Ez a lap egy ellenőrzött változata
Abuddhizmus Közép-Ázsiában abuddhizmus azon formáira vonatkozik, amelyKözép-Ázsiában létezett és történelmileg főleg aselyemút mentén volt jelentős. A közép-ázsiai buddhizmus történelme szorosan összekapcsolódik abuddhizmus terjedésével a selyemúton az első évezred során.
Akorai buddhista iskolák közül néhány történelmileg igen jelentősnek számított Közép-Ázsiában. Egyes tudósok három különböző buddhista hittérítési hullámot különböztetnek meg Közép-Ázsia történelmében. Ezeket az időszakokat a következő irányzatoknak szokták tulajdonítani (időrendben):[1]
A dharmaguptaka iskola minden más szektánál nagyobb erőfeszítéseket tett, hogy a buddhizmus eljusson Indián túlra is, olyan területekre, mintIrán, Közép-Ázsia és Kína. Hatalmas sikereket értek itt el.[2] Ezért Kínában ennek az iskolának a vinajáját és a szerzetesi beavatási vonalát vették át. A.K. Warder szerint ilyen értelemben a dharmaguptaka szekta azóta is szakadatlanul fennmaradt ezekben a kelet-ázsiai országokban.[3]
A 7. századbanHszüan-cang ésJicsing szerzetesek külön feljegyezték, hogy a dharmaguptakák a közép-ázsiaiUdijána földön éltek, ami nem tartozik azIndiai szubkontinenshez.[4] Jicsing a szarvásztiváda alá sorolta a mahísászaka, dharmaguptaka és kásjapíja szektákat, amelyek nem voltak jelentősek "India öt részén", hanem csak Oddijánában, Khotanban ésKucsában.[5]
 | Bővebben:Gréko-buddhizmus |
.jpeg)
A buddhizmus Közép-Ázsiában azókori görög filozófia és azindiai buddhizmusszinkretizmusával kezdődött, ahogyNagy Sándor új birodalmával kialakult ahellenisztikus civilizáció (Görög-Baktria i. e. 250 - i. e. 125 ésIndo-görög királyság i. e. 180 - i. sz. 10.), amely érintette a maiAfganisztán,Pakisztán,Üzbegisztán ésTádzsikisztán területeit. Lásdgréko-buddhizmus ésDajuan (Ta-juan;kínaiul: 大宛, szó szerint a "NagyIónok"). A későbbiKusán Birodalom felvette a görög ábécét (baktriai nyelv), agréko-buddhista művészet formáit és pénzérméit és ezeknek a hellenisztikus királyságoknak a gréko-buddhista vallását.
Gautama Buddha legelsőantropomorfikus megjelenítését gyakran tulajdonítják a gréko-buddhista kölcsönhatás eredményének. Ezelőtt az újítás előtt a buddhista művészet "anikonikus" volt: a Buddhát csak szimbólumokon keresztül ábrázolták (ürestrón,bódhifa,Buddha lábnyomok,dharma kerék stb.). Buddha emberszerű ábrázolásának kerülése és a kifinomult anikonikus szimbólumok kialakulása valószínűleg Buddha egyik tanításával áll összefüggésben. ADígha-nikájában Buddha nem tanácsolja testének ábrázolását miután elhunyt.[6]
A görögök kísérelték meg először szoborként megformázni Buddhát, mivel ők valószínűleg már nem érezték ezt a kötöttséget, ráadásul ez nem állt távol az ő kultúrájuktól.[7] Az ókori világ sok részén a görögökszinkretikus istenségeket hoztak létre, amelyek a vallásos figyelem általános részévé válhattak a különböző hagyományokhoz tartozó lakosság számára. Az egyik közismert példaSzerápisz isten, amelyetI. Ptolemaiosz vezetett beEgyiptomban. Szerápiszt a görög és egyiptomi istenek ötvözetéből hozták létre. A görögök számára teljesen természetes volt, hogy Indiában is létrehoztak egy szinkretikus, közös istenséget, amely magában hordozta a görög isten-király (Apollón), valamintBuddha fizikai jellemzőit.
Buddha legelső megjelenítésének sok stilisztikai eleme árulkodik a görög behatásról. Úgy tűnik, hogy a göröghimation[8] (egyetlen négyszögletes textildarabból redőzött, mindkét vállat eltakaró köpeny vagy lepel: a buddhista alakokat ezelőtt az újítás előtt mindig egydhotiágyékkötőben ábrázolták), aglória, akontraposzt testhelyzet (lásd: 1-2. századi gandhárai álló Buddhák[9]), a stilizáltföldközi-tengeri göndör haj és a fejtetőn lévő bóbita, mind aBelvederei Apollón (i. e. 330) stílusából indultak ki,[10] és az arc arányosságát erőteljesrealizmus hatja át (lásd:ókori görög művészet). Néhány álló Buddha (ahogy a képen is) megformálása is speciális görög technikával készült. A kezeket és olykor a lábakat is márványból készítették, hogy növeljék a realisztikus hatást. A test további részeit más anyagból készítették.
Amikor Közép-ÁzsiábanKaniska király uralomra került 78-ban, új időszámítást vezetett be, amely felváltotta aszeleukida időszakot. Akusán kor alatt Közép-Ázsiában számos vallási rendszer létezett. Ezek közé tartozott Mitra és Anahit kultusza, azoroasztrizmuspanteon (Ahura Mazdá, Veretzanga stb.), a görög panteon (Zeusz,Héliosz,Helené stb.) és a helyi hősök kultusza. A buddhizmus követőit kitiltották Iránból a 2-3. században, akik Közép-Ázsia más részein találtak menedéket. A kínai történelmi krónikák szerint a buddhizmus 147-ben érkezett Kínába a "nagy jüe dzsi" országából és akusán hittérítőknek köszönhetően a buddhizmus lett a kínai császár (Sárga Császár - 147-167) hivatalos vallása is.
A Khorezm (Bazaar-Kala, Gyaur-Kala, Gyaz-Kala) és a Szogd (tali-barzu, Zohak-i-Maron kastély, Er-Kurgan és egyéb) körzetében végzett ásatások során felfedezték, hogy sok település és kastély a Kusán Birodalom idejéről való. A legtöbb buddhista kultúrára vonatkozó leletet azonbanTokharisztánban találták.[11][12]
A 2. század közepén Kaniska király idején a Kusán Birodalom benyomult Közép-Ázsiába, elfoglalvaKasgart,Hotant,Jarkant,Tarim-medence és a maiHszincsiang-Ujgur Autonóm Terület. Ennek következményeképpen a kulturális kapcsolatok rendkívül felerősödtek a térségben és a közép-ázsiai buddhista hittérítők is hamarosan buzgón serénykedtekLojang ésNanking városok területén. Rengeteg fordítás történt ebben az időszakban. Támogatták egyszerre ahínajána és amahájána iratokat.
Az ősiHotan Királyság a világ egyik legkorábbi buddhista állama volt, kulturális híd, amelyen keresztül a buddhista kultúra és a tanok elterjedtek Indiából Kínába.[13] Fővárosa a maiHotantól nyugatra helyezkedett el. A királyság lakossága, Kasgarhoz és Jarkandhoz hasonlóan, az irániszaka nyelvet beszélte.
A rendelkezésre álló maradványok alapján arra következtetnek a tudósok, hogy a Hotanba induló első buddhista missziókat adharmaguptaka szekta szerzetesei hajtották végre.[14] A 3. századra már néhány mahájána szöveget is ismertek Khotánban, amelyről Csu Sihszing szerzetes számolt be.[15]
Amikor a kínaiFa-hszien szerzetes Hotanon keresztülvándorolt, feljegyezte, hogy ott mindenki buddhista volt. Az ő krónikái szerint 14 fő kolostor létezett a térségben, amelyek közül a legfontosabbakban meg is szállt. A Gomatí kolostor 3000 mahájána szerzetes számára nyújtott lakóhelyet.[16] Amikor később, a 7. századbanHszüan-cang szerzetes is átutazott a királyságon, akkor a király elébe jött a Khotáni határra, hogy üdvözölje. Elkísérték a fővárosba és a szarvásztiváda szekta egyik kolostorában szállásolták el.[16] Hszuan Csang mintegy száz kolostorról ír Khotánban, összesen 5000 szerzetessel, akik mind a mahájánát tanulmányozták.[16]
ATang-dinasztia után Hotan szövetségre lépett Tunhuang uralkodóival, amelynek kapcsán szoros kapcsolatok alakultak ki az ottani buddhista központtal. A hotani királyi család beházasodott a tunhuangi felsőbb körökbe. Támogatták az ottani buddhista templomegyüttest és pénzt adományoztak azért, hogy portréjukat felfessék aMokao-barlangtemplomok falára.
A buddhizmus virágzott aSansan Királyságban. Egykarosti írással készült kéziratot találtak azEndere ásatási területen, amelyeket a 3. század környékén írtak. A felirat tanúsága szerint a sansani király a mahájána követője volt.[17] Ez a király feltehetően Amgoka volt, aki a Sansan Királyság leghatalmasabb uralkodója volt.[17]
A buddhistaIndo-görög királyság egyes részei és az azt követő Kusán Birodalom isperzsa nyelvű volt. A híres balkhi perzsa buddhista kolostort, aNava-vihárát 663-ban elfoglalták a muszlimok, azonban még egy évszázadig tovább tudott működni azAbbászida Kalifátusban. 715-ben viszont egy felkelést követően a muszlimok elpusztították az épületeket és sok perzsa buddhista szerzetes menekült el aselyemút mentén Khotánba és még tovább. Jó néhány perzsa nyelven beszélő buddhista szerzetes - közöttükAn Si-kao ésBódhidharma játszott kulcs szerepet abuddhizmus terjedésében a selyemúton, valamint a buddhizmus bevezetésében Kínában. A Nava-vihára örökletes adminisztrátorai a balkhi Barmakid család tagjai a kolostor elpusztítása után a buddhizmust lecserélték az iszlám vallásra és fontosvezír rangot értek el a bagdadi Abbászida Kalifátus alatt.
A buddhisták százaléka bizonyos közép-ázsiai országokban különböző források alapján:
| Nemzeti lobogó | Ország | Népesség (2007) | Buddhisták %-a | Összes buddhista |
|---|---|---|---|---|
 | Kazahsztán | 15,422,000 | 0,5%[18] | 81,843 |
 | Kirgizisztán | 5,317,000 | 0,35%[19] | 18,610 |
 | Tádzsikisztán | 7,076,598 | 0,1%[20] | 7,076 |
 | Türkmenisztán | 5,097,028 | 0,1%[21] | 5,097 |
 | Üzbegisztán | 27,780,059 | 0,2%[22][23] | 55,560 |
| Total | 60,692,685 | 0,278% | 168,186 | |
Kína-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
