Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Asorozat témája |
|---|
 |
Bhután államvallása avadzsrajánabuddhizmus és az ország lakosságának kétharmada és háromnegyede között van a buddhisták aránya.[1] Annak ellenére, hogy a buddhizmus, amelyet a bhutániak többsége gyakorol, atibeti buddhizmusból ered, mégis jelentősen különböznek tőle aszertartások és más abuddhista egyház szervezete is. Az államvallást a kormányzat régóta támogatja pénzügyileg. A buddhista kolostorok, aszerzetesek, azapácák és a szenthelyek is éves segélyt kapnak. A 20. századiVangcsuk-házba tartozóDzsigme Dordzsi Vangcsuk kormányzása alatt olyannyira támogatta az állam a vallást, hogy tízezer aranyozottBuddha-szobor készült, elegáns külsővel megjelentették a 108 kötetesKandzsúrt (Buddha szavainak gyűjteményét) és a 225 kötetesTandzsúrt (szövegmagyarázatok), valamint országszerte számossztúpát(csorten) emeltek. A társadalom jelentős részét teszik ki a buddhisták, akiknek garantált képviseletük van a Nemzeti Gyűlésben és a Királyi Tanácstestületben.
1989-ben mintegy ezerszerzetes (lam, vagygelong, papnövendék) tartozott aKözponti EgyháztestülethezThimpu (főváros) ésPunakha városokban, és mintegy négyezer szerzetes tartozott körzeti egyházi testületekhez. A szervezeti ranglétra tetejénJe Khenpo áll, akit ötlopon, azaz öt mester segít. Az öt segítő a vallási hagyományokért, a vallásos szertartásokért, a szótárszerkesztésért, a logikáért és az egyetemért felelősek. Korábban ezek közül alonponok közül az egyik (a Dordzsi Lonpon) követte a Je Khenpo-t a vezetői székben, ahol különféle vallási ügyintéző dolgozott alattuk, valamint a művészetért, a zenéért és egyéb területekért felelős alacsonyabb rangú hivatalnok. Agelug iskolához tartozó szerzetesek nőtlenek voltak, azonban anyingma iskolához nem csak szerzetesek tartoztak, hanem világi emberek is (háztulajdonos (buddhizmus)|háztulajdonosok), akik házasodhattak, családjuk lehetett és világi foglalkozásuk. Az 1980-as években összesen mintegy 12 000 szerzetes volt Bhutánban. Az apácáknak is jelentős gyülekezetei voltak, azonban ezekről nem léteznek hivatalos adatok. A bhutáni buddhisták többsége atibeti buddhizmus négy nagy iskolája közé tartozókagyü (szó szerint: szóbeli átörökítés) iskoladrugpa szektájához sorolja magát.
2002 júliusa óta létrehozták a Mendzsong Csötün Csogpa nemzeti nonprofit szervezetet az autentikus Buddha tanítások megőrzésére, amely a bhutániak kulturális nemzeti értéke.[2][3]
1907 előtt a legmagasabb buddhista vezető Bhutánban aSabdrung volt, egytulku, akit Bhután alapítójának areinkarnációjának tartanak. A minden érző lény javára elkövetett cselekedeteiről úgy tartják, hogy hét élettel később teljesülnek.
Bhutánban teljesen általánosnak tekinthetők akolostorok és a zárdák. A szerzetesek és az apácák is egyaránt leborotválják a fejüket és gesztenyebarna szerzetesi ruhát viselnek. Napjaikat tanulással és meditációval töltik, amik mellett szertartásokat is végeznek különbözőbodhiszattvák előtt tisztelegve, a halottakért imádkoznak és kérik a bodhiszattvák közbenjárását a betegek meggyógyítása érdekében. Imádságaik között akadnakkántálások és énekek, amelyeket emberi combcsontból készült kagyló trombitákkal, akár három méteres fém kürtökkel, álló dobokkal, cimbalmokkal, harangokkal, gongokkal és fapálcákkal kísérnek. Az ehhez hasonló egyházi zenéléseket és énekléseket általában nem közönség előtt teszik. A bhutáni változat a monoton tibetinél jóval dallamosabb. A hétköznapi emberek is gyakorolják a vallást világi módon: figyelnek beszédükre, gondolataikra, cselekedeteikre és a szent napokon felkeresnek szent helyeket és szent embereket. Szent napok a bhutáni naptárban: a hónap 8., 10., 15., 25., 28. és 30. napja.
A buddhizmust szimbólumokon és építményeken keresztül juttatják el az emberekhez. Mindenfelé találni vallási épületeket, imafalakat, imazászlókat és hegyoldalakba vájt szentmantra szövegeket. A vallási épületek közé tartozik acsorten, amely az indiaisztúpák bhutáni verziója. Ezek lehetnek egyszerű, négyszögalapú "ház" csortenek vagy összetett alakzatok, díszített lépcsőkkel, ajtókkal, dómokkal és tornyokkal. Egyes épületet a Buddha szemével díszítik, amely egy időben minden irányba lát. Ezek a föld, tégla vagy kő anyagból készült szerkezetek elhunyt királyoknak, buddhista szenteknek és egyéb tiszteletreméltó szerzeteseknek állítanak emléket, amelyek olykor ereklyeként funkcionálnak. Az imafalakattantrikus imádságokkal díszítik. Fatáblákkal nyomtatnak szövetre imákat, amelyekből magas, keskeny, színes imazászlókat készítenek. Ezek végül magas oszlopokra kerülnek szent helyek mellett vagy egyéb spirituális helyeken.
A buddhizmus bevezetése előtt Bhután szerte abön (vagy bon) ősi hitrendszerét követték. A 8. században Indiából és Tibetből behozott bön tanát olyannyira erőteljesen felélesztette a buddhizmus, hogy az a 11. századra a buddhizmustól független iskolaként kezdett működni. A bönnek a mai modern Bhutánban is vannak követői.
Buddhizmusportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap