Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Bugac | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Bács-Kiskun | ||
| Járás | Kiskunfélegyházi | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Polgármester | Szabó László (független)[1] | ||
| Irányítószám | 6114 | ||
| Körzethívószám | 76 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2596 fő(2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 20,47 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 131,11 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 41′,k. h. 19° 41′46.683333333333,19.68333333333346.683333°N 19.683333°EKoordináták:é. sz. 46° 41′,k. h. 19° 41′46.683333333333,19.68333333333346.683333°N 19.683333°E | |||
  Bugac Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén | |||
| Bugac weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazBugac témájú médiaállományokat. | |||
BugacnagyközségBács-Kiskun vármegyeKiskunfélegyházi járásában.
AzAlföldön, aDuna–Tisza közén, aKiskunsági-homokhátságon helyezkedik el, aKiskunsági Nemzeti Park területén, Bács-Kiskun vármegye középső-keleti részén, a megyeszékhelytől,Kecskeméttől mintegy 40 kilométerre délre. A megye hatodik legnagyobb területű települése.
A belterületétől nyugatra elterülő külterületi részei nagyobbára aKiskunsági Nemzeti ParkBócsa-Bugac buckavilága elnevezésű területrészéhez tartoznak.
A szomszédos települések: észak felőlFülöpjakab, északkelet felőlKunszállás, kelet felőlKiskunfélegyháza, délkelet felőlJászszentlászló, dél felőlSzank ésMóricgát, délnyugat felőlBócsa, nyugat felőlBugacpusztaháza, északnyugat felől pedigJakabszállás.
A település ma csak közúton érhető el, Kiskunfélegyháza (azM5-ös autópálya és az5-ös főút) felől az 54 102-es számú mellékúton, illetve az54-es főút felől és Jászszentlászló felől az5407-es úton. (Közigazgatási határszélét északkeleten érinti még az5302-es út is.)
A közúti tömegközlekedést aVolánbusz autóbuszai biztosítják.
Korábban elérhető volt vonattal is, aMÁV 149-es számú (akecskeméti kisvasút részét képezőKecskemét–Kiskunmajsa-vasútvonalon (Kecskemét KK-Törökfái-Bugac-Kiskunmajsa KK), de ott a személyszállítás2009.december 13., a 2009/2010. évi menetrendváltás dátuma óta szünetel.[3] Bugac vasútállomásBugacpuszta megállóhely ésBugac felső megállóhely között működött; fizikailag a belterület nyugati széle közelében helyezkedett el, az 54 102-es számú mellékűt vasúti keresztezésének déli oldalán.
A település neve először1391-ben jelent meg oklevélben, a név eredete alapján feltehetőleg atatárjárás után ide települtkunok alapították. Helyén – amint ezt egy2010-ben megindított feltárás kimutatta – egy több négyzetkilométeres kiterjedésű, kőházakból álló, virágzó település állt azÁrpád-korban, melynek középpontjában egy bazilika és egy monostor állt. Ez utóbbiak romjai között különösen jelentős leleteket tártak fel, köztük egy 1180 és 1190 közötti keletkezésűnek datált ereklyetartóval, amely eredetileg talán Szent Péter ereklyéjét őrizhette; értéke ez esetben szinte felbecsülhetetlen lehetett.[4][5]
A 16. századtól kezdve (amikortól biztosan be lehet azonosítani Bugac helyét) egészen 1950-ig Kecskemét város határához tartozott.
1910-ben jelölték ki ezt a helyet faluhelynek,Monostorfalva néven.
1950.január 1-jén vált önálló településsé, Kecskeméttől elszakadva.1989-ben pedig már Bugactól szakadt el Bugacpusztaháza.
.JPG)
2014-ben negyedszer rendezték meg a Kurultájt, Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvényét Bugacon. A Turán Szövetség hívására 120 csapat érkezett Bugacra. Eljöttek Erdély, Kárpátalja, Felvidék és Délvidék hagyományőrzői is. A Kurultáj a magyarok őseiről és történelme nagy alakjainak is emléket állít. Az eurázsiai puszta övezet népeinek törzsi gyűlése, a magyarokkal rokon keleti népek kulturális hagyományőrző találkozója. 2014-ben a három napos Kurultájon 26 magyarral rokon nemzet volt jelen. A gyűlésen seregszemle, harci bemutatók, lovas versenyek és lovas vetélkedők, íjász programok, a magyar –hun-avar örökséget bemutató kiállítások, népzenei programok voltak. Hatalmas jurtatábor épült, kézműves bemutatók, kézműves vásár, gyermek programok és tudományos ismeretterjesztő előadások is elhangzottak. A gyűlés fővédnöke Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke volt.
.JPG)
Atilla sátrában kiállították Kertai Gábor: A hunok bejövetele című körfestményét.
Bugac, Bugacs, Bugacháza, Monostorfalva, Bugacmonostor mind-mind Bugac megnevezése, s megoszlik a vélemény arról, hogy miről vagy kiről is kapta a település a nevét.
A kun kódex szerint a „Buga” szó bikát jelent. A Bugac, illetve a „Bugacs” szó a bikával foglalkozó egyén. A legrégibb, több mint 600 esztendős okmány,1391.február 4-én kelt, amelyben először található meg a Bugac személynév.
Kurultaj 2014 Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvénye Bugaconhttp://www.programturizmus.hu/tdestination-osok-napja.html (hozzáférés 2014-08-15)
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2759 | 2716 | 2579 | 2595 | 2592 | 2592 | 2596 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,8%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,9% németnek, 0,2% románnak mondta magát (4,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
2022-ben a lakosság 89%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% németnek, 0,8% románnak, 0,3% cigánynak, 0,1% bolgárnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,7% volt római katolikus, 3,3% református, 0,5% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 0,2% ortodox, 0,8% egyéb keresztény, 2% egyéb katolikus, 7,2% felekezeten kívüli (44,6% nem válaszolt).[14]
A2001-esnépszámlálás adatai alapján a lakosság többsége, kb. 88,5%-arómai katolikus vallású. Kb. 5%-areformátus, kb. 0,5-0,5%-agörögkatolikus, illetveevangélikus. Szintén kb. 0,5%-a más egyházhoz vagy felekezethez tartozik. Nem tartozik egyetlen egyházhoz sem, vagy nem válaszolt kb. 5%.[15]
2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,6%, református 4,1%, evangélikus 0,1%, görög katolikus 0,1%, felekezeten kívüli 7,1% (14,8% nem nyilatkozott).[16]
A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye (érsekség) Kiskunsági Főesperességének Félegyházi Esperesi Kerületébe tartozik. 2 plébániával is rendelkezik: 1. Bugac plébániatemplomának titulusa:Szent István király. Anyakönyveit1946-tól vezetik. 2. Bugac-Alsómonostor plébániatemplomának titulusa:Szent Anna. Ennek az anyakönyveit1920 óta vezetik.
A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Bács-Kiskunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló anyaegyházközség, csak szórvány.
A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Bács-Kiskun Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Kecskeméti Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.
Az alföldi pásztorok anno azokból a nyersanyagokból főztek, amelyek a rendelkezésükre álltak, így nagy szerepet kapott étrendjükben a marhahús. Ételeik 200 év leforgása alatt a magyar konyhaművészet jellegzetes és uralkodó paprikás remekeivé váltak. A pörkölt és a gulyásleves klasszikusan magyar étel, melyet mára már szinte a világ minden táján ismernek és külhoni változataként fogyasztanak. A hús mellett a magyar konyha három legfontosabb alapanyaga adja az étel különleges ízvilágát: zsír, hagyma, őrölt pirospaprika.[17]
