „örül”) igére való visszavezetés is, ez azonban nyelvtörténeti szempontból nem feltétlenül kielégítő magyarázat. Schütz szerint az is lehetséges, hogy az albánbukur és a románbucura között létezett egy ma már ismeretlen, közvetítő nyelvi elem, amely segíthetne tisztázni aBucurești név eredetével kapcsolatos szemantikai bizonytalanságokat.[6] Érdekesség, hogy az albán nyelvben abukur është kifejezés azt jelenti, hogy „ez gyönyörű”, és hangzásában feltűnően emlékeztet a románBucurești névre, noha a hasonlóság valószínűleg csak véletlenszerű.
AVlăsiei-síkság anegyedkorban alakult ki, amikor aFekete-tenger visszahúzódott aKárpátok ésSzubkárpátok előteréből. Azalluviális síkvidéken apleisztocénben vastaglöszrétegek rakódtak le. A terület aholocénben ismét megemelkedett. Ebben az időszakban alakultak ki a síkságot átszelő folyók völgyei, amelyek helyenként mélyen bevágódnak a löszrétegekbe ezáltal tagolva a területet. A síkság magassága 100–115 m körül van az északnyugati részen és 50–60 m körül a délkeleti részen, a Dâmbovița partvidékén. Bukarest 80–90 m tengerszint feletti magasságon fekszik.
A síkságot az átszelő folyók több részre tagolták. Az északi rész aBăneasa síkság, amely aColentina folyótól északra fekszik, ezt követi aColentina folyó völgye. A folyó szabályozását követően számos gyűjtőtó alakult ki területén, amelyek meghatározzák Bukarest északi részének geomorfológiai arculatát. Ezek a Plumbuita, Ostrov, Dobroești és Pantelimon tavak. AColentina-síkság vagyGiulești-Floreasca síkság (Câmpul Colentinei) adja a város területének 36%-át. Déli irányban aDâmbovița völgye követi. A folyó völgye szabályozva van, ennek következtében az egykori homokvonulatok, szigetek eltűntek. A folyótól délre néhány alacsonyabb halom található: Uranus-Mihai Vodă, Dealul Mitropoliei, Colina Radu Vodă, Movila Mare. A Dâmbovița folyótól délre fekvő geomorfológiai egység aCotroceni-Berceni vagyCotroceni-Văcărești síkság.
Éghajlata mérsékeltkontinentális. A tavasz és az ősz rövid, a nyár általában már április végén beköszönt. A legmelegebb hónap július. A tél általában december első hetében kezdődik, a nagyobb havazások is erre a hónapra tehetők. Ez a hónap rendszerint csapadékos, ködös, ám a hőmérséklet alig csökken −3 °C alá. A leghidegebb hónap január.
Bukarestet két folyó szeli át, aDâmbovița és aColentina, mindkettő szabályozott mederben tart délkeletnek. A város északi részét átszelő Colentina rendezésekor felszámolták a környék mocsarait, és több gyűjtőtavat hoztak létre. Ezek közül jelentősebb a Herăstrău, Tei és a Floreasca. 1984-benNicolae Ceaușescu elrendelte, hogy ássanak csatornát aDunáig, amitől Bukarest is kikötővárossá válhatott volna. A felmérések szerint az1989-es forradalomig a csatorna mintegy 70%-a készült el.
Hivatalos dokumentumok először1459. szeptember 20-án említik, nevezetesen egyVlad Țepes fejedelem által aláírt dokumentum erősít meg javaiban egy bukaresti gazdát. Egy 1460-ból származó fejedelmi dokumentumcastro fluvii Dombovicha néven említi, míg 1461-bencastro Bokoresth néven szerepel.[7]
Mircea Ciobanu megrendelésére 1558 és 1559 között újjáépült aCurtea Veche (Régi Fejedelmi Udvar) és megépült aBiserica Domnească (Fejedelmi Templom), Bukarest első jelentősebb építményei. Mindkettő számottevően megrongálódott a XVII.-XVIII. századi törökjárások, földrengések, tűzvészek során; az udvar romjaiban jelenleg múzeum működik, a templomot többször újjáépítették és jelenleg a város legrégebbi épületeként tartják számon.
Fővárosként először 1659-ben említik,Gheorghe Ghica uralkodása alatt, ekkor kezdődik a város igazi fejlődése. Megjelentek az első kövezett utak (1661), megalapították az első felsőoktatási intézményt, azAcademia Domnească-t (Fejedelmi Iskola, 1694) és felépült aMogoșoaia-palota (1698), ahol ma aBrâncoveanu-múzeum található.
Bukarest 1927-ben
Mihai Cantacuzino támogatásával 1704-ben megépült a Colțea kórház. Rövid időn belül Bukarestet is ellepik a mesterek, létrejönnek az első céhek. Míg 1798-ban még csak 30 030 lakost számláltak, 1831-ben ez a szám megduplázódott. Megjelennek az első közérdekű építmények, mint a Nemzeti Színház és aCișmigiu Park. A város 1862-ben vált az 1859-ben egyesítettRománia fővárosává.[8]
Miután 1916 augusztusában Románia hadat üzent a központi hatalmaknak, az osztrák-magyar és német csapatok december 6-ánelfoglalták Bukarestet. 1918 tavaszán Románia különbékét kért, éskötött. Amásodik világháborúban a város nem került ostrom alá, így kevesebbet szenvedett, a szovjet csapatok a román átállás miatt ellenállás nélkül szállhatták meg.
1956 novemberében a diákokkommunizmus-ellenes megmozdulásokat szerveztek, de a katonaság leverte és megtorolta az akciót. 1989 decemberében aforradalom végigsöpört Románián, és a bukarestiek megdöntöttékCeaușescu diktatúráját.
A hírhedt román diktátor szívügyének tekintette a főváros arculatának átformálását. Bukarest belvárosának ötszáz hektárját eldózeroltatta (az emberiség történelmében feljegyzett legnagyobb méretű, békeidőbeli városrombolás), hogy helyébe észak-koreai mintára a rendszerének kedvesszocialista realista stílusúnak nevezett, de valójábanneoklasszicista új városközpontot építsen.
A város közepén mesterséges dombon épült fel a gigantikus Köztársasági Palota, más elnevezéssel a Nép Háza (Casa Poporului), jelenleg aParlament Palotája, melyetCeaușescu saját rezidenciájának szánt.[9] Jelenleg ez az épület ad otthont a Képviselőháznak, a Szenátusnak és az Alkotmánybíróságnak. Az épületet a Guinness rekordok könyve is jegyzi: ez a világon a harmadik legnagyobb épület, a Pentagon után, 330 000 m² alapterületű. A palotától apárizsiChamps-Élysées-nél is szélesebb sugárút (Victoria Socialismului, jelenleg Bulevardul Unirii) indul keleti irányba, az ennek mentén felhúzott panelekbe a pártállami elit költözhetett.
A forradalom kitörése miatt számos grandomán épület-kezdemény befejezetlenül maradt és jelenleg is üresen áll (Nemzeti Könyvtár, Ifjúsági Ház, Szocializmus Múzeuma / Rádió Ház, piac-komplexumok stb).
1936 Elkészült aHerăstrău park mintegy 187ha területen, mellette pedig aFalumúzeum, a világ első etnográfiai múzeumainak egyike
1944 A II. világháborúból való kiugrás után a román csapatok megtisztították a várost a német csapatoktól. Helyükre szovjetek érkeztek, akik csak 1958-ban hagyták el az ország területét
Abukaresti magyarok száma hivatalosan 5800 fő, de becslések szerint létszámuk tíz-húszezer főre tehető, ezen felül több ezer magyar köztisztviselő, politikus, illetve újságíró dolgozik itt. A városban működik a magyar tannyelvűAdy Endre Elméleti Líceum (régi nevén 33-as ipari líceum); az egyetemenhungarológiai tanszék is működik.[10] 2013. novemberétől itt szerkesztették aBrassói Lapok havi mellékleteként megjelenő Bukaresti Magyar Élet című lapot, majd ennek megszűnése után 2018-tól a Bukaresti Lapokat. AzRTV heti 5 órás magyar műsort készít, aBukaresti Rádió napi egyórás magyar adást sugároz. A magyar kultúra terjesztését aMagyar Kulturális Intézet, illetve aBukaresti Petőfi Művelődési Társaság (Petőfi Sándor Művelődési Ház) is biztosítja. Magyar amatőr színjátszók is működnek Petőfi Színkör néven, újabban amatőr néptánc csoport is létrejött Bercsényi Baráti Tánckör néven. ABărățiarómai katolikus templomban heti kétszer magyarul miséznek. ACalvineum és aSzőlőskertireformátus templomokban hetente többször tartanakmagyar nyelvű istentiszteletet. Bukarest2004-ig magyar képviselővel rendelkezett a román parlamentben.
A 2011-es népszámlálás során a lakosság 87,6%-a vallotta magát hívőnek, ezen belül 84,3% ortodox, 1,2% római katolikus, 2,1% más kisebb felekezetek hívei, 0,6% vallás nélküli és ateista. A lakosság 11,8%-a esetében nem áll rendelkezésre adat.[12]
ANemzet Megváltása Székesegyház (románul: Catedrala Mântuirii Neamului), Urunk Mennybemenetele és András apostol katedrális, a román ortodox egyház épülő székesegyháza Bukarestben. A mindenkori román pátriárka széktemploma lesz, egyúttal átadásakor az egyik legnagyobb ortodox templom a világon. A város központjában, a Spirea-dombon áll, a Parlament Palotája szomszédságában.
Mindegyik szektornak van egy 27 fős tanácsa, egy városházája és egy polgármestere. Tervezik a városi terület bővítését; az északra fekvő terület,Otopeni bővítését és beépítését.[13]
Az ország nemzeti vasúthálózatának csomópontja, amelyetCăile Ferate Române üzemeltet. A főpályaudvar aGara de Nord ('Északi pályaudvar'), amely összeköttetést biztosít Románia összes nagyobb városával, valamint nemzetközi célpontokkal: Belgrád, Szófia, Várna, Kisinyov, Kijev, Szaloniki, Bécs, Budapest, Isztambul stb.
Henri Coandă nemzetközi repülőtér ( IATA : OTP, ICAO : LROP), amely 16,5 km-re északra található Bukarest városközpontjától, Otopeni városában, Ilfovban. Az utasforgalmat tekintve Románia legforgalmasabb repülőtere.
Aurel Vlaicu nemzetközi repülőtér (IATA: BBU, ICAO: LRBS) Bukarest üzleti és VIP repülőtere. Mindössze 8 km-re északra található Bukarest városközpontjától, a város határain belül.
Románia más részeitől, például a Fekete-tenger partjától vagy Erdélytől eltérően Bukarest kultúrájának nincs meghatározott stílusa, hanem a román és a nemzetközi kultúra elemeit foglalja magában.
A városban nevezetes épületek és műemlékek találhatók. Ezek közül talán a legkiemelkedőbb aParlament Palotája, amelyet Nicolae Ceaușescu kommunista diktátor uralma alatt építettek az 1980-as években. A világ második legnagyobb parlamenti épülete, amely otthont ad a román parlamentnek (a képviselőháznak és a szenátusnak), valamint a Nemzeti Kortárs Művészeti Múzeumnak. Az épület a világ egyik legnagyobb kongresszusi központjával büszkélkedhet.
Bukarest másik nevezetessége az Arcul de Triumf (A Diadalív), amely jelenlegi formájában 1935-ben épült, és apárizsi Diadalív mintájára készült.
A román Athenaeum (Ateneul Român) épülete a román kultúra szimbólumának számít. 1886 és 1888 között Paul Louis Albert Galeron építész építtette. Az 1888-ban megnyílt díszes, kupolás, kör alakú épület a város legrangosabb koncertterme, valamint a „George Enescu” Filharmónia és a George Enescu Fesztivál otthona.
Az InterContinental Bucharest egy ötcsillagos szálloda az Egyetem tér közelében, és egyben a város egyik nevezetessége is.
A Szabad Sajtó Háza (Casa Presei Libere, korábban: Casa Scânteii) a híres "Lomonoszov" Moszkvai Állami Egyetem másolata. 1956 és 2007 között a legmagasabb épület volt a városban. Az ország fő nyomdájának otthont adó épület neve aScînteia című újság nevéből származik, amely a Román Kommunista Párt fő írott propagandaeszköze volt.
belvárosi szökőkutak az Unirii téren
A Cărturești Carusel könyvesbolt belseje
A Therme Bukarest Európa egyik legnagyobb termálfürdő-komplexuma
Arcul de Triumf (A Diadalív). Az első, fából készült diadalív Románia függetlenségének elnyerése (1878) után készült el. Ezt 1935-ben a jelenlegi neoklasszikus stílusú építmény váltotta fel.
↑Anca Petrescu, a Nép Házának vezető tervező építésze 2012-ben azt nyilatkozta az Associeted Press hírügynökségnek, hogy az épület megtervezéséhez nem észak-koreai mintát vett alapul, hanem a Buckingham-palotából és a versailles-i kastélyból merített ihletet. Lásd:Elhunyt Ceausescu gigantikus palotájának tervezője. Múlt-kor.hu 2013. október 31.
Ádám László, Belia György et al.: Románia. Budapest : Panoráma, 1979. Bukarest lásd 290-339. p. ill.ISBN 963-243-172-3
Gáll Erwin 2014: A "magyar" Bukarest, avagy a bukaresti magyarok - Néhány gondolat Hencz Hilda Bucurestiul maghiar című könyvéről. Székelyföld XVIII/6 június, 76-107.