Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Asorozat témája |
|---|
|
|
|
Abuddhizmus Argentínában kisebbségi vallásnak számít, ahol a többségébenkeresztény lakosság mellett a magukatbuddhistának vallók aránya mintegy 0,1%.[1] A célzott felmérések hiányában pontos számokat mondani nem lehet, azonban egy 2015-ös becslés szerint mintegy 30 000 fő gyakorolja aktívan a buddhizmust.[2]Azázsiai eredetűvilágvallást a 20. század elejétől figyelték érdeklődéssel az intellektuálisabb körökben, majd az 1980-as évektől a hétköznapi emberek részére is elérhetővé váltArgentínában, ahol jelenleg több mint 80 buddhista központ működik.[2]
A 20. század elején a Nyugaton elindult keleti filozófiákkal kapcsolatos érdeklődés megjelenésével és aTeozófiai Társulat megalakulásával akadémikus körökbe jutott el először a buddhizmus Argentínában is. Az argentin tudományos körök Kelet iránt érdeklődő legismertebb képviselőiJosé Ingenieros,Leopoldo Lugones,Alfredo Palacios, ésJoaquín V. González voltak. 1940-től azonban az intézmény érdeklődése lecsökkent. A buddhizmus iránti érdeklődést ezután olyan külföldi szerzők könyvei keltették fel újra, mintD.T. Suzuki,Alan Watts vagyHubert Benoit.Szakai Kazuja(wd) japán kalligráfus tartotta Argentínában az első előadást a buddhizmusról 1955-ben a fővárosi Nemzeti könyvtárban. Az eseménytJorge Luis Borges beszéde nyitotta meg. Húsz évvel később maga Borges tartott beszédet a buddhizmusról a Teatro Coliseo-ban. Közben az újonnan megjelenő és elterjedő műveknek is köszönhetően az argentin lakosság körében ismertté váltak az olyan kifejezések, mintújjászületés,karma,meditáció, stb. Argentínában a buddhizmus elterjedéséhez jelentősen hozzájárult Samuel Wolpin, Carmen Dragonetti és Fernando Tola, akikspanyol nyelvű fordításaikkal és egyéb tudományos publikációikkal könnyebben eljutottak az argentin lakossághoz.Kínai bevándorlók építették Argentína első kínai templomát 1986-ban, amelyet követően akoreai bevándorlók szintén megalapították a saját templomukat. Ezután sorra jelentek meg a különbözőbuddhista irányzatok intézményei, így amahájána (főleg ajapán zen, és kínaicsan) , avadzsrajána (atibeti buddhizmus iskolái), illetve athéraváda (főlegvipasszaná mozgalom) irányzatból.
A 20. század végén és az új évezredben egyre több neves buddhista mester látogatott el Argentínába. A14. dalai láma négy alkalommal járt Argentínában, 1992-ben, 1999-ben, 2006-ban és 2011-ben. Az első alkalommal az argentin államfővel,Carlos Menemmel, 2006-ban[3] és 2011-ben aNobel-békedíjasAdolfo Pérez Esquivel emberjogi aktivistával találkozott.[4]