Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Buddhizmus Indonéziában

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2025. november 7.

Pontosságellenőrzött

Asorozat témája
Buddhizmus

Körvonalakban
Buddhizmus portál


Szerzetesek megitálnakBorobudurban, amely aSzailendra-dinasztia megbízásából épült a 9. század elején és amely a világ legnagyobb buddhista építménye.

Abuddhizmus Indonéziában hosszú múltra tekint vissza, amelynek korai időszakából jelentős mennyiségű ereklye maradt fent. AbuddhizmusIndonézia hat hivatalos vallása közé tartozik aziszlám, a kereszténység, ahinduizmus és akonfucianizmus mellett.

A 2000-es népszámlálás adatai szerint az indonéz lakosság mintegy 0,8%-a vallotta magát buddhistának, amely hozzávetőlegesen 1,7 millió embert jelent.[1] A legtöbb buddhistaJakarta környékén él, de jelentős számú gyakorló él mégRiau,Észak-Szumátra ésNyugat-Kalimantan tartományokban. Minden bizonnyal ez a szám túlzás, hiszen a hivatalosnak nem számítótaoista és kínai népi vallású emberek is buddhistának vallották magukat a népszavazáskor.[2] Ma a legtöbb buddhista Indonéziában kínai, azonban kis számban akadnak helyi (példáuljávaiak és szaszakok) emberek is.

Története

[szerkesztés]

A buddhizmus a hinduizmus után a második legősibb vallás Indonéziában. Körülbelül az i. sz. második század környékén érkezett a szigetvilágba.[2] Az indonéz buddhizmus története szorosan összefügg a hinduizmus történetével, mivel az indiai kultúra által befolyásolt több birodalom kialakulása is egybeesik ezzel az időszakkal. A térségben hatalmas buddhista birodalmak keletkeztek és pusztultak el, úgy mint aSzailendra-dinasztia, aMataram Királyság és aSrívidzsaja birodalmak. Az első század elején, az India és Indonézia közötti tengeri selyemút kialakulásával érkezett meg a buddhizmus az indonéz szigetvilágba.[3]

Egyes kínai forrás szerint egy Jicsing nevű kínai szerzetes indiai zarándokútján tért be a hatalmas Srívidzsaja tengeri birodalombaSzumátra szigetén a 7. században. A birodalom a térség buddhista oktatási központjának számított. Neves helyi buddhista tudós voltDharmakirti, aSzailendra-dinasztia egyik hercege, aki Szumátrán született.[4] Dharmakirti későbbIndiába költözött, ahol a híresNálanda Egyetem egyik tanára lett és neves költő. Újraértelmezte és továbbdolgoztaDignagabuddhista logikáját és jelentős brahman tudós és buddhista vált belőle. Irányadó elméleteit átvette a tibeti buddhizmus, amelyek ma is az alapvető tantervek részét képezik a kolostori egyetemeken. Az Indonéziába látogató neves buddhista tanítók közé tartozik mégAtísa, aNálandai Dharmapála, és a dél-indiaiVadzsrabodhi. Srívidzsaja volt az indonéz történelem leghatalmasabb buddhista birodalma.

Több buddhistavilágörökségi helyszín található Indonéziában, közöttük a 8. századiközép-jávaiBorobudurmandala emlékmű és aSevu templom, a nyugat-jávaiBatudzsaja és Szumátrán aMuaro Dzsambi, aMuara Takusz és aBahal templomegyüttesek, valamint számos szobor és felirat az indonéz hindu-buddhista királyságainak korai időszakából. AKediri, aSzinghaszari és aMadzsapahit birodalmak korában a buddhizmus a hinduizmussal együtt volt a királyok hivatalos államvallása. Egyik-másik király jobban kedvelte ugyan a hinduizmust, a két nagy vallás között mindig harmónia, tolerancia volt és még a szinkretizmust is támogatták, ahogy az indonéz nemzeti mottóban is szerepel (Bhinneka Tunggal Ika).[5] Jáva ókori időszakából is rendkívüli minták maradtak fent abuddhista művészetekből, úgy mint például aPradzsnyápáramitá szobor és Vairócsana Buddha, Padmapani boddhiszattva és Vadzsrapáni szobra aMendut templomban.

A 13. században jelent meg az iszlám a szigetvilágban és a 16. század végére, átvette a hatalmat a hinduizmus és a buddhizmus felett Jáva és Szumátra szigeteken.

Sukarno, azIndonéz Köztársaság első elnökének 22 évig tartó autokratikus uralkodása és kegyetlen politikai megtorlások után bevezették Indonéziában az "öt elvre" (Panycsasila) épülő igazgatás filozófiai alapjait, amelynek vallásra vonatkozó szabálya szerint csak egyIsten létezik.[6] Ennek eredményeképpen az Indonéz Buddhista Szervezet alapítója, Bhikku Asin Dzsinarakkhita, Szang Hjang Adi Buddhát nevezte meg legfelsőbb istenüknek. Történelmi támasza a buddhizmus indonéz verziója volt az ősijávai szövegek szerint, valamint a Borobudur templom alakja.

Sukarno "Új Rend" névre keresztelt időszakában az állami Panycsasila ideológiája Indonézia öt hivatalos vallása közé sorolta a buddhizmust. A kor nemzeti vezetőjeSuharto a buddhizmust és a hinduizmust tartotta Indonézia két ősi vallásának.

Manapság a Pánycsasila irányelveinek megfelelően a buddhistaszanghát képviselő papok vesznek részt minden állami finanszírozású szertartáson. A szertartások kötelező része egy imádság, amelyet egy muszlimimám vezet, aki mögött felsorakoznak más vallások képviselői is. Annak ellenére, hogy az indonéz buddhisták többsége akínai mahájána iskolához sorolja magát, a kormány gyakran választthéraváda papokat buddhista megbízottként.

Irodalom

[szerkesztés]

Az ősi jávai nyelven (amelyre nagy hatással volt aszanszkrit) íródott, legrégibb ezoterikus buddhista mantranaja (nagyrészt a mantrajána, vadzsrajána és a buddhista tantra szinonimája) irodalmat aSzang Kjang Kamahajanan Mantrajána őrzi.[7]

A Buddha élettörténetét tartalmazóLalitavisztara-szútra feltűnik aBorobuduri kőházak falain is. Annak ellenére, hogy a 'Mantranaja' nagyban a 'mantrajána' szinonimája, mégsem az utóbbi torzult alakja és nem is félrebetűzéssel alakult ki. A mantranaja amantra ezoterikus hagyományának fogalma Indonéziában, avadzsrajána és atantra bizonyos hagyományvonala.[8]

Jelenkor

[szerkesztés]
Monks doing Pindapatta before Vessak Day 2010 in Magelang, Central Java. Chinese Indonesian Buddhist giving alms to the monks.

Indonéziában főleg a kínai kisebbség, illetve kisebb számban bennszülött indonézek, követik a buddhizmust.[1][2][9]

ALombok szigeten lévő Rindzsáni-hegy lankáin élő, mintegy 8000 fős szaszak kisebbség neve "Bodha". Őket teljesen elkerülték az iszlám hatások és a mai napig animisztikus isteneket imádnak. Szertartásaikba és vallási szókincsükbe beleszőttek bizonyos hindu és buddhista elemeket. A nevüknek is köszönhetően az indonéz kormány a szaszakok ezen csoportját is buddhistaként ismeri el.

Iskoláik

[szerkesztés]

Jelenleg számos buddhista iskola működik Indonéziában. A legkorábbi iskola avadzsrajána volt, amely amahájána buddhizmusból alakult ki. A jávai és szumátrai ősi templomok is vadzsrajána buddhista iskolák voltak. Akínai buddhizmus sok követőre talált a szigetvilágban élő kínai kisebbség révén, akik a 17-18. század környékén kezdtek beáramlani a térségbe. Jelentős még a szingaléz és thai hagyományokat követőthéraváda, illetve a japánnicsiren-buddhizmus.

Vallási események

[szerkesztés]

A legfontosabb buddhista vallási esemény Indonéziában aVészák ünnepség (indonéz: vaiszak). Telihold idején, májusban vagy júniusban, évente egyszer az indonéz buddhisták megemlékeznekGautama Sziddhártha, a történelmi Buddha születéséről, haláláról és megvilágosodásáról. A Vészák hivatalosan is Indonézia egyik nemzeti ünnepnapja.[10] A szertartás központja három buddhista templomban összpontosul. A vallási követők átsétálnak aMendut templomtól aPavon templomba, majd a Borobudur helyszínre.[11]

Buddhistaüldözés Indonéziában

[szerkesztés]

Az észak-szumátrai kínai-indonéz közösség Tandzsung Balai községben tüntetett a kormányzat azon terve ellen, hogy a Tri Ratna templom tetejéről leszereljenek egybuddha-szobrot.[12]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. abhttp://sp2010.bps.go.id/index.php/site/tabel?tid=321&wid=0
  2. abcBuddhism in Indonesia. Buddha Dharma Education Association. Buddha Dharma Education Association, 2005. [2020. november 12-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. október 3.)
  3. Flanagan, Anthony: Buddhist Art: Indonesia. About, 2006. [2007. augusztus 19-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. október 3.)
  4. P. 487 Buddhism: art, architecture, literature & philosophy, Volume 1
  5. Depkumham.go.id. [2010. február 12-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 9.)
  6. cf. Bunge (1983), fejezetBuddhism.
  7. http://shivabuddha.blogspot.com/search/label/lontar%20sang%20hyang%20kamahayanikan
  8. Ishii, Kazuko (1992). "The Correlation of Verses of the 'Sang Kyang Kamahayanan Mantranaya' with Vajrabodhi's 'Japa-sutra'".Area and Culture Studies Vol. 44. Source:[1]
  9. Archivált másolat. [2006. augusztus 29-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. augusztus 29.)
  10. Coordinating Ministry for Public Welfare. "Keputusan Bersama tentang Hari Libur Nasional dan Cuti Bersama tahun 2006" (in Indonesian). Sajtóközlemény. Elérés: 17 August 2008.Archiválva2008. március 7-i dátummal aWayback Machine-benArchivált másolat. [2008. március 7-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 13.)
  11. The Meaning of Procession. Waisak. Walubi (Buddhist Council of Indonesia). [2009. február 11-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 28.)
  12. Apriadi Gunawan: Indonesian-Chinese protest removal of Buddha statue. The Jakarta Post, 2010. október 20. (Hozzáférés: 2012. március 21.)

Bibliográfia

[szerkesztés]
Alapok
Buddha
Főbb
fogalmak
Kozmológia
Gyakorlatok
Nirvána
Szerzetesség
Legfőbb
alakok
Szövegek
Irányzatok
Földrészek
és országok
Története
Filozófia
Kultúra
Egyéb
A buddhizmus
és a…
Listák
Országok
Régiók
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Buddhizmus_Indonéziában&oldid=28520192
Kategória:

[8]ページ先頭

©2009-2026 Movatter.jp